Franciaország olasz kamatszinten ragadt

A Fitch, a három nagy hitelminősítő egyike, augusztus 28-án A+ szinten hagyta Franciaország államadósság-besorolását, stabil kilátással (Fitch, Bloomberg). Leértékelés tehát nem jött. A jelentés viszont a következő három év mindegyikére 5 százalék feletti GDP-arányos hiányt vár. Franciaország továbbra is hozzáfér a piacokhoz, csak egyre drágábban.

Az A+ még mindig kényelmesen befektetésre ajánlott kategória, de már egy romló pályát tükröz: a Fitch tavaly szeptemberben AA mínuszról vágta vissza Franciaországot, az emelkedő adósságra és a politikai instabilitásra hivatkozva (Fitch). A stabil kilátás annyit jelent, hogy az ügynökség rövid távon nem számít újabb lépésre. Azt nem jelenti, hogy a költségvetési számok javulnának.

A hiánypálya és az ára

A Fitch szerint a francia államháztartási hiány, vagyis az állami kiadások és bevételek éves különbsége, 2026-ban a GDP 5,2 százalékát, 2027-ben 5,5 százalékát, 2028-ban pedig 5,2 százalékát érheti el (France 24, Bloomberg). A francia kormány 2026-ra 5,0 százalékos célt tűzött ki, miközben az uniós szerződéses plafon 3 százalék (European Commission). Az államadósság a várakozások szerint a 2025-ös 115,7 százalékról 2028-ra a GDP 122,7 százalékára emelkedik (Boursorama/Reuters).

A lényeg nem önmagában a hiányszám, hanem a mechanizmus. Minden éves deficit növeli a már meglévő adósságállományt. Közben Franciaország érdemben magasabb kamat mellett tud csak hitelt felvenni. A korábbi költekezés így későbbi költségvetési kiadássá válik: olyan pénzzé, amely kórházak, nyugdíjak vagy adócsökkentés helyett kötvénytulajdonosokhoz megy. Az Európai Bizottság 2026. júniusi értékelése ugyanezt az irányt jelezte: változatlan politika mellett 2026-ra 5,1 százalékos, 2027-re 5,7 százalékos hiányt vetített előre (European Commission).

A piacok már nem árazzák Franciaországot Olaszország alá

A hitelminősítők befolyásolják az állami hitelfelvétel költségét, de a kötvénypiac gyakran előbb mozdul. A francia tízéves állampapír hozama augusztus 28-án nagyjából 4,09 százalékon zárt. A német referenciahozam körülbelül 3,27 százalék volt, vagyis a francia–német hozamfelár, az a különbség, amelyet a két ország hitelfelvételi költsége között mérnek, mintegy 82 bázispontot tett ki (France-Epargne). Az olasz tízéves papírok aznap nagyjából ugyanezen a szinten forogtak (Quifinanza).

Ez az összezárás új helyzetet jelez. A befektetők éveken át automatikusan alacsonyabb hozamot kértek Franciaországtól, mint Olaszországtól, mert a francia adósságot biztonságosabbnak tartották. Ez az előny eltűnt. A Bundesbank pénzügyi stabilitási jelentése külön is jelezte a francia hozamfelár tágulását, a Berenberg vezető közgazdásza pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország hitelfelvételi költsége gyorsabban mozdult el, mint más nagy gazdaságoké (Bundesbank, Berenberg). A Sky TG24 úgy fogalmazott, hogy Franciaország lett az euróövezet gyenge pontja; az Il Foglio ehhez hozzátette a szükséges korrekciót: Olaszország abszolút adósságszintje továbbra is magasabb, és az összesített hitelminősítése is gyengébb (Sky TG24, Il Foglio).

Ki fizet, amikor drágul az államadósság

A francia államkincstár időt nyert: leértékelés híján az őszi költségvetés előtt nem kényszerült azonnali piaci átárazódásra. Azok a befektetők pedig, akik most vesznek új francia állampapírt, a nullakamatok korszakához képest jóval magasabb hozamot kapnak, ha továbbra is bíznak Franciaország fizetőképességében.

A vesztesek kevésbé látványosak, de többen vannak. A növekvő kamatkiadás minden másra kevesebb költségvetési mozgásteret hagy. Franciaország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, vagyis abban a hivatalos uniós folyamatban, amelyet Brüsszel akkor indít, ha egy tagállam átlépi a 3 százalékos hiányküszöböt. Az eljárás 2024 júliusában indult, és még tart (European Commission). Belgium kisebb léptékben ugyanebben a szorításban van: szintén A+ besorolású, szintén túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és a szövetségi kormány október közepéig nagyjából 10 milliárd EUR megtakarítást próbál találni (BusinessAM). A közepes méretű, magas adósságú európai államok már nem tudják elrejteni a költségvetési kiigazítást.

A növekedés gyenge, a kamatkiadások emelkednek, az adósság tovább nő, a francia parlament pedig széttöredezett maradt. A Fitch nem könnyített Franciaország helyzetén, csak időt adott neki. A 2026-os költségvetés dönti el, hogy a magasabb adósságszolgálat árát kiadáscsökkentéssel, adóemeléssel vagy újabb halasztással fizetik-e meg.