Franciaország drágábban adósodik Görögországnál

Tizenhat évvel azután, hogy Görögország majdnem magával rántotta az eurózónát, Athén költségvetési többletet ér el. Franciaország, az euróövezet második legnagyobb gazdasága, most olyan kiadáscsökkentést jelentett be, amely kisebb, mint az államadósság után fizetett éves kamatteher növekedése. A görög tízéves állampapírok hozama körülbelül 3,40 százalék, a franciáké 3,68 százalék (Bank of Greece, Trading Economics). Megfordult az a fiskális hierarchia, amely egy nemzedéken át meghatározta az eurózónát.

A hógolyó, amely megeszi a megszorítást

Franciaország hiánya 2025-ben 152,5 milliárd EUR volt, vagyis a GDP 5,1 százaléka (INSEE, Le Monde). A kormány 6 milliárd EUR kiadáscsökkentést jelentett be. Csakhogy a kamatteher egyetlen év alatt 9 milliárd EUR-val, 74 milliárd EUR-ra nőtt 2026-ra (Kero.media). A megtakarítás még a kamatszámla emelkedését sem fedezi.

Franciaország ma újabb hitelből fizeti a korábban felvett hitelek kamatait. 2026-ra a kamatkiadás a teljes hiány csaknem felét viszi el (INSEE). A számla már nagyobb, mint a védelmi költségvetés, és fejenként évente nagyjából 949 EUR kerül a kötvénytulajdonosokhoz (Le Français Moyen).

Az IMF szerint Franciaországnak 2029-ig évente nagyjából 20-25 milliárd EUR strukturális kiigazításra lenne szüksége, vagyis tartós kiadáscsökkentésre vagy adóemelésre, nem egyszeri megtakarításokra (IMF). A 6 milliárdos csomag ennek körülbelül a negyedét adja. A francia független költségvetési tanács „koherensnek” nevezte a kormány keretét, de jelezte, hogy hiányoznak belőle a tényleges megtakarítások részletei (Affiches-Moniteur).

Feláldozott jövőbeli növekedés

A vágás teljes egészében a beruházásokat éri. A kutatásfinanszírozásnak ígért 400 millió EUR-s emelés helyett 324 millió EUR-s csökkentés jött (Le Monde). A France 2030 iparstratégiai alap 400 millió EUR-t veszített. A zöld átállási programok 275 millió EUR-val kapnak kevesebbet. A tanulószerződéses képzés finanszírozását további 400 millió EUR-val vágták meg (Capital).

A nyugdíjakhoz és az egészségügyhöz nem nyúl a kormány. Franciaország a GDP 34 százalékát költi szociális védelemre, 4,5 százalékponttal többet, mint az eurózóna átlaga (Banque de France). Az IMF szerint az adóemelés sem valódi opció: az állami bevételek már meghaladják a GDP 51 százalékát (OECD). Így a kutatás, a képzés és a zöld infrastruktúra viseli a terhet, miközben a jelenlegi fogyasztás és a hitelezők kifizetése védve marad.

Átrendeződő európai költségvetési térkép

Görögország június 3-án kikerült az EU makrogazdasági egyensúlytalansági felügyelete alól, miközben a GDP 1,7 százalékának megfelelő többletet mutatott fel (European Commission, via Lifo). Franciaország és Németország ezzel szemben túlzottdeficit-eljárás alatt áll; ez az EU hivatalos eljárása azokkal az országokkal szemben, amelyek megsértik a GDP 3 százalékában meghúzott hiányplafont. Jelenleg tíz tagállam érintett, a legtöbb az államadósság-válság óta. Olaszország őszre várja a kilépést az eljárásból, miután hiánya 2,9 százalékra csökkenhet (ADNKronos).

Németországot egy új mentesítési záradék védi a szankcióktól: a védelmi kiadásokat kivonják a hiányszámításból, így a korrigált német adat 2,9 százalékra kerül (n-tv). Franciaország ugyanezt nem tudja használni, mert a hiánya túl nagy ahhoz, hogy pusztán a védelmi kiadásokkal lehessen magyarázni (European Parliament). A kötvénypiac már beárazza az átrendeződést. 2025 szeptemberében a francia tízéves hozam rövid időre az olasz fölé emelkedett, először az euró létrehozása óta (Flossbach von Storch).

Sodródás 2027 felé

A 2027. áprilisi elnökválasztás politikailag szinte lehetetlenné teszi a mély költségvetési kiigazítást. Egyik vezető jelölt sem javasol akkora megszorítást, amekkorát az IMF szükségesnek tart (Connexion France). Az EU eddig egyetlen tagállamot sem büntetett pénzügyileg a túlzottdeficit-eljárásban (Council of the EU). A holland parlament májusban 122-27 arányban megerősítette, hogy Hollandia „nem garantálja más országok nemzeti adósságait” (Tweede Kamer), vagyis a közös hitelfelvétel sem kínál könnyű közös menekülőutat.

Az Európai Bizottság pesszimista forgatókönyve 2027-re 5,7 százalékos francia hiányt vetít előre (Boursorama). Ha a felárak, vagyis a francia és a német hitelfelvételi költség közötti különbség, gyorsan kitágulnak, az EKB bevetheti a transzmisszióvédelmi eszközt, amelyet azért hoztak létre, hogy megállítsa az eurózónán belül terjedő kötvénypiaci pánikot. Ehhez azonban az érintett országnak követnie kell az EU költségvetési ajánlásait. Az eurózóna fiskális szabályait eredetileg olyan országokra írták, mint Görögország. Görögország ma betartja őket. Az az ország viszont, amely a szabályok megírásában is részt vett, nem.