Franciaország drágábban jut hitelhez, mint Olaszország

Szerdán 15:18 GMT-kor a francia tízéves államkötvények hozama 4,90 százalék volt, az olaszoké pedig 4,64 százalék (Borsa Italiana/Radiocor). Olaszország adóssága nagyobb, így a befektetők Franciaország megítélésénél mást is mérlegelnek azon kívül, hogy az ország mennyivel tartozik. A magasabb hozamot a francia adófizetők akkor érzik meg, ha az az állam következő kötvénykibocsátásainál is megmarad.

Az eladási hullám Párizst sújtotta a legjobban

A kötvény előre rögzített kifizetéseket ígér, ezért az árfolyama és a hozama ellentétesen mozog. Ha az eladók lenyomják az árát, az új vevő ugyanazokat a kifizetéseket olcsóbban szerzi meg, így magasabb hozamra tesz szert.

A szerdai eladási hullám Európán kívül kezdődött. Az iráni háború miatti ellátási aggodalmak közepette az olaj hordónkénti ára 100 dollár fölé emelkedett, ami ismét felerősítette az inflációs félelmeket (Reuters via Fidelity).

Az európai államkötvények hozama nem egyformán emelkedett. Ugyanazon délutáni adatfelvétel szerint a német tízéves hozam 1 bázisponttal, vagyis egy század százalékponttal nőtt, a francia 15, az olasz pedig 11 bázisponttal (Borsa Italiana/Radiocor). Németország az euróövezet viszonyítási alapként szolgáló államadósa; a francia hozamfelár hozzá képest a nap végére megközelítette a 140 bázispontot (Teleborsa).

Miért Franciaországot emelik ki a befektetők?

Olaszország gazdasága méretéhez képest nagyobb adósságot cipel. Az Európai Bizottság szerint 2025-ben az olasz államadósság a GDP, vagyis az egy év alatt előállított termékek és szolgáltatások összértékének 137,1 százaléka volt, Franciaországé pedig 115,6 százalék (European Commission, European Commission). Abban viszont még nagyobb a különbség, hogy a két országnak mennyi új hitelre lesz szüksége.

A Bizottság tavaszi előrejelzése Franciaország 2026-os hiányát a GDP 5,1 százalékára, a 2027-eset pedig 5,7 százalékára tette; a hiány az állami kiadások és bevételek éves különbsége (European Commission). Ezek a számok hónapokkal a mostani eladási hullám előtt készültek. Olaszország esetében ugyanez az előrejelzés 2,9 százalék körüli hiánnyal számolt, és 2025-re a GDP 0,8 százalékának megfelelő elsődleges többletet rögzített: a bevételek a kamatkiadásokon kívüli állami kiadásokat is fedezték (European Commission).

A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a hitelezők a már felhalmozott adósság mellett azt is mérlegelik, mennyi új hitelre lesz még szüksége az államnak. Ez az előrejelzésekből levont következtetés, nem közvetlenül mért befektetői motiváció. Az elsődleges többlet önmagában Olaszország helyzetét sem rendezi: az adósságráta alakulása a kamatkiadásoktól és a gazdasági növekedéstől is függ. Franciaországra ráadásul nem szerdán nehezedett először ilyen nyomás: a francia hozamok már múlt héten több évtizedes csúcsra emelkedtek (To Brief).

Mikor lesz a magasabb hozamból számla?

A kötvény árfolyamának esése nem változtat azon, mennyivel tartozik Franciaország a már kibocsátott kötvények után, mert azok kifizetései rögzítettek. A többletköltség csak az új kötvények eladásakor jelentkezik.

Október 1-jén Franciaország 6,271 milliárd EUR értékben adott el 2036-ban lejáró kötvényt, átlagosan 4,93 százalékos hozam mellett (Agence France Trésor). Ez a hozam az akkori vásárlók számára már rögzült. A következő kibocsátás vevői viszont az aznapi piaci hozamhoz igazodó feltételeket szabnak majd.

Nagy kibocsátási volumen áll előttük. Az Agence France Trésor, az állam adósságkezelő hivatala 2027-ben 340 milliárd EUR értékben tervez közép- és hosszú lejáratú kötvényt eladni. A terv a lejáró adósság új kibocsátásokból történő refinanszírozását is magában foglalja, és olyan költségvetésre épül, amelyet a parlament még nem fogadott el (Agence France Trésor). Minden kibocsátás az aznapi hozam mellett történik. Egyetlen napi elmozdulás ezért keveset mond a végső teherről; az számít, hol állnak a hozamok az egész éves kibocsátássorozat idején.

Egyelőre azok jártak rosszul, akik francia államkötvényt tartanak, mert papírjaik piaci értéke csökkent. Az új vevők magasabb hozamot biztosíthatnak maguknak évekre. Az adófizetőkre később hárulhat teher, ha a hozam az aukciók idején is magas marad: a nagyobb kamatkiadás más állami kiadásokat szoríthat ki, vagy többletbevételt tehet szükségessé. A szerdai kereskedés alapján egyelőre nem látszik, hogy közvetlenül megmozdította volna a francia lakáshitelek kamatait vagy az árszintet.

Franciaország most úgy fizet többet a piaci hitelért Olaszországnál, hogy közben kevesebb az adóssága; erre a rendelkezésre álló adatok közül a Bizottság hiány-előrejelzései adják a legvilágosabb magyarázatot. A francia adófizetők terhe attól függ, meddig marad fenn a hozamkülönbség, miközben Párizs végrehajtja a 2027-re tervezett kibocsátásokat (Agence France Trésor).