Francia hozam Olaszország fölött

Franciaország egy rövid időre drágábban jutott tízéves hitelhez, mint Olaszország, Görögország vagy Spanyolország. Augusztus 17-én a francia tízéves államkötvény hozama, vagyis az az éves megtérülés, amelyet a befektetők a Párizsnak nyújtott tízéves finanszírozásért kérnek, nagyjából 4,05 százalékra emelkedett. Ilyen magas szinten 2009 óta nem járt (Boursorama/Reuters, LSE). Az olasz megfelelő hozam eközben körülbelül 4,0 százalékon, a görög 3,88 százalékon állt (Minkabu FX).

Az euróválság idején ez a sorrend fordítva nézett ki. Egyetlen kereskedési nap árazása még nem jelent tartós fordulatot, de a jelzés egyértelmű: a befektetők Franciaországtól ma nagyobb kockázati felárat kérnek, mint több olyan országtól, amelyet korábban jóval kockázatosabb adósnak tartottak.

Globális hozamemelkedés, francia különkockázattal

A hosszú lejáratú állami finanszírozás világszerte drágul. A német tízéves hozam 15 éves csúcsra emelkedett, és az amerikai, japán, valamint brit kamatszintek is feljebb kerültek (Guardian). Franciaország 4 százalék körüli hozamát részben ez a nemzetközi mozgás magyarázza.

A francia-specifikus kockázatot tisztábban mutatja a francia és a német hozam közötti különbség, mert ugyanazt a lejáratot hasonlítja össze két euróövezeti adósnál. Ez a felár július végén még nagyjából 74-79 bázispont volt, augusztus 17-ére viszont 84 bázispontra nőtt. Egy bázispont a százalékpont századrésze. A francia felár így már az olasz 77 bázispont fölé került (Boursorama/Reuters, France Epargne). A befektetők tehát a globális kamatemelkedésen felül külön francia kockázatot is beáraztak.

Hogyan jut be a magasabb kamat a költségvetésbe

A 4 százalékos hozam nem drágítja meg egyik napról a másikra Franciaország teljes, 3 536 milliárd EUR államadósságát (INSEE, Eurostat). A meglévő kötvények nagy részét korábban, alacsonyabb kamatszintek mellett bocsátották ki, és csak akkor kell őket drágább forrásból lecserélni, amikor lejárnak. A francia államadósság átlagos futamideje körülbelül nyolc év, ez lassítja a piaci hozamemelkedés átszivárgását a költségvetésbe (AFT).

A nyomás azonban már látszik. A francia kincstár 59,3 milliárd EUR kamatkiadással számol 2026-ra (AFT). Az első negyedévben az éves összevetésű kamatteher 37 százalékkal nőtt (Le Monde). A BNP Paribas becslése szerint, ha a hozamok magasan maradnak, a többlet-kamatkiadás a 2027-re tervezett kiadásnövelés nagyjából 60 százalékát viheti el (BNP Paribas). Ez kevesebb mozgásteret hagy egészségügyre, oktatásra, védelemre vagy adócsökkentésre.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Franciaország költségvetési hiánya 2026-ban a GDP 5,1 százaléka lehet, miközben az államadósság 120,2 százalékra emelkedik (European Commission). Az IMF 2029-ig évente a GDP 0,8 százalékának megfelelő kiigazítást sürget (IMF). Sébastien Lecornu miniszterelnök 2027-re körülbelül 4,9 százalékos hiánycélt tűzött ki (Le Monde), ami még mindig messze van a megígért 3 százaléktól.

Kik veszítik el a költségvetési mozgásteret Franciaországban

A 3 százalék alá vezető egyik út az, amit a Le Figaro egymást követő années blanches-ként írt le: olyan évek sorozata, amikor az állami kiadásokat nominálisan befagyasztják, így azok az infláció miatt reálértéken csökkennek (Le Figaro). Ezt először azok a közalkalmazottak érzik meg, akiknek a bére nem követi az árakat. Ugyanez történik a kórházakkal, amelyek költségvetése évről évre kevesebbet ér, és a szociális ellátások kedvezményezettjeivel, akiknek a juttatásai csendben veszítenek vásárlóerejükből.

A szűkítés a magánpénztárcákig is elérhet. A kiegészítő egészségbiztosítók arra figyelmeztettek, hogy az állam mintegy 1,5 milliárd EUR költséget tolhat át rájuk, amit aztán magasabb díjak formájában a tagokra háríthatnak (Le Memento). A másik oldalon a kötvénybefektetők állnak: a 4 százalékos francia államkötvény a kibocsátónak teher, a vevőnek viszont rögzített hozamlehetőség (Milano Finanza).

Franciaország nincs egyedül. Belgium az idén körülbelül 1,5 milliárd EUR többlet-refinanszírozási költséggel néz szembe (BRF), Olaszország pedig továbbra is 4 százalék közelében jut forráshoz (Il Sole 24 Ore). A francia helyzet azért kényelmetlenebb a korábbinál, mert a piac már nem kezeli az országot magától értetődő biztonságos középpontként Németország és Dél-Európa között.

Az EKB-nak, vagyis az euróövezeti kamatpolitikát meghatározó Európai Központi Banknak van eszköze a rendezetlen kötvénypiaci mozgások kezelésére. A Transmission Protection Instrument célzott államkötvény-vásárlást tesz lehetővé (ECB). Ez az eszköz akkor működik a legjobban, ha egy országot piaci pánik sújt, nem pedig akkor, ha a befektetők a saját költségvetési döntéseire reagálnak.

Franciaország már most az EU túlzottdeficit-eljárása alatt áll. Ezt az eljárást Brüsszel akkor indítja, amikor egy tagállam hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát (Council of the EU). Emiatt Párizsnak nehezebb lenne arra hivatkoznia, hogy kizárólag piaci zavar miatt van szüksége védőhálóra.

A Fitch augusztus 28-án vizsgálja felül Franciaország hitelminősítését (France Epargne). Párizs továbbra is el tudja adni a kötvényeit. A következő költségvetés valódi kérdése az lesz, mennyi pénzt köt le a tegnapi adósság.