A francia hiánytervből 24 milliárd EUR hiányzik

Franciaországnak mintegy 30 milliárd EUR megtakarításra van szüksége ahhoz, hogy 2027-ben ne nőjön tovább a költségvetési hiány (Bloomberg). Két héttel a törvényjavaslatok benyújtási határideje előtt a kormány egyetlen nagyobb, számszerűsített intézkedést mutatott be: a nyugdíjrendszer módosításával mintegy 6 milliárd EUR-t takarítana meg (Le Monde). A fennmaradó 24 milliárd EUR mögött egyelőre nincs nyilvánosságra hozott intézkedéslista. Ekkora rés tátong a politikai cél és a megnevezhető lépések között (Budget Ministry).

A 30 milliárd EUR-t egy folyamatosan változó pályához mérik

A 30 milliárd EUR nem a jelenlegi francia kiadásokból lefaragandó összeg. Ahhoz a 2027-es pályához viszonyítják, amely változatlan kormányzati politika mellett rajzolódna ki. A nyugdíjak az árakkal együtt emelkednek, a társadalom öregedése növeli az egészségügyi kiadásokat, a védelmi vállalások pedig további forrásokat igényelnek. Új intézkedések nélkül az Európai Bizottság májusi előrejelzése szerint a hiány a GDP 2026-ra becsült 5,1 százalékáról 2027-ben 5,7 százalékra nőne.

Sébastien Lecornu miniszterelnök elismerte, hogy a tényleges kiadások így is emelkednének; a kormány azt akarja elérni, hogy az áraknál lassabban nőjenek. A teljes csomag megvalósítása is csak a GDP mintegy 4,75 százalékára szorítaná le a hiányt, miközben az EU-val egyeztetett hiánycsökkentési pálya nagyjából 4 százalékot ír elő (European Commission). A francia számvevőszék, a Cour des comptes becslése szerint az államadósság GDP-arányos szintjének stabilizálásához 2,8 százalék körüli hiányra lenne szükség. A teljes 30 milliárd EUR-os kiigazítás ennek az útnak még a feléig sem vinné el Franciaországot.

A bizonytalanság egész Európát érinti. A francia és a német állam hitelfelvételi költsége közötti különbség mintegy 0,94 százalékpontra nőtt, ami 2012 óta a legmagasabb érték. Ha a befektetők kételkednek egy nagy euróövezeti gazdaság költségvetési tervében, magasabb kamatot kérnek az államadósság finanszírozásáért. Az átárazódás más, erősen eladósodott tagállamok hitelfelvételét is megdrágíthatja, mert kötvényeiket ugyanazokhoz a piaci viszonyítási alapokhoz mérik.

Egyelőre csak a nyugdíjasokra jut számszerűsíthető teher

David Amiel költségvetési miniszter szerint a nyugdíjak teljes inflációkövető emelése több mint 6 milliárd EUR-ba kerülne 2027-ben. A kormány két megoldást mérlegel. Az egyik befagyasztaná a nyugdíjakat, vagy az inflációnál kisebb mértékben emelné őket, miközben csökkentené a nyugdíjjövedelem után járó 10 százalékos adóalap-kedvezményt. A másik teljes inflációkövetést adna, de teljesen megszüntetné ezt a kedvezményt (LCP, TF1-LCI).

A két változat eltérően osztaná el a terheket. Az inflációnál kisebb emelés minden érintett nyugdíjas vásárlóerejét csökkentené. Az adókedvezmény eltörlése főként azokat sújtaná, akiknek elég magas a jövedelmük ahhoz, hogy személyi jövedelemadót fizessenek, a legszegényebbeket viszont jórészt megkímélné. Szeptember 14-ig a kormány egyik lehetőség mellett sem döntött.

A nyugdíjakon túl gyorsan elfogynak a konkrétumok. A nyilvánosságra hozott kiadási keretek szerint a védelmi költségvetés 6,4 milliárd EUR-val emelkedne, és több védett tárca is többet kapna, miközben a munkaügyi, mezőgazdasági és egészségügyi kiadások csökkennének (Budget Ministry). Felmerült a nagyvállalatok nyereségét terhelő különadó meghosszabbítása, valamint a képzési számlák 300 millió EUR értékű átalakítása. Roland Lescure gazdasági miniszter közben olyan adósáv-módosításokat és vállalati adókedvezményeket védett, amelyek bevételkiesést okoznának, tovább szűkítve a megtakarítás lehetséges forrásait.

A parlamenti matek még a költségvetésinél is nehezebb

Marine Le Pen közölte, hogy a Nemzeti Tömörülés elutasítja az adóemeléseket és a dolgozó Franciaországot sújtó társadalmi igazságtalanságot. A párt pénzügyi szóvivője pedig vörös vonalnak nevezte a nyugdíjasok vásárlóerejének védelmét. Ez közvetlenül ütközik a kormány egyetlen számszerűsített megtakarítási tervével.

Lecornu az alkotmány 49.3-as cikkére támaszkodva parlamenti szavazás nélkül is átviheti a költségvetést: a törvényjavaslatot elfogadottnak tekintik, hacsak az ellenzék nem gyűjt össze 289 képviselőt egy bizalmatlansági indítvány mögé. A 2026-os költségvetésnél háromszor alkalmazta ezt az eljárást, és hivatalban maradt. Michel Barnier azonban 2024 decemberében ugyanezzel próbálkozott, és megbukott a kormánya.

Az állami költségvetés és a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvényjavaslatokat szeptember 30-ig kell benyújtani. Független intézmény egyelőre nem értékelhette a csomagot, mert a csomag még nem állt össze. Az IMF olyan éves kiigazítást javasol, amely nagyságrendileg megfelel a 30 milliárd EUR-os célnak. Az IMF ajánlásával egybevágó cél azonban önmagában még nem költségvetés: Franciaország egy intézkedésekhez nem rendelt összeggel és egy vitatott nyugdíjtervvel készül a parlamenti küzdelemre, miközben az ellenzék már előre jelezte, hogy a tervet elutasítja.