Franciaország drágábban újítja meg 340 milliárd eurós adósságát

Franciaország 2027-ben 340 milliárd EUR értékben tervez közép- és hosszú lejáratú államkötvényeket kibocsátani; a francia sajtó rekordnak nevezte az összeget (RFI). A bevétel nagy részéből korábbi kötvényeit fizeti vissza, vagyis nem ennyivel növeli az állam tartozását. A finanszírozás ára viszont változik: Franciaország ma magasabb hozamot fizet az új kötvényekre, és ez a többletköltség fokozatosan, éveken át épül be az adósság terheibe.

Miért nem jelent rekordadósság-növekedést a rekordkibocsátás?

Az állami adósság kezeléséért felelős Agence France Trésor (AFT) a visszavásárlások értékével csökkentett kibocsátási tervet közli. Levonja a lejárat előtt visszavett kötvényeket, az év során lejárókat viszont nem. A Reuters szerint az idei 310 milliárd EUR-ról főként azért nő 2027-re a cél, mert most járnak le a járvány idején kibocsátott kötvények (Reuters via Boursorama).

Amikor az állam új kötvény kibocsátásával fizet vissza egy lejárót, refinanszírozza, vagyis megújítja az adósságot. A kibocsátás nagy, miközben a tartozás állománya alig változik. Ezért nőhet a kötvénykibocsátás akkor is, ha a kormány kisebb hiányt ígér.

A hiány adatai csak részben adnak képet az AFT tervéről. Franciaország teljes államháztartására vonatkoznak, beleértve a társadalombiztosítást és a helyi önkormányzatokat is, miközben az AFT csak a központi állam nevében bocsát ki kötvényeket. Sébastien Lecornu miniszterelnök kormánya szerint a tágabban számolt államháztartási hiány, vagyis a kiadások és bevételek különbsége, a GDP — az éves gazdasági teljesítmény — 2026-os 5,4 százalékáról 2027-re 5,0 százalékra csökken (Les Echos Investir). Ezek az adatok jelzik az irányt, de nem mutatják meg, az AFT kibocsátási tervéből mennyi jelent új adósságot; az itt áttekintett nyilvános adatokból ez nem állapítható meg.

Az adósság GDP-hez viszonyított aránya ettől függetlenül nő: a GDP mintegy 119,3 százalékáról az előrejelzések szerint rekordot jelentő 121,7 százalékra (Le Monde), ahogy arról korábban írtunk (To Brief). Franciaország független számvevőszéke, a Cour des comptes 2026 elején arra jutott, hogy a hiánynak a GDP mintegy 2,8 százalékára kellene csökkennie pusztán ahhoz, hogy az adósságráta ne emelkedjen (Cour des comptes).

A befektetők vásárolnak, de magasabb áron

A befektetők ebben a hónapban is vásároltak francia kötvényeket, az államnak azonban többet kellett fizetnie értük. A szeptember 3-i aukción a 2036-ban lejáró kötvényre beérkezett ajánlatok a felkínált mennyiség 2,28-szorosát tették ki, az elfogadott ajánlatok hozama — az éves megtérülés, amelyet a befektetők elvárnak — mégis 3,90 százalékról 4,23 százalékra nőtt az augusztusi aukció óta (Boursorama).

A drágulás nagy része az euróövezet egészét érintő folyamatnak tűnik. Az EKB, vagyis az Európai Központi Bank szeptember 10-én 2,50 százalékra emelte betéti kamatát, amely más hitelköltségek alakulására is hat (EKB). A magasabb jegybanki kamatszint minden kormány hitelfelvételét drágítja.

Az EKB szeptember 24-i közleménye is ezt a képet erősíti. A vizsgált időszakban az euróövezet tízéves államkötvényeinek hozama 45 bázisponttal, vagyis 0,45 százalékponttal nőtt, miközben a hozamfelárak — az egyes országok és Németország hozama közötti különbségek — nagyjából változatlanok maradtak (EKB). Franciaország Németországhoz képesti felára tehát nem nőtt ebben az időszakban. A szélesebb hozamemelkedésre azonban ez a felár is ráépül, így minden új francia kötvény kibocsátása magával hozza ezt a többletköltséget.

Ki fizeti meg, és milyen gyorsan?

A magasabb kamatok fokozatosan terhelik meg a költségvetést. A francia szenátus korábbi jelentései szerint egy francia államkötvény átlagos futamideje meghaladja a nyolc évet; a tartósan magasabb kamatok forgatókönyvében pedig a kamatkiadás az első évben mintegy 3,2 milliárd EUR-val, öt év alatt 23,5 milliárd EUR-val nőne (francia szenátus, francia szenátus). Minden, a mai hozamok mellett megújított lejáró kötvény valamennyivel növeli a kamatterhet; a többletek idővel összeadódnak.

A következő években az adófizetők viselik ezt a terhet, az új francia kötvények vásárlói viszont magasabb hozamot rögzíthetnek. A korábbi, alacsonyabb hozamú kötvények tulajdonosai rosszabbul járnak, mert papírjaik piaci értéke csökken, amikor az új kötvények már többet fizetnek.

A rekordot emlegető cím túlbecsüli, milyen gyorsan nő Franciaország adóssága: a kibocsátási terv jelentős része a járvány idején felvett adósság megújítására megy. Az aukció azt mutatja, hogy Franciaország továbbra is tud hitelt felvenni, de egyre többet fizet érte; ez fokozatosan emeli a kamatterhét, ahogy a régi adósságot újjal váltja fel. Egyetlen aukció nem jelöli ki a folytatást: a hozamokat az EKB politikája, az euróövezet egészének piaci mozgásai és az is alakítja, hogy a parlament elfogadja-e Lecornu tervezett megtakarításait (Public Sénat).