Franciaország 5%-os hiánycéljához pótló intézkedések kellenek

A francia kormány a GDP 5,4 százalékáról idén 5 százalékra csökkentené a hiányt 2027-re — vagyis azt az összeget, amennyivel az állam kiadásai meghaladják a bevételeit (a 2027-es költségvetési terv bemutatója). Minden adócsökkentést és visszavont kiadáscsökkentést egy másik adóval vagy megtakarítással kell pótolni, különben elúszik a cél. Kedd óta a Nemzetgyűlés plenáris ülése előtt van ez a döntés.

A szocialisták törvényjavaslatot elutasító indítványa aznap 149 igen és 236 nem szavazattal elbukott (a Nemzetgyűlés szavazási jegyzőkönyve). A javaslat így napirenden maradt, arról azonban még nem született döntés, mi kerüljön bele. Egy héttel korábban a pénzügyi bizottság 31–3 arányban elutasította a bevételi részt (a bizottság LCP-nek adott beszámolója), ahogy hétvégi cikkünkben is írtuk (To Brief). Mivel ez a szavazás csak véleményező jellegű volt, a képviselők most a kormány eredeti szövegéhez nyújtanak be módosításokat (a Nemzetgyűlés menetrendje).

Ki fizet a kormány terve szerint

A kormány előrejelzéseit ellenőrző független Közpénzügyi Főtanács 43 milliárd EUR értékű új intézkedéssel számol: ebből mintegy 18 milliárd EUR származna bevételekből, 25 milliárd EUR pedig kiadás-visszafogásból (a Közpénzügyi Főtanács véleménye). A közszolgálati dolgozók bére befagyna, a legalacsonyabb szint fölötti nyugdíjak lassabban emelkednének, a nagyvállalatok pedig tovább fizetnék a nyereségpótadót, bár alacsonyabb kulccsal (a 2027-es költségvetési terv bemutatója). A személyi jövedelemadó sávjai az inflációval együtt emelkednének. Így kisebb eséllyel kerülnének a háztartások magasabb adósávba pusztán azért, mert a fizetésük lépést tartott az árakkal.

A terv a Közpénzügyi Főtanács szerint derűlátó, jövőre 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol (a Közpénzügyi Főtanács véleménye). Ha a gazdaság lassabban bővül, az adóbevételek elmaradnak a várttól, a hiány pedig akkor is nő, ha a parlament semmin sem változtat.

Minden engedményhez pótlás kell

A parlament már elkezdte átírni a tervet. Egy előzetes számítás szerint a bizottsági módosítások mintegy 10 milliárd EUR-val rontották volna az egyenleget, így a hiány 5,4 százalék körül maradt volna (a bizottság LCP-nek adott beszámolója). Roland Lescure, a kormány tárgyalója azt mondja, kész egyeztetni az ellenzékkel, amíg a hiány nem lépi túl az 5 százalékot (az AFP beszámolója).

Ehhez olyan pártok támogatását kell megszereznie, amelyek másképp pótolnák a kieső bevételeket. A szocialisták megemelnék a nagy vagyonokra és öröklésekre kivetett adókat, szigorúbban lépnének fel az adócsalás ellen, és megvédenék a béreket, illetve a nyugdíjakat (a Szocialista Párt költségvetési prioritásai). Laurent Wauquiez republikánusai 20 milliárd EUR többletmegtakarítást akarnak, de ellenzik a nyugdíjasokat sújtó intézkedéseket (La Tribune). Mindkét oldal megóvná a nyugdíjasokat, ezzel viszont kiesik a kormány egyik megtakarítási lehetősége. Az idézett javaslatokból nem derül ki, mi pótolná teljes egészében a kieső összeget.

Mennyibe kerülne a hosszas késlekedés

Franciaország már most magasabb kamat mellett jut hitelhez. Október 13-án a tízéves francia államkötvények hozama 4,810 százalék volt, szemben a német 3,435 és az olasz 4,505 százalékkal, a görög adósságkezelő ügynökség adatai szerint (a görög adósságkezelő ügynökség piaci jelentése). Egyetlen nap adataiból nem lehet bizonyítani, hogy a költségvetési vita okozta ezt a különbséget. Azt viszont megmutatják, mennyibe kerül az új hitelfelvétel; ez a költség fokozatosan jelenik meg a büdzsében, ahogy a régi kötvények lejárnak, és az állam az aktuális kamatok mellett újakat bocsát ki (az AFT lejárati adatai).

Lescure szerint az államadósság nem növekszik hólabdaszerűen: az összes fennálló adósság átlagos kamata 2027-ben 2,5 százalék lesz, kevesebb a 2,7 százalékos nominális növekedésnél, amely az inflációt is tartalmazza (MoneyVox). Az átlagot lefelé húzza a régi, olcsóbb adósság. A Közpénzügyi Főtanács arra figyelmeztet, hogy az újonnan kibocsátott adósság kamata már meghaladja a növekedést; előrejelzése szerint az államadósság eléri a GDP 121,7 százalékát (a Közpénzügyi Főtanács véleménye).

Ha januárig nem lép hatályba a költségvetés, Franciaország egy különleges törvényre támaszkodhat. Ez lehetővé teszi, hogy az állam beszedje a meglévő adókat és továbbra is hitelt vegyen fel, a kiadásokat viszont a létfontosságú szolgáltatások tavalyi szintű fenntartására korlátozza (az IGF jelentése). Jérôme Fournel, a Pénzügyi Főfelügyelőség vizsgálatának vezetője szerint ez az eszköz körülbelül két hónapig működőképes (Le Figaro). Ha az elnökválasztás körüli kilenc–tizenkét hónapban is ezt alkalmaznák, a hiány legalább a GDP 0,5 százalékpontjával lenne magasabb a 2026-osnál a főfelügyelőség becslése szerint (az IGF jelentése).

A bizottság előzetesen beárazott módosításai eltüntetnék a tervezett hiánycsökkentést, ha pótlás nélkül fogadnák el őket. A Nemzetgyűlés még nem hagyta jóvá ezeket, és a növekedési előrejelzés is változhat, mindkét irányba módosítva a számokat. Ez azonban nem változtat azon, milyen döntés előtt áll Lescure, a szocialisták és a republikánusok: mindegyiküknek meg kell neveznie, milyen adóval vagy kiadáscsökkentéssel pótolja az általa eltörölt intézkedést.