Franciaország 54 milliárd eurós kiigazítással alig faragja hiányát

Franciaország idén a GDP 5,4 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal számol; 2027-re 5 százalék a cél. Sébastien Lecornu miniszterelnök ehhez mintegy 54 milliárd eurós költségvetési erőfeszítést ígért (France 24, Le Monde). Az összeg nagyobb része azonban olyan kiadásnövekedést ellensúlyoz, amely egyébként is bekövetkezne. A fennmaradó terhek nyugdíjasokra, közalkalmazottakra és önkormányzatokra jutnak, miközben a nagyvállalatok kevesebbet fizetnek.

Miért ér ilyen keveset az 54 milliárd euró?

A kormány egy olyan elképzelt 2027-es állapothoz méri az erőfeszítést, amelyben nem tesz semmit. Ebben a változatban tovább nőnének a kamat-, nyugdíj- és egészségügyi kiadások, Lecornu szerint pedig a hiány a GDP 6,5 százalékát is meghaladhatná (Deutschlandfunk). Ehhez képest már az is megtakarításnak számít, ha a kiadások nem emelkednek tovább.

A Le Monde két részre bontotta az összeget: mintegy 40 milliárd euró olyan kiadásnövekedést ellensúlyoz, amely egyébként is bekövetkezne, és csak körülbelül 14 milliárd euró szolgálja ezen felül a hiány csökkentését (Le Monde).

Ez a bontás a lap számítása; a hivatalos elszámolás ma várható. Az állami költségvetésről, illetve a társadalombiztosításról szóló két törvényjavaslatot ma reggel 8.30-kor mutatják be (Pénzügyminisztérium).

Kik viselik a terheket?

A nyugdíjasokat érinti a legnagyobb egyértelmű megszorítás. Jean-Pierre Farandou munkaügyi miniszter mintegy 5,5 milliárd eurót venne el a nyugdíjkiadásokból; ebből 4,1 milliárdot azzal takarítana meg, hogy a körülbelül 1 260 euró feletti nyugdíjakat az inflációnál kisebb mértékben emelné (TF1). A pénzügyminisztérium 2027-re 1,8 százalékos inflációt vár (pénzügyminisztériumi előrejelzés). Az e határ feletti nyugdíjak összege tehát nőne, de vásárlóerejük csökkenne.

A fennmaradó 1,4 milliárd eurót a személyi jövedelemadón keresztül szedné be a kormány: 4 439 euróról 3 000 euróra csökkentené annak a 10 százalékos átalánykedvezménynek a felső határát, amellyel a nyugdíjasok nyugdíjuk egy részével mérsékelhetik az adóalapjukat (TF1). Ez egy másik csoportot érint: azokat a nyugdíjasokat, akiknek a nyugdíjjövedelme elég magas ahhoz, hogy elérjék a kedvezmény felső határát. Ők több adót fizetnének.

A közszolgálati bértábla alapjául szolgáló indexpont értékét befagyasztanák, ami mintegy 2 milliárd eurós megtakarítást hozna (La Dépêche). Az indexponthoz kötött bérhányad nem emelkedne az árakkal, bár az egyéni fizetések más elemei továbbra is változhatnak.

Az önkormányzatoktól mintegy 5,4 milliárd eurót várnak; a teher a jobb anyagi helyzetű településeket érintené, köztük a francia önkormányzatok körülbelül 40 százalékát (BFMTV). Jean-François Debat, a helyi pénzügyekkel foglalkozó bizottság elnöke aránytalannak nevezte a követelést, és arra figyelmeztetett, hogy az visszafoghatja a helyi beruházásokat.

A nagyvállalatok az „erőfeszítés” megnevezésnél kedvezőbb helyzetbe kerülnek. A nagy cégekre kivetett ideiglenes pótlólagos adó, amely eddig mintegy 8 milliárd eurót hozott, továbbra is fennmaradna, de olyan szinten, amely körülbelül 5 milliárd eurós bevételt termel (Költségvetési Minisztérium). Az érintett cégek így nagyjából 3 milliárd euróval kevesebbet fizetnének, mint most.

Mit változtathat meg a parlament?

Lecornunak nincs biztos parlamenti többsége. A szocialisták szeptemberben kizárták, hogy támogassák a költségvetést (Deutschlandfunk). Marine Le Pen pedig arra figyelmeztetett, hogy pártja, a Nemzeti Tömörülés elutasíthat egy olyan büdzsét, amely nem emeli legalább az infláció ütemében a nyugdíjakat (Die Zeit).

Lecornu korábban megígérte, hogy nem él az alkotmány 49.3-as cikkével, amely lehetővé teszi, hogy a kormány szavazás nélkül fogadtasson el egy törvényjavaslatot, hacsak a képviselők többsége nem buktatja meg a kormányt. Szeptember 30-án ismét felmerült, hogy végső eszközként ehhez nyúljanak (Le Figaro).

Az önkormányzatoknak van okuk reménykedni: tavaly a több mint 4,7 milliárd eurósra tervezett teherből végül körülbelül 2 milliárd lett (BFMTV). Ha idén enged a kormány, annak árát máshol kell megfizetni, gyengébb hiánycélban kell vállalni, vagy a pénzügyminisztérium 2027-re várt 1 százalékánál gyorsabb növekedésnek kell fedeznie (pénzügyminisztériumi előrejelzés).

A kormány saját számai alapján a költségvetés lassítja a francia államháztartás romlását, de nem állítja meg. Az intézkedések nagyobb része csak olyan kiadásokat fog vissza, amelyek máskülönben tovább nőnének. A megtakarítások terhét a nyugdíjhatár felett ellátásban részesülők, a több személyi jövedelemadót fizető nyugdíjasok, a közszolgálati dolgozók és a jobb anyagi helyzetű önkormányzatok viselik. A nagyvállalatok az egyetlen csoport, amely a jelenleginél kevesebbet fizetne.