Franciaország 54 milliárd eurós büdzséje részletek nélkül

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök 54 milliárd EUR-os költségvetési kiigazítást jelentett be 2027-re, ami csaknem a duplája annak a 30 milliárd EUR-nak, amelyről kormánya néhány nappal korábban beszélt (La Dépêche, To Brief). A szám elsőre komoly politikai fordulatot jelez. A növekmény nagy része azonban abból adódik, hogy a kormány időközben magasabbra becsüli azt a hiányt, amely új intézkedések nélkül alakulna ki.

Új előrejelzés, nem kétszeres megszorítás

A korábbi, 30 milliárd EUR-os terv abból indult ki, hogy új intézkedések nélkül 2027-ben a GDP mintegy 5,7 százalékára rúgna a hiány. Az Európai Bizottság is ebbe a sávba tette a francia hiányt (Európai Bizottság). A kormány most már azt mondja, hogy a hiány meghaladná a 6,5 százalékot (L'Union, La Dépêche). A 0,8 százalékpontos felülvizsgálat Franciaország mintegy 3 000 milliárd EUR-os GDP-jére vetítve nagyjából önmagában megmagyarázza a bejelentett összeg növekedését. A kormány hivatalos elszámolást nem tett közzé, de a számok összeillenek: a cél változatlan, a kiinduló helyzet rosszabb.

A cél maga a GDP 5 százalékát kitevő hiány. A kormány szerint az intézkedések ezt 4,8 százalékra csökkentenék, ám a 6,4 milliárd EUR-os többlet-védelmi kiadás ismét 5 százalékra emeli a hiányt (Le Monde). A nettó költségvetési szigorítás így közelebb van a 48 milliárd EUR-hoz, bár ez attól függ, hogy a védelmi kiadásokat és a megtakarításokat azonos elszámolási alapon számítják-e.

A kormány 2027-re 1 százalékos reálnövekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol (Francia Gazdasági Minisztérium). Ezek az előrejelzések a költségvetési terv kulcsfontosságú feltételei. Ha a növekedés gyengébb lesz, az adóbevételek csökkennek, a támogatásokra és ellátásokra fordított kiadások pedig nőnek, így tovább tágul a csomaggal bezárni kívánt rés.

Befagyasztott nyugdíjak, mérsékelt vállalati adók

A már ismert intézkedések közül a nyugdíjasok és a közszolgálati dolgozók viselik a leginkább látható terhet. A nyugdíjak a kormány terve szerint lassabban emelkednének az áraknál, amivel kevesebb mint 6 milliárd EUR-t takarítanának meg. A közszféra illetményalapját a jelenlegi szinten befagyasztanák, ez nagyjából 2 milliárd EUR-os megtakarítást jelentene (La Dépêche). Ha az infláció eléri az előre jelzett 1,8 százalékot, az illetményalap befagyasztása csökkenti az ahhoz kötött bérek vásárlóerejét.

A nagyvállalatok ezzel szemben adókönnyítést kapnak. Az ideiglenes társaságiadó-pótlék jelenleg mintegy 8 milliárd EUR bevételt hoz. A kormány alacsonyabb kulccsal fenntartaná, így körülbelül 5 milliárd EUR folyna be (Le Monde). A kormány elszámolásában az 5 milliárd EUR megtartása megtakarításnak számít ahhoz képest, mintha az adó megszűnne. A vállalatok ténylegesen kevesebbet fizetnek.

Ezek a már számszerűsített tételek. Az 54 milliárd EUR nagy része egyelőre nincs részletesen lebontva, a bejelentett intézkedések pedig átfednek a szélesebb kiadási plafonokkal. A HCFP-től, Franciaország független költségvetési felügyeletétől, amely azt ellenőrzi, hogy a kormány előrejelzései belsőleg összhangban vannak-e, a héten várták a költségvetési feltételezések értékelését. A testület állásfoglalása még nem nyilvános (HCFP, La Tribune).

Többség nélkül nincs biztosíték

Lecornu megígérte, hogy nem alkalmazza a francia alkotmány 49.3-as cikkét, amely lehetővé teszi, hogy a kormány szavazás nélkül törvényerőre emeljen egy költségvetést, hacsak a parlamenti többség nem buktatja meg a kormányt. Ez politikai, nem jogi ígéret. A költségvetés így egy olyan Nemzetgyűlés előtt marad kiszolgáltatott, ahol egyik pártnak sincs többsége. A baloldal ellenzi a nyugdíjak és a bérek befagyasztását, a Nemzeti Tömörülés pedig bármikor visszavonhatja a kormány iránti toleranciáját. Ezeknek a tömböknek nem kell közös alternatívában megállapodniuk: elég, ha ugyanazt a szöveget leszavazzák.

A francia állampapírok Németországhoz viszonyított hozamfelára szeptember közepén nagyjából 96 bázispontra (0,96 százalékpontra) nőtt, ami 2012 óta az egyik legmagasabb érték (Banque de France). Olaszországé ugyanebben az időszakban mintegy 88–89 bázispont volt (QuiFinanza). Franciaország rövid időre drágábban jutott hitelhez, mint Olaszország, noha utóbbi államadóssága a GDP-hez mérten magasabb (Eurostat). Franciaország továbbra is rendszeresen hozzáfér a piacokhoz, államadósságának átlagos hátralévő futamideje pedig meghaladja a nyolc évet, ezért a magasabb kamatok csak fokozatosan jelennek meg a kamatkiadásokban (Agence France Trésor). A hozamfelár növekedése ugyanakkor összhangban áll a francia költségvetési kilátásokkal és a költségvetés parlamenti elfogadásának kockázatával kapcsolatos befektetői aggodalmakkal.

Franciaország bejelentette az 54 milliárd EUR-os célt. Egyelőre azonban nincs mögötte ellenőrizhető, 54 milliárd EUR összegű intézkedéscsomag. A tényleges költségvetési tételek és a HCFP állásfoglalása mutatják majd meg, hogy a bejelentett összeg valóban megállja-e a helyét.