Franciaország €54bn-os csomagja növeli az adósságot

Franciaország 2027-es költségvetési tervezete szerint az éves hiány a GDP 5,4 százalékáról 5,0 százalékra mérséklődik. Az államadósság ezzel szemben a GDP 119,3 százalékáról rekordmagas, 121,7 százalékra emelkedne (Les Echos Investir, Le Monde). A kisebb hiány továbbra is hiányt jelent: Franciaország lassabban, de továbbra is növeli az adósságát. A gazdaság pedig nem nő elég gyorsan ahhoz, hogy ezt ellensúlyozza.

Miért nő az adósság akkor is, ha az állam kevesebbet vesz fel?

Egy ország adósságrátája, vagyis az adósság és a GDP hányadosa akkor is csökkenhet, ha a kormány hitelt vesz fel, feltéve, hogy a gazdaság gyorsabban bővül, mint ahogy az adósságállomány nő. Spanyolországban júliusban éppen ez történt: az adósságállomány emelkedett, de a nominális növekedés, amely az áremelkedést is tartalmazza, elég erős volt ahhoz, hogy a mutató a GDP 100 százaléka alá süllyedjen (Banco de España, El País).

Franciaország helyzete ennek az ellenkezője. A Cour des comptes, vagyis az állami gazdálkodást ellenőrző számvevőszék szerint a GDP közel 119 százalékára rúgó adósság mellett az országnak nagyjából 2,8 százalékra kellene leszorítania a hiányt ahhoz, hogy az adósságráta ne emelkedjen tovább (Cour des comptes). A kormány 2027-re kitűzött, 5,0 százalékos célja ennek csaknem a kétszerese.

A kamatkiadások tovább nehezítik a hiány csökkentését. Ahogy lejárnak az alacsony kamaton kibocsátott állampapírok, Franciaországnak magasabb kamat mellett kell újrafinanszíroznia őket. A Tagesschau szerint a kamatkiadások 2026 első felében elérték a 34,5 milliárd eurót, ami csaknem 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A Public Sénat szerint a kormány által 2027-re kimutatott javulásból mintegy 10 milliárd eurót elvisznek a magasabb adósságszolgálati költségek, vagyis az állam hitelezőknek fizetett kiadásai.

Miért nem jelent 54 milliárd euró 54 milliárd eurónyi megszorítást?

A kormány szerint 54 milliárd euró megtakarítást ér el. Ez az összeg ahhoz a forgatókönyvhöz viszonyított javulást mutatja, amelyben a kormány nem tesz semmit, és a hiány 6,5 százalékra emelkedik (European Commission). Valós költségvetési erőfeszítésről van szó, de nem 54 milliárd eurónyi konkrét kiadáscsökkentésről. A terv korábbi változata még mintegy 30 milliárd euróról szólt; a nagyobb összeg főként azért jelent meg, mert a beavatkozás nélküli alapforgatókönyv romlott.

A kormány nem tette közzé azt a teljes levezetést, amely az egyes intézkedésektől eljut az 54 milliárd eurós összegig. Az eddig ismert tételek alapján a kiigazítás terhei egyenlőtlenül oszlanak meg.

A nyugdíjasok vagy befagyasztott ellátásokkal, vagy csökkentett adókedvezménnyel számolhatnak, ami nagyjából 6 milliárd eurót hozna (LCP). A közszolgálati dolgozók fizetését befagyasztanák, ezzel mintegy 2 milliárd eurót takarítanának meg. A Bercy, vagyis a francia pénzügyminisztérium 2027-re 1,8 százalékos inflációt vár (French Economy Ministry), így a nominális bérbefagyasztás reálértéken fizetéscsökkentést jelent.

A nagyvállalatok ezzel szemben kevesebbet fizetnének, mint jelenleg. Az átmeneti vállalati pótadó most évente 8 milliárd eurót hoz. A költségvetés megtartaná az adót, de a bevételt nagyjából 5 milliárd euróra csökkentené (French Budget Ministry). Hivatalosan ez megtakarításnak számít ahhoz képest, mintha az adó teljesen megszűnne. A vállalatok azonban a jelenlegi helyzethez képest 3 milliárd eurót nyernének. A védelmi kiadások további 6,4 milliárd eurós emelése részben ellensúlyozza a költségvetési szigor más területeken jelentkező hatását.

A megnevezett intézkedések együtt sem adják ki az 54 milliárd eurót. A konkrét tételek és a kiigazításként kommunikált összeg közötti különbséget a kormány egyelőre nem vezette le nyilvánosan.

Mit tisztázhat és mit nem a költségvetési felügyelet?

A kormány elküldte a költségvetési tervezetet a Haut Conseil des finances publiques (HCFP) nevű független francia költségvetési tanácsnak, amely azt vizsgálja, reálisak-e a büdzsé mögött álló növekedési és bevételi előrejelzések (HCFP). Szeptember 19-ig a testület nem tette közzé véleményét.

A HCFP kedvező értékelése önmagában még nem bizonyítaná, hogy a költségvetés működőképes. A tanács az előrejelzéseket ellenőrzi, a jogszabályokat nem. A büdzsé elfogadásáról olyan parlament dönt, ahol egyetlen pártnak sincs többsége. A kormány az alkotmány 49.3-as cikkére hivatkozva szavazás nélkül is átviheti a költségvetést, ez azonban bizalmatlansági indítványhoz vezethet.

Franciaország 2024 júliusa óta az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alatt áll. Ez az a hivatalos eljárás, amelyben az EU a túl magas államháztartási hiány csökkentését írja elő; Franciaországnak 2029-re 3 százalék alá kell vinnie a hiányt (Council of the EU). Az előző francia terv szerint az adósságráta 2027-ben 118,7 százalékon tetőzött volna. Az új, 121,7 százalékos előrejelzés azt jelzi, hogy ez a pálya már nem tartható (European Commission).

Még akkor is tovább nőne az államadósság, ha a költségvetés minden intézkedése életbe lépne. A parlament arról dönt, ki viselje a lassuló romlás költségeit, miközben a kormány továbbra sem mutatta be teljes egészében, hogyan áll össze az 54 milliárd eurós kiigazítás.