A francia költségvetés visszatér a vitába

A francia Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága pénteken 31–3 arányban, két tartózkodás mellett elutasította a 2027-es állami költségvetés bevételi oldalát (LCP, AFP a Boursorama közvetítésében). A szavazás nem buktatja meg a kormány adótervét: amikor október 13-án a teljes Nemzetgyűlés megkezdi a vitát, az eredeti javaslatból indul ki (a Nemzetgyűlés menetrendje). Sébastien Lecornu miniszterelnöknek most olyan többséget kell maga mögé állítania, amilyet a bizottságban nem tudott.

Nagy arányú elutasítás, közös indok nélkül

A bizottság saját, három napon át módosított költségvetési változatáról szavazott (AFP a La Gazette France közvetítésében). Csak Emmanuel Macron képviselőházi csoportja, az Ensemble pour la République szavazott mellette; a centrista Démocrates képviselői tartózkodtak (LCP).

Az elutasító szavazatok két ellentétes oldalról érkeztek. A radikális baloldaltól a szélsőjobbig az ellenzék a kormány adó- és kiadáscsökkentési terveit bírálta, miközben a kormánytábor jelentős része az ellenzék által beírt módosításokat utasította el (AFP a La Gazette France közvetítésében). A voksokból nem rajzolódik ki egy alternatív költségvetési többség: a bizottság módosított bevételi terve mögött nem állt többség.

Mi kerül vissza a plenáris ülésre

A bizottság módosításai megmutatják, hol ütközik ellenállásba a terv. A képviselők törölték a nyugdíjasok adókedvezményének szűkítését, amelytől a miniszterek mintegy 1,4 milliárd EUR bevételt vártak (Le Monde). Szintén elvetették azt az új befizetési kötelezettséget, amellyel az önkormányzatokat is bevonták volna a megtakarítási erőfeszítésbe (elfogadott módosító indítvány).

A francia költségvetési szabályok miatt ezek a törlések nem maradnak érvényben. Első olvasatban a teljes Nemzetgyűlés a kormány eredeti szövegéről vitázik, nem a bizottsági változatról (francia alkotmány). Így a nyugdíjasokat érintő változtatás és az önkormányzati befizetés ismét napirendre kerül; aki törölné őket, annak a plenáris ülésen is le kell szavaznia a javaslatokat.

A bevételi oldal elutasításának nagyobb a tétje: ha a képviselők leszavazzák, első olvasatban az egész törvényjavaslat megbukik, és a kiadási oldalról már nem vitázhatnak (a francia költségvetési kerettörvény). A szavazás október 20-án lesz (a Nemzetgyűlés menetrendje).

Kik állnak Lecornu útjában

Lecornu saját többség nélkül kormányoz, és két képviselőcsoportnak eltérő okból van kulcsszerepe. A szocialisták jelentik a legkorábbi akadályt: október 8-án indítványt nyújtottak be a törvényjavaslat előzetes elutasítására, vagyis arra, hogy a képviselők már a cikkelyek vitája előtt vessék el a teljes javaslatot. Azt is jelezték, hogy feladhatják azt a visszafogottságot, amely tavaly segített Lecornunak (Le Monde).

A jobboldali Les Républicains ellenzi az egyik most visszatérő intézkedést. Vezetőjük, Laurent Wauquiez elutasítja, hogy többet vegyenek el a nyugdíjasoktól, és más megtakarítási lehetőségeket javasol; közben azt hangsúlyozza, hogy pártja nem megy bele a kormány megbuktatásának „kis játékába” (BFMTV). Az, hogy nem akarják megbuktatni a kormányt, még nem jelenti azt, hogy megszavazzák a költségvetést; egyik párt sem ígért igent.

Franciaország partnerei is figyelik a költségvetést, de más okból. Október 8-án az euróövezeti pénzügyminiszterek arra kérték Párizst, hogy fogadja el a 2027-es költségvetést, mert az megnyugtathatja a piacokat; Valdis Dombrovskis gazdasági biztos szerint a rendezett költségvetés a befektetőket is megnyugtathatja (Reuters). Az aggodalomnak uniós jogi háttere is van: Franciaország 2024 júliusa óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amelynek célja, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítsa. 2025 januárjában az uniós pénzügyminiszterek kijelölték az ehhez követendő pályát (az Európai Unió Tanácsa).

Az Európai Bizottság és az euróövezeti pénzügyminiszterek a francia költségvetés egészét értékelik, nem az egyes rendelkezéseket külön-külön. Minden elbukó bevételi intézkedés megnehezíti a hiánypálya tartását, hacsak máshol nem találnak megtakarítást. A francia államadósság súlya miatt a Párizs miatti befektetői aggodalom már más tagállamok kötvényeire és magára az euróra is átterjedt (To Brief).

A pénteki szavazás kevesebbet döntött el, mint amit az aránya sugall. A bizottság módosított bevételi terve mögött nem állt többség; Lecornunak most az eredeti kormányjavaslatokhoz kell többséget találnia, kezdve azzal a két intézkedéssel, amelyet a bizottság már törölt.