90 bázispontnál a francia adósságfelár

A francia tízéves állampapír hozama szeptember 9-én 4,31 százalékra emelkedett, amire a 2008-as pénzügyi válság óta nem volt példa (Reuters via Les Echos Investir). Ez önmagában adósságválságot sejtethet, de Franciaország egyelőre nem tart itt. Az emelkedés nagy részét a kötvényhozamok világszerte tapasztalt megugrása okozta. A hozam azt az éves megtérülést jelzi, amelyet a befektetők az állam finanszírozásáért cserébe elvárnak. A francia kockázatot az általános piaci mozgáson felüli, kisebb és lassabban érvényesülő többlet mutatja meg.

A francia hozam jobban emelkedett a németnél, de a különbség kisebb, mint amit a fő szám sugall

Azon a héten több országban is nőttek az állampapírhozamok. Még az euróövezet legbiztonságosabb adósának tekintett Németország tízéves hozama is elérte a 3,42 százalékot (Reuters via Investing.com). Szeptember 9-én a német hozam 6, a francia 8,5 bázisponttal emelkedett; egy bázispont a százalékpont századrésze (Reuters via Les Echos Investir). A francia többlet tehát aznap körülbelül 2,5 bázispont volt. A különbség létezik, egyetlen kereskedési napból azonban nem állapítható meg, hogy mekkora részét okozta a költségvetési kockázat, és mennyi volt puszta piaci zaj.

Az idővel felhalmozódó különbség már többet mond. A francia és a német tízéves állampapírok hozama közötti rés, vagyis a hozamfelár 88,7 bázispontra nőtt, így megközelítette a 90 bázispontot, és 2024 novembere óta nem látott szintre került (Idéal Investisseur). Ez a felár hónapok alatt alakult ki: azt a többlethozamot tükrözi, amelyet a befektetők a francia költségvetési hiány és a politikai bizonytalanság miatt kérnek.

A felár nagyságát a többi euróövezeti ország helyzete mutatja meg igazán. Szeptember 9-én, a kereskedés kezdetén Görögország már Franciaországnál olcsóbban jutott hitelhez (France 24/AFP). Az olasz tízéves hozam 4,21 százalék volt, miközben a francia 4,26 százalékon állt (QuiFinanza). Franciaország tehát ma már többet fizet a finanszírozásért, mint azok az országok, amelyeknél korábban jóval kedvezőbb feltételekkel tudott hitelt felvenni.

Így jelennek meg a magasabb kamatok a költségvetésben

A 4,3 százalékos hozam nem árazza át azonnal Franciaország teljes, 310 milliárd eurós 2026-os hitelfelvételi programját. Július végéig a francia államkincstár az idei kötvénymennyiség mintegy 71 százalékát már értékesítette, még a korábbi, alacsonyabb hozamok mellett (Agence France Trésor). A forgalomban lévő kötvények lejáratukig az eredeti kamatot fizetik, a francia államadósság átlagos hátralévő futamideje pedig meghaladja a nyolc évet (French Senate). A költségvetési teher ezért fokozatosan nő: a régi, olcsó adósságot lejáratkor egyre drágább új kötvényekkel kell kiváltani.

A folyamat ugyanakkor már megkezdődött. A szeptember 3-i aukción a 2036 novemberében lejáró irányadó francia államkötvény elfogadott hozama az augusztusi 3,90 százalékról 4,23 százalékra ugrott a Boursorama adatai szerint. Vevőből továbbra sem volt hiány: a benyújtott ajánlatok és az értékesítésre kínált kötvények arányát mutató keresleti mutató 2,28 lett. Vagyis a befektetők euróban számolva több mint kétszer akkora összegben adtak be ajánlatot, mint amennyi kötvényt a kincstár el akart adni. A piac tehát rendezett maradt, a befektetők nem fordultak el a francia állampapíroktól.

Az Európai Bizottság az idei francia költségvetési hiányt a GDP 5,1 százalékára várja. Új intézkedések nélkül a deficit 2027-ben 5,7 százalékra nőhet, az államadósság pedig meghaladhatja a GDP 120 százalékát (European Commission, European Commission EDP). A francia szenátus érzékenységi vizsgálata szerint a tartósan magasabb hozamok az első évben mintegy 3,2 milliárd euróval, öt év alatt pedig 23,5 milliárd euróval növelnék a kamatkiadásokat, ha a hozamszint mindvégig fennmaradna (French Senate). Ez az összeg később szűkítené a kormány mozgásterét az adózásban, a kiadásokban és a beruházásokban.

Az EKB a transzmisszióvédelmi eszköz, vagyis a TPI keretében vásárolhat egy adott ország kötvényeiből, ha a piaci feszültség akadályozza kamatpolitikájának egységes érvényesülését az euróövezetben (ECB). Szeptember 9-én semmi nem utalt arra, hogy közel lennének a beavatkozás feltételei. A Reuters által megkérdezett közgazdászok egyöntetűen arra számítottak, hogy az EKB másnap 2,50 százalékra emeli a betéti kamatlábat (Reuters via Devdiscourse). A magasabb jegybanki kamat az egész kötvénypiacon magasan tartja a hozamok alsó szintjét.

A francia kötvények új vevői magasabb névleges hozamot kapnak, ha lejáratig megtartják a papírokat. A korábban, alacsonyabb hozam mellett vásárló befektetők állampapírjainak piaci értéke viszont csökken. A francia adófizetőknél fokozatosan jelentkezik a költség, ahogy a 2010-es évek olcsó adósságát a mai hozamokkal kibocsátott kötvények váltják fel. A francia állam finanszírozása továbbra is rendezett, de minden, a jelenlegi kockázati felár mellett végrehajtott refinanszírozás szűkíti a jövőbeli költségvetések mozgásterét.