Franciaország €36bn védelmi pluszt szavazott meg

A francia Nemzetgyűlés május 19-én 36 milliárd EUR többlet katonai kiadást hagyott jóvá, így a 2030-ig tervezett védelmi beruházások összege 436 milliárd EUR-ra emelkedik (Le Monde, Al-Monitor). A javaslatot 440 igen és 122 nem mellett fogadták el; csak a radikális baloldali La France Insoumise és a zöldek szavaztak ellene. Évtizedek óta ez a francia katonai költségvetés legnagyobb felfelé módosítása. Csakhogy az EU egyetlen nukleáris hatalma nem fér hozzá ahhoz a költségvetési eszközhöz, amelyet 17 másik tagállam már a saját újrafegyverzésének finanszírozására használ.

Lőszerre megy a pénz, nem új hadrendekre

A 36 milliárd EUR elsősorban fogyóeszközöket finanszíroz, nem új haderőszerkezetet. A legnagyobb tételek: 8,5 milliárd EUR többlet lőszerre, valamint összesen 8,4 milliárd EUR drónokra és távirányítású rendszerekre. További forrás jut korai előrejelző műholdakra (3,9 milliárd EUR) és az Olaszországgal közösen gyártott légvédelmi elfogórakétákra (1,6 milliárd EUR) (Al-Monitor).

Ezek az ukrajnai háború tanulságai költségvetési sorokra lefordítva. Miután Európa három év alatt látta kiürülni a készleteit, Párizs arra költ, ami a fronton a leggyorsabban fogy. A nagy fegyverprogramok nem gyorsulnak: nincs új Rafale-vadászgéprendelés, nincs több fregatt, és nem kap többletforrást a francia–német hatodik generációs harci repülőgép sem. A védelmi ipar szereplői szerint a módosítás nem bővítés, hanem „a 2023-ban megszavazott, de alulfinanszírozott formátum” pótlólagos finanszírozása (Forces Opérations). A kiadások mintegy 90 százaléka francia cégeknél marad, ami Európában a legmagasabb hazai beszerzési arány (Defense News).

A kivételi záradék, amelyhez Franciaország nem fér hozzá

Az EU 2024-es fiskális reformja védelmi kivételi záradékot hozott létre: a tagállamok a GDP legfeljebb 1,5 százalékának megfelelő többlet katonai kiadást kihagyhatnak a hiányszámításból. Tizenhét tagállam már aktiválta ezt az eszközt (Epicenter Network, Brussels Signal). Franciaország nem, mert erre nincs lehetősége.

Franciaország 2024 júliusa óta az EU túlzottdeficit-eljárása alatt áll. Ez az a hivatalos folyamat, amely akkor indul, ha egy tagállam költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. A francia hiány jelenleg 5,1 százalék. A kivételi záradék azt akadályozza meg, hogy a védelmi kiadások miatt új eljárás induljon, de a már futó eljárásokat nem oldja fel. Az EU 2024/1264 rendeletének 8. cikke alapján Franciaországnak 2029-ig 3 százalék alá kell csökkentenie a hiányt, függetlenül attól, mennyit költ rakétákra és műholdakra.

Az uniós aszimmetria jól látszik. Németország átalakította az alkotmányos adósságféket, és aktiválta a záradékot. 2026-ban 108 milliárd EUR-t költött védelemre, vagyis majdnem kétszer annyit, mint Franciaország a maga 57 milliárd EUR-jával. Lengyelország elsőként írta alá az EU SAFE védelmi hiteleit, vagyis az új, katonai kiadásokra létrehozott uniós hitelkeretet; ennek értéke 43,7 milliárd EUR. Varsó a GDP 4,5 százalékát fordítja haderejére. Vagyis nem azoknak az országoknak van a legnagyobb fiskális mozgásterük az újrafegyverzésre, amelyek Európa nukleáris elrettentését adják.

Franciaországra a finanszírozási költségek is nyomást helyeznek. A tízéves államkötvényhozamok májusban 2009 óta nem látott szintre emelkedtek. A 2026-ra várt kamatteher 74 milliárd EUR, vagyis már meghaladja a védelmi költségvetést. Franciaország egyszerre vesz fel hitelt az adósságszolgálatra és az újrafegyverzésre.

Nyomás alatt a szabályrendszer

A szavazás szokatlanul széles támogatást mutatott: a Rassemblement National és a szocialisták is a kormányzó blokk mellé álltak, ami az elmúlt évek egyik legszélesebb védelmi konszenzusát jelzi. A csomag azonban új bevételi intézkedések nélkül ment át, és más minisztériumok több milliárd eurós megvágására támaszkodik. A baloldali ellenállás nem csak a pénzről szólt: képviselőik arra figyelmeztettek, hogy a törvény homályosan meghatározott végrehajtói jogosítványokat adna környezetvédelmi és tervezési szabályok felülírására biztonsági vészhelyzetekben.

Macron külön hiánykezelést sürget a védelmi kiadásoknak. Olaszországban Meloni azzal fenyegetett, hogy kilép a SAFE hitelprogramból, ha a kivételi záradékot nem terjesztik ki az energiaköltségekre is. A védelmi záradékot használó államoknak nagyjából a fele a felszabaduló mozgásteret nem védelmi tételekre költi, ami éppen akkor gyengíti a mechanizmus hitelességét, amikor nő a nyomás a kiterjesztésére.

A törvényjavaslat június 2-án kerül a francia szenátus elé. A parlamenti többség már megvan. A költségvetési egyenlet még nincs megoldva.