Kifut a támogatás, $97 az olaj

Németország, Spanyolország és Olaszország június végére egymáshoz közeli időpontokban vezeti ki az üzemanyag-támogatásokat. Ez a három gazdaság együtt az euróövezeti GDP több mint 40 százalékát adja. Egy ilyen költségvetési szigorítás önmagában még kezelhető lenne, most azonban akkor érkezik, amikor az iráni–izraeli csapások kiújulása után az olaj hordónként 97 dollár fölött jár (Al Jazeera), az euróövezeti növekedés 0,1 százalékra lassult (Eurostat, CNBC), az infláció pedig 3,2 százalékra emelkedett (Eurostat). Az árak nőnek, a gazdaság alig mozdul: Európa a stagflációs helyzet felé szorul, amikor a gyenge növekedés magas inflációval párosul. Az EKB, vagyis az euróövezet húsz országának hitelköltségeit meghatározó Európai Központi Bank szerdán szinte biztosan újra kamatot emel. A piacok 91 százalékos valószínűséget áraznak.

Mit jelent valójában a 97 dolláros olaj?

A 97 dolláros Brent-jegyzés kevesebbet mutat annál, mint amennyit az európai finomítók ténylegesen fizetnek. A Hormuzi-szoros, az Irán és Omán közötti keskeny tengeri átjáró, amelyen a világ olajkereskedelmének nagyjából 20 százaléka halad át, már 100 napja akadozva működik. A hajók ezért Afrika déli csücske, a Jóreménység foka felé kerülnek, ami 10–14 nappal hosszabbítja meg az utat. A háborús kockázati biztosítási díjak február óta több mint 2 000 százalékkal ugrottak meg. Mire a nyersolaj eléri az európai kikötőket, a tényleges bekerülési költség jóval magasabb a címlapszámnál.

Az Institut Jacques Delors számítása szerint az EU február vége óta 46 milliárd EUR-val többet költött fosszilisenergia-importra. A 23 tagállamban adott kormányzati könnyítések további 16 milliárd EUR-ba kerültek, így a teljes gazdasági teher nagyjából 60 milliárd EUR.

A gázhelyzet még rosszabb. Az EU gáztárolói 40,8 százalékos töltöttségen állnak, miközben november 1-jére kötelezően 80 százalékot kellene elérni (AGSI+). Hollandia, Észak-Európa legfontosabb gázelosztó központja, mindössze 16,1 százaléknál tart. Az iráni csapások Katar Ras Laffan-i létesítménye ellen a katari LNG-termelés 17 százalékát ütötték ki, becslések szerint 3–5 évre. Ez a kínálat tél előtt nem tér vissza.

Három ország, egy hét, koordináció nélkül

Németországban június 30-án jár le a literenként nagyjából 17 centes üzemanyagadó-csökkentés. A benzin most átlagosan 1,92 EUR-ba kerül, és egyik napról a másikra körülbelül 2,09 EUR-ra drágulhat. Spanyolországban ugyanazon a napon fut ki az üzemanyag áfájának 21 százalékról 10 százalékra csökkentése; hosszabbítás nélkül a benzin literenként nagyjából 29 centtel lesz drágább. Olaszország már június 6-án megfelezte a gázolajtámogatást, amivel a dízel ára 2,00 EUR fölé ment.

Nincs olyan uniós mechanizmus, amely ezeket a kifutásokat összehangolná. A Bizottság június 3-án adott költségvetési rugalmassága évente legfeljebb a GDP 0,3 százalékáig terjed, és csak szerkezeti energiaipari beruházásokra, például megújulókra és hálózatfejlesztésre használható. Az üzemanyagadó-csökkentéseket nem fedezi. A kormányok így zárt körbe kerülnek: a támogatások kivezetése azonnal megemeli az árakat, ez erősíti az újabb EKB-kamatemelés érveit, a magasabb kamat pedig tovább szorítja a háztartásokat.

Kik viselik a terhet?

A szerdára várt kamatemelés az EKB betéti kamatát, vagyis azt a kamatot, amelyet a jegybank az egynapos banki betétekre fizet, és amely a hitelköltségek egész rendszerét lehorgonyozza, 2,25 százalékra viheti. Csakhogy ugyanaz az alapkamat húsz nagyon különböző gazdaságra vonatkozik. Németországban az infláció 2,7 százalék. Görögországban áprilisban 5,4 százalékot ért el, miközben az energiaárak éves alapon 20,2 százalékkal emelkedtek. Bulgária, az EU legenergiaigényesebb gazdasága, egységnyi GDP előállításához az euróövezeti átlag háromszorosát használja fel energiából. Ott az infláció 7,0 százalékra emelkedett.

A reálvásárlóerő ott kopik a leggyorsabban, ahol ez a legfájdalmasabb. Olaszországban a bérek 2,1 százalékkal nőttek, miközben az árak 2,9 százalékkal emelkedtek: a munkavállalók nominálisan többet keresnek, de hónapról hónapra kevesebbet tudnak vásárolni. A Rabobank előrejelzése szerint Hollandiában a benzin ára késő nyárra 2,82 EUR/literre nőhet, ha a nyersolaj tovább drágul. Ugyanez a prognózis a téli gázár csúcsát 76 EUR/megawattórára teszi, ami nagyjából a jelenlegi szint kétszerese.

A gáztárolók töltöttségét kevesebb mint öt hónap alatt majdnem meg kell duplázni, miközben az újratöltési időszak októberben lezárul. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke június 5-én ezt egyértelműen fogalmazta meg: „Még ha a háború ma véget is érne, az energiainfrastruktúrában és a globális ellátási láncokban már most jelentős károk keletkeztek.” A támogatások ettől függetlenül kifutnak. A tél öt hónapra van, Európa elsődleges gáztartaléka pedig félig sincs tele.