Az üzemanyagárak megnehezítik az ECB októberi kamatdöntését

Az üzemanyag drágulása miatt a vártnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberben Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban is – írja a Bloomberg. Az energia és az élelmiszer nélkül számított árak alig mozdultak. Az euróövezet kamatáról döntő Európai Központi Banknak (EKB) október 29-i döntése előtt ezt a különbséget is mérlegelnie kell (EKB).

Az energia hajtotta fel az árakat

A harmonizált fogyasztóiár-index adatai hasonlíthatók össze a legjobban: az EU azért használ közös termék- és szolgáltatáskosarat, hogy összevethetővé tegye a tagállamok inflációját. E mérce szerint Spanyolországban 5,0 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál, Olaszországban pedig 4,1 százalékkal (INE, Istat). Franciaországban 3,4, Németországban 3,3 százalék volt az éves drágulás (Insee, Destatis).

A négy ország közös tényezője az energia drágulása. Az energiaárak éves emelkedése Németországban 14,9, Olaszországban 22,3 százalékot ért el; utóbbiban a közúti gázolaj ára önmagában 34,9 százalékkal nőtt (Destatis, Istat).

A spanyol teljes inflációs adatot részben a bázishatás emeli meg. 2025 szeptemberében csökkentek az üzemanyagárak, idén viszont nőttek, így az éves összevetés alacsonyabb szintről indul, és nagyobbnak mutatja az emelkedést (INE).

A maginfláció, amely kiszűri a gyorsan változó energia- és élelmiszerárakat, visszafogottabb képet mutat. Németországban 2,4 százalékon maradt (Destatis). Olaszországban 1,5-ről 1,7 százalékra nőtt, Spanyolországban pedig két tizedponttal, 3,1 százalékra emelkedett (Istat, INE).

Franciaország az előzetes becslésben nem közöl maginflációs adatot, a szolgáltatások drágulása viszont 1,9-ről 2,2 százalékra gyorsult (Insee). Ezek a kisebb elmozdulások egy nagy energiapiaci sokk mellett látszanak. A szeptemberi adatokból nem derül ki, hogy az energiaárak emelkedése okozta-e őket.

Ki fizeti meg, és hogyan változtatja meg a támogatás az adatot?

Az üzemanyag-drágulást azok érzik meg leginkább, akik sokat tankolnak vagy olajjal fűtenek: a vasúti kapcsolat nélküli ingázók, a fuvarozók, a gazdák és az olajfűtéses háztartások.

A kormányzati enyhítés formája a mért inflációt is alakítja. Az üzemanyag adójának csökkentése mérsékli a kutaknál fizetett árat, így az inflációs mutatót is. A célzott pénzbeli támogatás segíti a kiválasztott háztartásokat, de az indexet nem változtatja meg. Németország október 1-jétől literenként mintegy 17 eurocenttel csökkenti az üzemanyag adóját, így ez a lépés a szeptemberi adatba még nem számít bele (Zeit). Franciaország inkább célzott támogatással enyhítene (Reuters via Investing.com). A német októberi inflációs adat ezért kisebb drágulást mutathat majd annál, amit az autósok a kutaknál tapasztalnak, a francia adat viszont a teljes áremelkedést tükrözi.

Mit mérlegel az EKB?

Az EKB szeptember 10-én 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot, még a mostani adatok megjelenése előtt (EKB). A betéti kamat azt mutatja meg, mennyit fizet a jegybank a bankoknak az egynapos nála tartott pénz után. A bankok ehhez igazítják saját hiteleik árazását, ezért az emelést először a változó kamatozású lakáshitelesek érzik meg, majd azok, akiknek lejár a fix kamatozású időszakuk, és a rövid időre hitelt felvevő vállalatok.

Augusztusban 3,2 százalék volt az euróövezeti infláció, a maginfláció pedig 2,4 százalékra mérséklődött (Eurostat). A következő kamatemelés mellett az EKB szakértőinek előrejelzése szól: szeptemberi várakozásuk szerint a magasabb energiaárak más árakra is átterjednek, a maginfláció pedig 2027-ben tetőzhet 2,8 százalékon (EKB-előrejelzés). Ha a cégek az üzemanyagköltségeket beépítik a szállítás, az élelmiszer és a szolgáltatások árába, a kivárás teret adhat ennek a folyamatnak a gyorsulására.

A kivárás melletti érv egyszerűbb: a magasabb kamat nem termel több olajat. A hitelek drágításával és a kiadások visszafogásával csak hónapok alatt fejti ki hatását. A változó kamatozású hitelesek és az eladósodott vállalatok már többet fizetnének, miközben az üzemanyag ugyanilyen drága maradna.

Az eddig ismert szeptemberi adatok szerint az energiaárak hajtották fel az inflációt, a szélesebb körű árnyomás pedig korlátozott maradt. A német, olasz és spanyol maginfláció legfeljebb néhány tized százalékponttal mozdult el, Franciaországból pedig csak a szolgáltatások árváltozásáról van adat. Az október 2-án érkező euróövezeti becslés még módosíthatja ezt a képet (Eurostat). Addig egy október 29-i kamatemelést inkább az EKB szakértőinek előrejelzése, mint a már mért árak támasztanának alá.