Galați után €1.5B drónvédelemre

Május 29-én egy orosz Geran-2 drón egy romániai, galați lakóházba csapódott, megsebesítve egy anyát és kamasz fiát. Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta ez volt az első támadás, amely NATO-területen lakóépületet ért. Mark Rutte NATO-főtitkár elítélte „Oroszország vakmerő magatartását” (Kyiv Independent). A szövetségi csatornákon azonban alig történt valami. Románia nem kezdeményezte a NATO 4. cikke szerinti konzultációt, amelyet bármely szövetséges kérhet, ha fenyegetve érzi magát; inkább kétoldalú utakat választott.

A keleti szárnyon közben fegyverüzletek, gyorsított telepítések és ipari megállapodások rajzolnak ki egy párhuzamos védelmi rendszert. Ez a gyakorlatban megkerüli azt a NATO-logikát, amelyben a 32 tagállam egyetértése kell a közös fellépéshez.

Szerződések már vannak, fegyverek csak később

Románia a SAFE, vagyis az EU új közös védelmi kiadási programjának május 31-i határideje előtt közel 1,5 milliárd EUR értékben írt alá drónelhárítási szerződéseket. A csomag hét Rheinmetall SKYNEX légvédelmi rendszert és több mint 400 000 darab speciális lőszert tartalmaz (Capital.ro). A szállítás egy-két évig tart. Addig Románia vadászgépekkel üldözhet drónokat, de nincs olyan földi rendszere, amellyel városok felett megállíthatná őket.

Olaszország június 3-án négy Eurofighter Typhoont és nagyjából 180 katonát küldött a Mihail Kogălniceanu légibázisra, június 15-től pedig kétoldalú drónelhárítási kiképzési misszió indul (NewsUkraine). Mindkét telepítést a galați csapás előtt tervezték. A támadás politikai sürgősséget adott nekik.

A román elnök június 4-én Alar Karis észt államfővel tárgyalt arról, hogy szorosabban működnének együtt drónelhárítási projektekben (ERR). A közlemény nem nevezett meg rendszereket, határidőket vagy technológiatranszfert. Észtországnak vannak érzékelői a határa mentén, de aktív lelövési képessége nincs. Látja, ha drónok közelednek. Megsemmisíteni nem tudja őket.

Hol van a valódi lendület

A lengyel állami fegyveripari csoport, a PGZ gyártási megállapodást kötött az észt Frankenburg Technologies vállalattal drónelhárító rakétákról. A kapacitás évi 10 000 darab lehet (Army Recognition). Az üzlet Lengyelországot a keleti szárny drónelhárító lőszereinek tömeggyártási központjává teheti.

Ukrajna közvetlenül Romániába, Lettországba, Litvániába és Észtországba küld speciális drónelhárító csapatokat, vagyis fronttapasztalatot ad át olyan országoknak, amelyek ilyen fenyegetéssel eddig nem szembesültek (Romania Insider). Finnország, amely május 15-én saját drónriasztása után három órára lezárta a helsinki repülőteret, 50,2 millió EUR sürgősségi drónvédelmi forrást hagyott jóvá, és 2032-ig több mint 1 milliárd EUR-val növelte a beszerzési felhatalmazást (Finnish Government).

Miért nem tartanak lépést a közös struktúrák

Az EU zászlóshajónak szánt drónelhárítási terve, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök Vilniusban jelentett be, nem jogszabály, hanem nem kötelező erejű közlemény. A végrehajtási keret 2030-ra céloz. Az európai drónvédelmi kezdeményezés 2026 végére ígér kezdeti képességet, teljes működést pedig 2027 végére (UAV Defence, 2EU Brussels). A NATO drónelhárító beszerzési piacteret és hadgyakorlati kereteket kínál; ezek az együttműködést segítik, de nem jelentenek egységes parancsnokságot, amely hajnali háromkor lelőhet egy drónt Galați felett (Defense News).

A SAFE beszerzési határideje arra kényszerítette az országokat, hogy május 31-ig szerződéseket kössenek. Az EU közös keretei legkorábban 2027-ben működhetnek. A SAFE alatti nemzeti beszerzés így tényleges európai védelmi architektúrává válik: kétoldalú a felépítése, közös csak a célkitűzése.

Nincs olyan keret sem, amely kártalanítaná a háború átterjedő csapásai által érintett NATO-civileket. A román hatóságok szerint a galați áldozatok az ország sürgősségi szociális segélyalapjából kaptak pénzt, ugyanabból a mechanizmusból, amelyet árvizek után használnak.

A szövetségesek között még abban sincs egyetértés, hogy szükség van-e érdemi lépésre. Juraj Blanár szlovák külügyminiszter nem volt hajlandó bekéretni Oroszország nagykövetét, és a gesztust „pózolásnak” nevezte, amely semmit sem old meg (Aktuality.sk). Robert Fico miniszterelnök tovább ment: az incidenst arra használta, hogy EU-orosz párbeszédet követeljen (STVR).

A NATO védelmi miniszterei június 18-án Brüsszelben találkoznak. A balti államfők azt követelik, hogy a szövetség a légtérellenőrzésről, vagyis az égbolt figyeléséről térjen át a légvédelemre, azaz a légtér tényleges védelmére (AeroTime). Az ülés tétje az, születnek-e műveleti döntések. Ha nem, a kétoldalú védelmi rendszer tartóssá válhat, miközben a közös struktúráknak továbbra is utol kell érniük azt a fenyegetést, amely már egy galați lakóház tizedik emeletén alvó embereket is elért.