Németország 203,7 milliárd eurót vesz fel

Németország éveken át gazdaságpolitikai erényként kezelte az adósságféket. Friedrich Merz kormánya most olyan 2027-es költségvetési tervezetet hagyott jóvá, amely nagyjából 203,6-203,7 milliárd EUR új hitelfelvétellel számol a Reutershez kötődő beszámoló szerint. Az európai vita kiindulópontja nem maga az összeg, hanem az, hogy Németország olyan helyzetből vesz fel hitelt, amelyben Franciaország és Olaszország nincs.

Ennek három oka van. A befektetők továbbra is biztonságos adósként kezelik Németországot, az alkotmányos szabályok Berlinnek ma már több kivételt engednek, a védelmi kiadások pedig politikai védőernyőt adnak az eladósodásnak. A hitel drágább, mint az olcsó pénz éveiben volt, de a tízéves német állampapír hozama, vagyis az a kamatláb, amelyet a befektetők tízéves hitelezésért kérnek Berlintől, július 7-én 2,99 százalék körül állt. Ez a TradingEconomics adatai alapján nem finanszírozási pánikot jelez.

Holnapról vesznek fel pénzt

A terv több rétegből áll. A szövetségi költségvetés, az infrastrukturális alap és a Bundeswehr alapja együtt 2027 és 2030 között mintegy 838,2 milliárd EUR tervezett hitelfelvételt jelent ugyanazon Reutershez kötődő beszámoló szerint. Berlin lényegében jövőbeli adóbevételeket hoz előre a mai biztonsági és infrastrukturális kiadások finanszírozására.

A jogi út legalább ilyen fontos. A német adósságfék, vagyis az a német alkotmányos szabály, amely korlátozza a rendes hitelfelvételt, már nem ugyanúgy érvényesül, ha a védelmi és biztonsági kiadások meghaladják a GDP, azaz az éves gazdasági teljesítmény 1 százalékát. Erről a DW és a FAZ is beszámolt. Ezt otthon könnyebb megvédeni, mint egy általános költekezési hullámot.

A kockázat később jelentkezik. A szövetségi kamatkiadások, vagyis azok a pénzek, amelyeket az állam a hitelezőknek fizet ki, mielőtt új szolgáltatásokról vagy adócsökkentésről vitázna, a Tagesschau szerint 2027-ben 41,9 milliárd EUR-ról 2030-ra 80,7 milliárd EUR-ra emelkedhetnek. Ezek a tételek elsőként viszik el a bevételt, ezért a későbbi kormányok már szűkebb mozgástérrel kezdik majd a költségvetési alkut.

Mindez könnyebben kezelhető lenne, ha a növekedés többet segítene. A német beszámolók szerint a költségvetés 2026-ra 0,5 százalékos, 2027-re 0,9 százalékos reálnövekedéssel számol; ez az inflációval korrigált gazdasági bővülést jelenti az Onvista/Reuters szerint. A gyenge növekedés önmagában nem teszi hibássá a hitelfelvételt, de sokkal fontosabbá teszi, hogy az adósságból valóban termelő, használható kapacitás jöjjön létre.

Kit véd meg a költségvetés

Az első nyerteseket könnyű azonosítani. A WirtschaftsWoche 117,5 milliárd EUR tervezett 2027-es beruházásról és mintegy 109,7 milliárd EUR alapvető védelmi kiadásról ír. Ez a pénz a védelmi iparhoz, az építőipari cégekhez, a vasúti kivitelezőkhöz és az állami beruházások beszállítóihoz áramlik. Lengyelország számára a kérdés kevésbé könyvelési jellegű: Varsó azt fogja nézni, hogy a német pénzből lesz-e ténylegesen eszköz, logisztika és Ukrajnának nyújtott támogatás. Ezt az aggodalmat a DW lengyel nyelvű beszámolója is tükrözi.

A fedezet a kevésbé védett állami tételekből érkezik. Az Upday UK szerint 3 milliárd EUR-t vágnának a nyugdíjbiztosítási támogatásokból, 1,8 milliárd EUR-t az egészségbiztosítási támogatásokból, miközben 2,7 milliárd EUR kerülne át a Klíma- és Átalakulási Alapból az általános költségvetésbe a hiány mérséklésére. Ezek a támogatások a szövetségi költségvetésből az egyes biztosítási rendszerekbe irányuló transzferek, ezért a tényleges hatás a későbbi járulék-, szolgáltatási és tartalékdöntésektől függ. Az irány azonban világos: a védelmi és infrastrukturális kiadásokat megóvják, a szociális és klímatételek pedig segítenek kihozni a számokat.

Miért nem másolhatják ezt le mások

Az uniós költségvetési szabályok továbbra is a GDP 3 százalékában húzzák meg a hiány, vagyis a kiadások és bevételek éves különbségének felső határát, az államadósságnál pedig a GDP 60 százalékát tekintik referenciaértéknek. Ezt az Európai Bizottság és a 2024/1263-as rendelet is rögzíti. Az egyenlőtlenség a kiinduló helyzetben van. Egy Németországhoz hasonlóan biztonságos adósnak tartott ország a biztonsági sokkot beruházási hitelfelvétellé alakíthatja; egy magas adósságú állam ugyanilyen szabályok mellett kevesebb piaci türelmet és kisebb belpolitikai mozgásteret kap.

Franciaország számai élesen mutatják a különbséget. Az Arab News szerint a francia államadósság 2026 első negyedévében 3 536,1 milliárd EUR volt, vagyis a GDP 117,5 százaléka. Olaszországban inkább a könyvelési vita látszik: a Pagella Politica arra hívja fel a figyelmet, hogy a védelmi kiadások nem egyszerűen tűnnek el az uniós hiányszabályokból. Az Upday NL a hitelességi problémát teszi hozzá: Berlin nagy összegben vesz fel hitelt, miközben továbbra is karcsúbb uniós költségvetést sürget.

Németország előtt is fal épül. A taz szerint a jelentett finanszírozási rések 2028-ban 22 milliárd EUR-ról 2029-ben 38 milliárd EUR-ra, 2030-ban pedig 47 milliárd EUR-ra nőnek. A Handelsblatt arról ír, hogy a kormány 2027-re már 6,8 milliárd EUR-t von be a tartalékokból, így a későbbi évekre körülbelül 3,9 milliárd EUR marad.

Németország adósságpolitikai fordulata nem a fegyelem tiszta feladása, hanem a kiváltság próbája. A precedens csak akkor védhető, ha a hitelből még azelőtt lesz biztonság, infrastruktúra és működő kapacitás, hogy a kamatkiadások újra lezárnák a költségvetési mozgásteret.