Németország €90 billion NATO-segélyt javasol Kyivnek

Johann Wadephul német külügyminiszter a múlt héten azt javasolta, hogy a NATO-tagállamok összesen 90 milliárd EUR kétoldalú védelmi támogatást vállaljanak Ukrajnának, vagyis nagyjából ugyanakkora összeget, mint az EU áprilisban jóváhagyott hitele. Három nappal korábban a szövetség öt nagy gazdasága egy ennél jóval szerényebb, de kötelező minimumot söpört le az asztalról. Európa biztonságpolitikájában most ez a megoldatlan kérdés: mekkora a különbség aközött, amit a kormányok Ukrajna szükségleteiről mondanak, és aközött, amit ténylegesen hajlandók kifizetni.

A javaslat és a vétó

Wadephul a NATO-külügyminiszterek május 22–23-i helsingborgi találkozóján ismertette az elképzelést. Az EU 90 milliárd EUR-s Ukrajna-támogatási hitele, amelyet az Európai Unió Tanácsa április 23-án hagyott jóvá, miután Magyarország vétója összeomlott (Kyiv Independent), nagyjából Ukrajna 2026–2027-es finanszírozási igényének kétharmadát fedezi. A NATO-központ a fennmaradó rést körülbelül 40 milliárd EUR-ra becsüli (N-TV). Wadephul azt szeretné, ha ezt a szövetségesek GDP-arányos kétoldalú vállalásokkal töltenék be, az Egyesült Államok kifejezett kihagyásával (Stern).

A német javaslat időzítése kedvezőtlen volt. Mark Rutte NATO-főtitkár éppen egy párhuzamos tervet tett le az asztalra: mind a 32 tagállamnak a GDP-je 0,25 százalékát kellett volna Ukrajna katonai támogatására fordítania. Ezt az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Kanada blokkolta. A tervet csak hét állam támogatta (Euromaidanpress, Babel.ua). Rutte nyilvánosan is elismerte: „Nem hiszem, hogy ezt beterjesztjük” a júliusi ankarai csúcson (EU Perspectives). A törésvonal a fizetőképesség mentén húzódik. A 0,25 százalékos küszöböt már teljesítő országok, például Hollandia, Lengyelország, valamint a balti és az északi államok a NATO kisebb gazdaságai közé tartoznak. Az öt blokkoló viszont a szövetség legnagyobbjai között van.

Ki kapja a pénzt

Az EU-hitel Kijev számára kamatmentes, visszafizetését pedig az orosz háborús jóvátételekhez kötik, amelyeket Moszkva elutasít. Ha ezek a jóvátételek nem érkeznek meg, a költséget az EU adófizetői viselik (Verkhovna Rada). Az Európai Bizottság május 20-án írta alá a folyósítási megállapodást, ezzel megnyílt az út az első, 3,2 milliárd EUR-s részlet előtt, amelyet június közepére várnak (EEAS). A pénz egyszerre fedez katonai segítséget és civil költségvetési támogatást: vagyis az ukrán állam működését is finanszírozza, nem csak a hadsereget.

A „Made in Europe” záradék szerint a védelmi termékek legalább 65 százalékának EU-s, EGT-s vagy ukrán gyártótól kell származnia (defenceukraine.com, GTAI). Ez védi az európai ellátási láncokat, de a megrendeléseket a kontinens legnagyobb fegyvergyártói felé is tereli.

Románia jól mutatja a mintát. A parlament 8,33 milliárd EUR értékű, EU-finanszírozású védelmi szerződéseket hagyott jóvá Lynx gyalogsági harcjárművekre, légvédelmi rendszerekre és egy lőszergyárra (Marketscreener). A fővállalkozói szerepet a német Rheinmetall kapta, noha Bukarest eredetileg „csaknem 100 százalékos” hazai gyártást ígért. Lengyelország más képet mutat: Donald Tusk miniszterelnök szerint a német ipar a lengyel program mindössze 0,37 százalékát kapja (GTAI). A 65 százalékos szabály Európán belül tartja a védelmi pénzeket, de az előnyöket korántsem egyenletesen osztja el.

Ugyanez a záradék azt is korlátozza, hogy az EU-hitelből mennyi juthat közvetlenül ukrán gyárakhoz, ha a termékeik nem felelnek meg a származási követelményeknek. Ukrajna védelmi ipari kapacitása a 2022-es 1 milliárd dollárról 2026-ra várhatóan 55 milliárd dollárra nő, de ennek csak 43 százalékát használják ki (CBS News). A szűk keresztmetszetet nem a gyártási képesség, hanem a megrendelések hiánya jelenti.

2027 után jön a finanszírozási szakadék

A 90 milliárd EUR két évre épít hidat. Az Európai Bizottság 2028–2034-es költségvetési javaslata nagyjából 88,9 milliárd EUR-t irányoz elő Ukrajnának hét évre. Egy, az Európai Parlament megbízásából készült tanulmány szerint a tényleges újjáépítési igény 196,5 milliárd EUR lenne egy évtized alatt (EU News Italy). A következő uniós költségvetéshez egyhangúság kell az Európai Tanácsban, vagyis bármelyik tagállam vétózhat. Ugyanez a mechanizmus késleltette négy hónapon át a mostani hitelt is, amíg Magyarország kitartott a vétó mellett.

Közben Németország maga is visszavesz a tempóból. A jóváhagyott 2027-es költségvetés 11,6 milliárd EUR-t különít el Ukrajnának, 2028-tól viszont az éves összeg 8,5 milliárd EUR-ra csökken (Euromaidanpress). Wadephul tehát úgy kér nagyobb vállalásokat a szövetségesektől, hogy Berlin már kevesebbel számol. A júliusi ankarai NATO-csúcs azt teszteli majd, hogy ezekből a számokból lesznek-e kötelező ígéretek. Az eddigi matek óvatosságra int: azok az országok, amelyek fizetnének, túl kicsik, azok pedig, amelyek méretüknél fogva döntőek lennének, nem akarnak kötelező vállalást tenni.