11 milliárd eurós rés a német védelmi hitelben

A védelmi kiadások hitelfinanszírozását lehetővé tevő német alkotmánymódosítás pontosan úgy működött, ahogy megírták. Éppen ez tárta fel a szabályozás gyenge pontját. Berlin 2025-ben 28,6 milliárd euró olyan hitelt vett fel, amelyre nem vonatkozott az adósságfék, vagyis a szövetségi kormány éves hitelfelvételét korlátozó szabály. A beszámítható biztonsági kiadások ugyanakkor csak 17,6 milliárd euróval haladták meg az előző évi szintet (FAZ, Die Zeit). Az Ifo Institute, Németország egyik vezető gazdaságkutató intézete szerint a nagyjából 11 milliárd eurós különbség abból keletkezett, hogy már korábban is létező kiadásokat tettek utólag hitelből finanszírozhatóvá. Az így felszabaduló adóbevételt a költségvetés más célokra fordíthatta. A Bundesbank külön vizsgálata hasonló eredményre jutott: az új védelmi és infrastrukturális szabályok alapján felvett hitelek összege meghaladta a tényleges többletkiadásokat, és az általános költségvetési hiányok betömését is segítette (Bundesbank).

Nincs bizonyíték arra, hogy a hitelből származó pénzt kivonták volna a védelmi költségvetésből. A vizsgálatok költségvetési helyettesítést, nem pedig pénzelterelést tártak fel.

Hogyan teremt mozgásteret az alacsony küszöb

A 2025. márciusi alkotmánymódosítás kivette az adósságfék hatálya alól a GDP 1 százalékát meghaladó szövetségi biztonsági kiadásokat. Öt terület számítható be: a védelem, a polgári védelem, a hírszerzés, a kiberbiztonság és a fegyveres támadás alatt álló országok támogatása (Bundestag).

A küszöböt alacsonyabban húzták meg annál, amennyit Németország már eleve ezekre a területekre költött. Berlin ezért azonnal hitelből finanszírozhatta a meglévő kiadások egy részét anélkül, hogy egyetlen euróval növelte volna a tényleges katonai képességeket. A pénzügyminisztérium jogi érvelése helytálló: minden felvett euró megfelelt az alkotmányban rögzített képletnek. Az Ifo más szempontból bírálja a konstrukciót. Szerinte a hitelből további biztonsági képességeket kellene teremteni, nem pedig kiváltani azt az adóbevételt, amelyből korábban ugyanezeket a kiadásokat fedezték (Ifo).

A két megállapítás nem zárja ki egymást. A hitelfelvétel jogszerű volt, miközben az adósságfék alól kivont összeg mintegy 38,5 százaléka nem finanszírozott új védelmi kiadást (FAZ).

Litvániában derül ki, mire elég a pénz

Németország valódi beszerzési eredményeket is fel tud mutatni. A katonai beszerzésekre fordított összeg 2025-ben 4,53 milliárd euróval nőtt, ezen belül lőszerre 2,32 milliárd euróval költöttek többet (Die Zeit). A Bundeswehr korszerűsítésére 2022-ben létrehozott, egyszeri hitelfelvételből finanszírozott 100 milliárd eurós különalap felhasználása is felgyorsult: 2022-ben még csak a keret 3,5 százalékát, 2024-ben már 84 százalékát fizették ki (French Treasury).

A hitelből létrehozott, megfelelő létszámú és felszereltségű alakulatok legfontosabb próbája a Litvániába települő német 45. páncélosdandár, Berlin kiemelt hozzájárulása a NATO keleti védelméhez. A dandár kötelékében mintegy 1 700 katona szolgál, ám közülük több mint 1 000 fő egy már korábban is Litvániában állomásozó, rotációs rendszerben működő NATO-harccsoporthoz tartozik. Az 1 700-as adat tehát nem jelent ugyanennyi újonnan átvezényelt katonát (Bundeswehr, LRT). A nehézharckocsi- és gépesített zászlóaljakat csak 2027-ben helyeznék át Németországból. A dandár végleges álláshelyeinek mindössze 60 százalékát sikerült önkéntesekkel betölteni 2026 augusztusáig (Lrytas).

Litvánia eközben 1,33 milliárd eurót költ a teljes dandár fogadásához szükséges bázis-infrastruktúrára (Lithuanian Defence Ministry).

A költségvetési helyettesítés és a dandár létszámhiánya egyszerre létezik, de a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az egyikből nem következik a másik. A toborzási nehézségeknek, a beszerzések átfutási idejének és a hadiipari szűk keresztmetszeteknek külön okaik vannak. Együtt mégis megmutatják a különbséget a hitelfelvétel alkotmányos lehetősége és Németország azon képessége között, hogy a pénzből harckész alakulatokat állítson fel.

Miért nem hagyhatják ezt figyelmen kívül a szövetségesek?

A német haderő teljesítménye más országok védelmét is közvetlenül érinti. Mindhárom holland harcoló dandár német hadosztályokba tagozódik. A Fighter Lion 2026 hadgyakorlaton több mint 7 000 német és holland katona gyakorolta a közös műveleteket (Defensie Dichtbij, Bundeswehr). A koordináció a gyakorlatokon működik. Azt viszont még nem próbálták ki, hogy elhúzódó harci helyzetben a holland dandárok valóban támaszkodhatnak-e a szükséges német parancsnoki és logisztikai háttérre.

Ahogy a múlt héten megírtuk, a szövetségi számvevők arra figyelmeztettek, hogy Németország államadóssága 2030-ra elérheti a 3 000 milliárd eurót, az éves kamatkiadások pedig a 80,7 milliárd eurót (Bundestag). A költségvetési mozgástér véges: a növekvő kamatteher idővel ugyanazokért a forrásokért versenyez majd a védelmi kiadásokkal.

Németország azt már igazolta, hogy hitelfelvétele megfelel az alkotmánynak. Azt még nem, hogy az így létrejött teljes költségvetési mozgástérből új, megfelelő létszámú és felszereltségű katonai kapacitás született. A válaszért a kormány, a védelmi minisztérium, a Bundeswehr beszerzési hivatala és az éves kiadásokat jóváhagyó, majd azok végrehajtását ellenőrző parlamenti költségvetési bizottság egyaránt felelős. A 11 milliárd euró az Ifo becslése a helyettesített kiadásokra, nem pedig bizonyítottan eltűnt pénz. A német vállalásokra építő szövetségeseknek azonban a jogszerű hitelfelvétel önmagában kevés. Zászlóaljakra van szükségük.