Németország védelmi költségvetést emel

Az a feltételezés, hogy egy ukrajnai tűzszünet hamarosan mérsékelheti a katonai keresletet, lényegében összeomlott. Putyin az NV Reutersre hivatkozó beszámolója szerint elutasította az érdemi tárgyalásokat. A szövetséges kormányok ezért már nem rövid háborús szakaszra, hanem tartós konfliktusra terveznek, és ezt a költségvetéseik is mutatják. Európa számára most nem az a fő kérdés, hogy mennyi pénzt költ védelemre, hanem az, hogy a védelmi minisztériumok és a hadiipari cégek elég gyorsan tudnak-e ebből tényleges katonai képességet csinálni.

A pénz már ott van

A költségvetési fordulat középpontjában Németország áll. Friedrich Merz kancellár 2027-re 109,7 milliárd eurós védelmi költségvetést javasolt, ami nagyjából a szövetségi kiadások ötöde, emellett Berlin 11,6 milliárd eurót szán Ukrajnára (Bundesfinanzministerium). A német kormány 2029-re akarja elérni a NATO által célként kitűzött, GDP-arányosan 3,5 százalékos védelmi szintet, vagyis hat évvel korábban, mint a szövetség 2035-ös határideje (Deutschlandfunk).

Lengyelország ennél is előrébb tart. Varsó 2025-ben közel 123,6 milliárd zlotyt költött védelemre, ebből 42,4 milliárdot modernizációra; 2026–2027-re pedig több mint 45 milliárd zlotynyi amerikai fegyvervásárlást tervez (Defence24). Ezek a vállalások évekre lekötik a kormányokat: gyártási megrendeléseket, szállítási ütemezéseket és olyan szerződéses pályákat indítanak el, amelyek bőven túlnyúlhatnak egy esetleges tűzszüneten.

Nem minden főváros halad ugyanilyen tempóban. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök elutasította azt az 5 százalékos GDP-arányos keretet, amelyet Mark Rutte NATO-főtitkár javasolt: ebből legalább 3,5 százalék menne alapvető katonai képességekre, 1,5 százalék pedig ellenálló képességre, például infrastruktúrára és védelmi felkészültségre (NATO, El Mundo). Spanyolország volt az egyetlen szövetséges, amely nemet mondott. Sánchez szerint nem a kiadásokat, hanem a ténylegesen hadrendbe állított képességeket kellene mérni. Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki azt állítja, közvetlen csatornája van Putyinhoz és Zelenszkijhez is, de ennek eddig nincs látható eredménye (Aktuality, Denník N), közvetítőként kevésbé fontos, mint politikai hivatkozási pontként azoknak a kormányoknak, amelyek békéről beszélve lassítanák a katonai vállalásokat.

Ahol elakad a pénz

A kiadások gyors növekedése olyan termelési problémát tett láthatóvá, amelyet a pénzügyminisztériumok önmagukban nem tudnak megoldani. Németország leállította az F126 fregattprogramot a késések és költségtúllépések miatt. Az Eurodrone és az FCAS vadászgép-program szintén csúszásban van (ZEIT). Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a következő hónapok „valóban kritikusak” lehetnek, nem egy teljes körű invázió miatt, hanem azért, mert Oroszország korlátozott provokációkkal, például infrastruktúra vagy határok elleni akciókkal tesztelheti, hogy a NATO egységesen reagál-e (TVN24, BBC).

Az európai és kanadai szövetségesek 2026-ra és 2027-re évi nagyjából 70 milliárd eurónyi katonai támogatást ígértek Ukrajnának (DW). Az EDIP, vagyis az EU védelmi ipari programja a rakéták, légvédelmi rendszerek és drónok beszerzését a sürgősségi vásárlásoktól a többéves szerződések felé terelné (DG DEFIS). A SAFE, az EU 150 milliárd eurós közös védelmi beszerzési alapja pedig elvileg azt szolgálja, hogy ez a kereslet európai gyárakhoz fusson be.

A nyilvánosság továbbra sem látja, hogy mindez mennyivel teszi harcképesebbé Európát. A NATO képességcéljai, az elfogórakéták szállítási ütemezései és a lőszerkészletek szintjei titkosak. Az Európai Bizottság főként bemeneti adatokat követ, például költségvetési ígéreteket és tervezett gyártósorokat, nem pedig kimeneti mutatókat, vagyis hadrendbe állított egységeket vagy készenléti arányokat. Az Open Gate Italia szerint Olaszország 14,9 milliárd euróról 5 milliárd euróra csökkentette a SAFE-ből igényelt összegét, ami azt jelzi, hogy még a programot formálisan támogató kormányok is óvatosak abban, milyen gyorsan tudják felszívni a fordulatot.

A szűk keresztmetszet a költségvetéseket bejelentő miniszterek és a teljesítésért felelős beszerzési hivatalok, hajógyárak, rakétagyárak között van. A védelmi minisztériumok szerződéseket írnak alá. A beszerzési szervek specifikációkat, teszteket és beszállítókat kezelnek. A fegyvergyártók gyártási ütemterveket szabnak. Ha a lánc bármelyik pontja megakad, ahogy azt a német fregattprogram leállítása mutatja, a pénz várakozik, miközben az alakulatok felszerelés nélkül maradnak. Az európai miniszterek a kiadásokat már össze tudják számolni. Azt még bizonyítaniuk kell, hogy ebből olyan lőszer, elfogórakéta és hadra fogható egység lesz, amellyel Oroszországnak ténylegesen számolnia kell.