A Google nem törölte az MI hamis vádjait

Arról, hogy a Google-nak Európa más országaiban is kötelessége-e fellépni az ilyen hibák ellen, egyelőre nincs kialakult jogi álláspont. Szeptember 24-én az aacheni tartományi bíróság elrendelte, hogy a cég ne állítsa többé a felhasználóknak: egy német főorvost szexuális kényszerítés miatt elítéltek (KPW, Beck aktuell). Az ítélet azonban egy másik férfira vonatkozott. A Google tudott a hibáról, mégsem távolította el a választ.

Két férfi, egy válasz

Augusztus 28-án egy kolléga az orvos nevére és a „felfüggesztés” német megfelelőjére keresett rá. A Google AI Mode-ja azt válaszolta, hogy a férfit elítélték, elbocsátották, majd hat számjegyű összegű egyezséggel távozott (Beck aktuell). A rendszer a klinika egy másik, korábbi vezető beosztású munkatársának történetét tulajdonította neki.

Az AI két ember történetét mosta össze. A forrásként használt cikkek a másik férfiról szóltak, és az orvost meg sem nevezték. Az orvos szerint ellene soha nem tettek feljelentést, nem indult eljárás, és nem is ítélték el. Amikor kérte a Google-t, hogy távolítsa el a válaszokat, a cég szeptember 15-én azt közölte, nem intézkedik (LHR). Ügyvédje hivatalos felszólítása sem járt eredménnyel.

Mit kell most abbahagynia a Google-nak?

A végzés szűk körű: a hamis válasz három konkrét változatának közlését tiltja meg. A címzett a Google európai leányvállalata, a Google Ireland Limited (KPW).

A bíróság a Google-t Störerinnek minősítette. A német személyiségi jog szerint ez olyan közreműködő, akinek kötelessége megszüntetni a jogsértést, ha erre képes, akkor is, ha nem ő idézte elő. A hamis bűncselekmény-vád súlyos és sürgős ügy, ezért a bíróság a Google előzetes meghallgatása nélkül döntött. A végzés megszegése akár 250 000 EUR bírsággal járhat, de ilyet még nem szabtak ki (LHR).

Egy korábbi német döntés hasonló irányba mutatott. Május 28-án a Müncheni I. Tartományi Bíróság egy olyan AI Overview-t vizsgált, amely két helyi kiadót előfizetési csalással hozott összefüggésbe (müncheni ítélet). A bíróság szerint a Google rendszere nem pusztán idézte a forrásokat, hanem azokból új állítást alkotott, és ezért a Google-t tette felelőssé.

A Google fellebbezett a müncheni döntés ellen, de az eljárás egyezséggel zárult, így felsőbb bíróság nem vizsgálta meg az indokolást (The Decoder). Mindkét döntés első fokon született, és egyik sem köti a más országok bíróságait.

A joghézag az uniós szabályokban

A nyilvános beszámolók szerint a Google elutasította a kérést, az okát azonban nem közlik. A cég legerősebb lehetséges érve a rendszer mérete lehet: egy rengeteg kérdésre választ adó szolgáltatás minden mondatát nem tudja előzetesen ellenőrizni, a felhasználók pedig megnyithatják a hivatkozott forrásokat.

Az uniós jog számol ezzel az érvvel, de a kérdést nem dönti el. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet az EU 2022-ben elfogadott szabályrendszere az online platformokról. Védi azokat a szolgáltatókat, amelyek mások tartalmát tárolják vagy továbbítják. Ezeknek nincs általános megfigyelési kötelezettségük, és nem felelnek a tartalomért, ha gyorsan intézkednek, miután értesültek annak jogellenességéről (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet).

A nyitott jogi kérdés az, hogy a Google saját MI-je által megfogalmazott mondat egyáltalán mások tartalmának számít-e. Ha igen, a Google tárhelyszolgáltatóként köteles fellépni az értesítés után; ha nem, inkább maga a Google tekinthető a kijelentés szerzőjének. Az Európai Unió Bírósága még nem döntött erről (Lawfare).

Az aacheni bíróságnak nem kellett választania a két értelmezés között: bármelyikből indulunk ki, a Google elé tárták a dokumentáltan hamis állítást, a cég mégis online hagyta. Ez a közölt tények alapján levont értelmezésünk, nem a bíróság kifejtett indokolása.

Olaszország egy összehasonlítási pontot kínál. Az olasz hírközlési hatóság, az AGCOM április 29-én arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az AI Overviews és az AI Mode működését a rendelet rendszerszintű kockázatokra vonatkozó szabályai alapján (AGCOM). Ezek a szabályok arra kötelezik a legnagyobb platformokat, hogy mérjék fel és mérsékeljék a szolgáltatásaik által okozott károkat. Az olasz kezdeményezést elsősorban a kiadók attól való félelme mozgatta, hogy elveszítik olvasóikat, nem a hamis vádak. Egy bizottsági vizsgálat arra ösztönözhetné a Google-t, hogy jobban kezelje ezeket a kockázatokat. Önmagában azonban nem döntené el, ki felel, ha egy MI-válasz rágalmaz valakit.

Az orvos elérte, amit ez az ügy elérhetett: a bíróság megtiltotta a Google-nak, hogy három, róla szóló hamis választ közöljön, miután a cég figyelmen kívül hagyta a panaszát. Az MI-alapú keresőválaszokra általában továbbra sincs közös európai szabály. Mások is kérhetnek jogorvoslatot, hiszen a nemzeti rágalmazási és adatvédelmi szabályok továbbra is érvényesek. Arról azonban minden bíróságnak külön kell döntenie, hogy a Google MI-jének szavai a Google-nak tulajdoníthatók-e. Európa-szintű választ egy felsőbb nemzeti bírósági döntés, az Európai Unió Bíróságának ítélete vagy új jogszabály adhatna, de ezek közül egyik sem született még meg.