Görögország fizet a távozó migránsok után

Kaphat-e több pénzt az az ügyvéd, aki a jogaidról tájékoztat, ha végül lemondasz ezek érvényesítéséről? A görög kormány új rendelete szerint igen. A szabályozás 250 eurós pluszdíjat ad azoknak az ügyvédeknek, akiknek a tájékoztatása után egy menedékkérő önként elhagyja Görögországot. A görög ügyvédi kamarák szerint ez a konstrukció a jogi segítségnyújtást kitoloncolási ösztönzővé alakítja (Government Gazette PDF, In.gr). Uniós intézmény egyelőre nem vizsgálta, hogy a rendszer összeegyeztethető-e a menekültügyi joggal.

Hogyan működik a bónusz?

A 120961/2026. számú közös miniszteri határozat az első szakaszban adott jogi tájékoztatásból kiszorítja a civil szervezeteket, és magánügyvédekre bízza a feladatot. Az ügyvédek az athéni ügyvédi kamarán keresztül vezetett nyilvántartásba kerülnek, és tájékoztatási alkalmonként 160 eurót plusz áfát kapnak (ProtoThema English).

A vitatott rész a határon lefolytatott eljárásokra vonatkozik. Ezeket a gyorsított eljárásokat Görögország az EU külső határain alkalmazza. Ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy az érintettnek nincs „erős menekültprofilja”, és az illető két hónapon belül elhagyja Görögországot, az ügyvéd további 250 eurót plusz áfát kap. A rendelet nem határozza meg, ki és milyen szempontok alapján mondja ki, hogy valakinek nincs erős menekültprofilja (Ethnos). A pénz nem a távozási szándék után jár, hanem csak akkor, ha a távozás ténylegesen megtörténik.

A kormány érvelése első ránézésre egyszerű: a civil szervezetek helyett képzett ügyvédek adjanak tájékoztatást, az önkéntes visszatérés pedig az uniós jogban is ismert eljárási lehetőség (Return Directive 2008/115/EC). Mindkét állítás igaz. A görög ügyvédi kamarák koordinációs bizottsága mégis jelezte, hogy az ügyvédek nem vesznek részt a rendszerben, amíg a bónuszra vonatkozó szabályokat vissza nem vonják. Az egyik görög beszámoló szerint az állam ezzel „fejvadász” logikába vonná be az ügyvédeket (In.gr). A szakmai szervezet kifogása világos: ha az ügyvéd akkor keres többet, amikor az ügyfele feladja az ügyét, az anyagi érdeke szembekerül az ügyfél érdekével.

Ezek az alkalmak nem teljes körű jogi képviseletet jelentenek. A görög sajtó szerint a tájékoztatás távolról is megtartható, akár tizenöt vagy annál több fős csoportokban, és az eljárási jogokra, kötelezettségekre, valamint a visszatérési lehetőségekre terjed ki (Newsbeast). Azoknál az országoknál, ahol a menedékkérelmek elismerési aránya 20 százalék alatt van, a tájékoztatás a jogellenes belépésért vagy tartózkodásért kiszabható büntetőjogi következményekre is kitér.

Az EU jogokat ír a szabályokba. Görögország dönti el, milyen helyzetben találkozik velük a kérelmező.

Az uniós menekültügyi jog biztosítja a tájékoztatáshoz, a jogi tanácsadóval való konzultációhoz és az elutasító döntéssel szembeni jogorvoslathoz való jogot (Directive 2013/32/EU). Az új menekültügyi eljárási rendelet, vagyis az EU frissen elfogadott migrációs és menekültügyi paktumának egyik központi eleme, kiterjeszti a határon lefolytatott eljárásokat, de ezeket a garanciákat megtartja (Regulation (EU) 2024/1348). Az uniós jog nem tiltja, hogy a kérelmezőket tájékoztassák a visszatérés lehetőségéről. A feszültséget az okozza, hogy az ügyvéd csak akkor kap többet, ha a kérelmező valóban távozik.

Ez nem csak görög ügy. A paktum végrehajtása 2026 közepén indult el, az ígéret pedig az volt, hogy a gyorsabb eljárásokat egyéni garanciák ellensúlyozzák (European Commission Home Affairs). Görögország az EU egyik legfontosabb külső határállama, ahol a kérelmezőket már az új, gyorsított logika szerint kezelik. A mostani rendelet éppen azt mutatja meg, hogy a paktum garanciái a nemzeti végrehajtási részleteken állnak vagy buknak. A rendelkezésre álló információk alapján a bónusz komoly konfliktust teremt az uniós garanciákkal, de jogsértést eddig senki nem mondott ki.

Az Európai Bizottság, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, vagyis a tagállami menekültügyi rendszereket figyelő EUAA, és bíróság sem foglalt még állást (EUAA Asylum Report 2026). A rendszert több úton is meg lehetne támadni. Egyéni ügyben görög közigazgatási bíróság vizsgálhatná. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna. Az EUAA a következő jelentésében jelezhetné az összeférhetetlenségi kockázatot. Eddig egyik sem történt meg.

Olaszország ugyanennek a kockázatnak egy másik változatát mutatja. EP-képviselők és civil szervezetek azzal vádolják az olasz-albán migránsközpontok rendszerét, hogy átláthatatlan, és korlátozza az ügyvédek hozzáférését (Euronews Italy). Egészségügyi és civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a szűrés rendőri ellenőrzés alatt álló terekbe szorul, szűk határidőkkel (Questione Giustizia). Olaszországban nincs kimenetelhez kötött ügyvédi bónusz. A hatás mégis hasonló lehet: a jogok papíron megmaradnak, de az eljárás annyira szorosra zárul, hogy egyre nehezebb élni velük.

Amit még nem tudunk

Végrehajtási adatok egyelőre nincsenek. Nem tudni, hány tájékoztatás történik egyénileg, és hány csoportosan. Nem tudni, hány kérelmező kap tolmácsot. Az sem látszik, milyen gyakran fizetik ki a 250 eurós bónuszt. Ezek nélkül nem dönthető el, hogy az ösztönző érdemben átalakítja-e az ügyvédek és a kérelmezők viselkedését, vagy csak marginális elem marad.

A vitában éppen azok a legkevésbé láthatók, akiket a rendszer leginkább érint. A rendelet szerkezete nem ad választ arra az alapvető kérdésre, hogy a menedékkérők megértik-e: az „önkéntes távozás” elfogadása a védelmi igényük végét jelentheti.