Görög kézben az EU deficitfegyelme

A 2010-es évek euróválságában Görögországnak három nemzetközi mentőcsomagra volt szüksége. Most egy görög pénzügyminiszter vezeti azt a fórumot, ahol az euróövezeti országok költségvetési fegyelmét ellenőrzik. Kiriákosz Pierrakakiszt 2025 decemberében az eurócsoport elnökévé választották, elsőként egy korábbi válságországból. Az ő elnökletével tárgyalják most Franciaország, Ausztria és Finnország terveit a hiány leszorítására.

Görögország 2025-ben a GDP 1,7 százalékának megfelelő költségvetési többletet ért el, miközben az államadóssága nyolc százalékponttal, a GDP 146,1 százalékára csökkent (Eurostat). Németország ezzel szemben az Európai Bizottság 2026 tavaszi előrejelzése szerint 3,7 százalékos hiányt hozott össze. Finnország hiánya 2025-ben 3,4 százalék volt (Statistics Finland), és a Bizottság az idén már 4,5 százalékot vár.

Németország és Finnország is átlépi a maastrichti szerződés 3 százalékos hiányküszöbét, vagyis azt a határt, amelyet az uniós országok 1992-ben a közös valuta feltételeként fogadtak el. Az EU-ban ma tizenhárom tagállam van a küszöb felett, közülük kilenc ellen folyik a hivatalos túlzottdeficit-eljárás.

Német kivétel, finn szorítás

Németország hiánya nagyobb, mint Finnországé, mégis Berlin teljesen elkerülte az eljárást. Finnországot 2026 januárjában bevonták a túlzottdeficit-eljárás alá.

A különbséget egy kivétel magyarázza: a nemzeti mentesítési záradék. Ez lehetővé teszi, hogy az országok a GDP legfeljebb 1,5 százalékának megfelelő védelmi kiadást levonjanak a hiányszámításból. Tizenöt ország aktiválta ezt a lehetőséget. Ha Németország védelmi kiadásait levonják, a korrigált hiány nagyjából 2,9 százalékra esik, éppen a küszöb alá.

Finnország ugyanezt a záradékot használta, de a számok így sem jönnek ki. A hiányt nem elsősorban a védelmi költekezés, hanem az öregedő társadalom jóléti kiadásai és a mindössze 0,2 százalékos 2025-ös növekedés hajtja. A Bundesbank közben arra figyelmeztet, hogy Németország korrigált hiánya 2026-ban és 2027-ben is meghaladja majd a 3 százalékot, és 5 százalék felé tart. A kivétel időt ad, megoldást nem.

Fegyverekre költenek, juttatásokból vágnak

Finnország védelmi kiadásai 2029-re évi 14–15 milliárd EUR körül alakulhatnak, nagyjából a mai szint kétszeresén. A kormány ehhez munkanélküli-ellátásokat, lakhatási támogatásokat és szakképzési kiadásokat vágott meg (SAK). Az áfa 25,5 százalékra emelkedett. A tartós hajléktalanság tavaly 29 százalékkal nőtt, egy évtized után először.

Valdis Dombrovskis biztos Helsinkiben azt mondta, Finnország „hatékony intézkedéseket” tesz (finn pénzügyminisztérium). Az uniós költségvetési jogban ez azt jelenti, hogy az ország követi az előírt kiadási pályát, nem azt, hogy ténylegesen teljesíti a hiánycélt. Az ETLA, Finnország független gazdaságkutató intézete szerint az ország egyik saját költségvetési célját sem fogja elérni: 2027-re nem lesz 1 százalékos hiány, 2031-re pedig nem lesz egyensúly. Az OECD és az IMF is elégtelennek látja a pályát.

A mentőcsomagos országok rendbe tették a könyveiket

Görögország, Portugália, Írország és Ciprus 2025-ben egyaránt többletet ért el (Eurostat). Ezek az országok a 2010-es években mentőcsomagokat, megszorításokat és intézményi megaláztatást éltek át. A kikényszerített átalakítások olyan költségvetési gyakorlatokat hagytak maguk után, amelyek most a számokban is látszanak. 2026 júniusában a Bizottság Görögországot teljesen levette a makrogazdasági egyensúlyhiányok miatt vezetett magas kockázatú megfigyelési listáról.

Az EU még soha nem bírságolt meg országot túlzott hiány miatt. A legközelebbi eset Spanyolország 18,9 millió EUR-s büntetése volt 2015-ben, de azt statisztikai adatok meghamisításáért szabták ki, nem túlköltekezésért. Franciaország és Németország 2003-ban a Tanácsban blokkolta a saját maguk elleni szankciókat. A pénzügyminiszterek egymás büntetéseiről szavaznak. Ez a szerkezeti hiba azóta sem változott.

Finnország lakhatási támogatásokat vág és juttatásokat fagyaszt be, hogy az előírt pályán maradjon. Németország létrehozott egy 500 milliárd EUR-s, költségvetésen kívüli infrastrukturális alapot, és kivételt kapott. Mindkét ország a szabályokat követi. Csak az egyik szűkíti közben a szociális védőhálót.