Görögország átírná a ciprusi kábel hozamát

A görög energiahatóság társadalmi egyeztetést indított arról, mennyi bevételt szedhetne be a Great Sea Interconnector az áramfogyasztóktól. Elsőre technikai módosításnak tűnik, de valójában a finanszírozhatóságról szól: a Ciprust Görögországgal összekötő tervezett tenger alatti kábel üzemeltetője úgy alakítaná át a képletet, hogy a projekt könnyebben kapjon bankhitelt. Ennek ára is lehet: a hitelezőknek kedvezőbb szabály magasabb fogyasztói költségeket jelenthet, különösen akkor, ha a beruházás csúszik, vagy később vitatott kiadásokat is elismernek.

Mit változtat a tőkeáttétel, és miért jelenik meg ez a számlákon

A RAAEY, vagyis a görög energia- és vízszabályozó hatóság augusztus 21-én nyitotta meg az egyeztetést a kábel görög szakaszára vonatkozó bevételi módszertanról (iEnergeia). A válaszokat szeptember 11-ig várják. Maga a beruházás egy 1 208 kilométeres, 1 000 MW kapacitású tenger alatti villamosenergia-összeköttetés lenne, amely megszüntetné Ciprus helyzetét az EU utolsó, elektromosan elszigetelt tagállamaként (Európai Bizottság).

A kulcsváltozó a tőkeáttétel: az, hogy a szabályozó a projekt finanszírozásában mekkora adósságaránnyal számol. Ebből számítják ki a súlyozott átlagos tőkeköltséget, vagyis a WACC-ot, amely meghatározza, mekkora éves bevételi plafont szedhet be az üzemeltető a villamosenergia-számlák hálózati díjain keresztül.

Az ADMIE, a görög átviteli hálózat üzemeltetője az építés idejére 50–60 százalékos, az eszköz későbbi, fokozatos leírásának éveire pedig 40–50 százalékos tőkeáttételt kér. A jelenlegi képlet a beszámolók szerint 60–80 százalékkal számolt, ami jóval magasabb az ADMIE rendes hálózati üzletágában alkalmazott 45–60 százaléknál (Sigmalive).

Az alacsonyabb feltételezett adósságarány magasabb feltételezett sajáttőke-arányt jelent. A saját tőke drágább, mint a hitel, mert a befektetők nagyobb kockázatot viselnek. Ha tehát a képlet több saját tőkével számol, nő az engedélyezett hozam, és ezzel az az összeg is, amelyet a projekt évente beszedhet.

A bankok éppen ezt az éves bevételi pályát vizsgálják, mielőtt aláírják a hitelszerződéseket. Az ADMIE és új többségi tulajdonosa, az augusztusban 66 százalékos részesedést szerző Meridiam számára a hitelezőknek kedvezőbb képlet közelebb hozhatja a pénzügyi zárást (Politis, iEnergeia). A görög és ciprusi áramfogyasztóknak ez azt jelenti, hogy a nagyjából 657 millió EUR uniós támogatás után fennmaradó részt a hálózati díjakból kell visszafizetni (CINEA).

Ciprus vitatja a számlát

Görögország a saját képletét módosíthatja, de a kábel gazdasági logikája csak akkor áll össze, ha a két oldal megegyezik. A jelenlegi költségmegosztás szerint Ciprus viselné a Görögország és Ciprus közötti szakasz fennmaradó költségeinek 63 százalékát, miközben jóval kisebb fogyasztói bázissal rendelkezik (Cyprus Mail).

Nagy a különbség aközött, amit az ADMIE elszámolna, és amit Ciprus elfogad. A ciprusi szabályozó, a CERA a hírek szerint az ADMIE által eddig jelzett nagyjából 251 millió EUR kiadásból csak körülbelül 82 millió EUR-t ismert el, vagyis mintegy 32 százalékot (Proto Thema). A ciprusi kormány visszatartotta az öt évre ígért, évi 25 millió EUR-s előleg első részletét is: azt közölte, hogy csak akkor fizet, ha kiadják a NAVTEX-et, vagyis a tengerfenék-felméréseket engedélyező hajózási értesítést, és újraindul a fizikai munka (Philenews). Ilyen értesítés kiadását nyilvánosan nem erősítették meg (Cyprus Mail).

Ki nyer, és ki viseli a kockázatot

Ha a kábel időben elkészül, a legtöbbet Ciprus nyeri. A nagyobb hálózathoz való csatlakozás javítaná az ellátásbiztonságot, és hozzáférést adna olcsóbb villamos energiához. Az ADMIE és a Meridiam hosszú élettartamú, szabályozott eszközt kapna, Görögország pedig stratégiai hálózati hídszerepet.

Ha viszont a csúszások szaporodnak, és az elismert költségek nőnek, végső soron a fogyasztók állják a kockázatot. Andreas Poullikkas, a CERA korábbi elnöke szerint előbb a támogatásokat és a piaci bevételeket kell levonni, és csak ezután lehet a számlák emeléséről beszélni (Cyprus Mail). Számviteli szempontból ez helyes megközelítés. Az Európai Számvevőszék ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a határon átnyúló villamosenergia-projektek rendszeresen késnek: ilyenkor tolódik a bevétel, nő a finanszírozási költség, és újra megnyílik a kérdés, ki fizet (Európai Számvevőszék).

Görögország javíthatja a banki modellt, de Ciprus költségvitáját nem lehet finanszírozási képlettel eltüntetni. Amíg a két szabályozó nem állapodik meg arról, mennyit költöttek el, és mennyit lehet beszedni, a kábel papíron bankképesebb, mint a pénzáramlásban.