Görögország €6.9 billion előtörlesztéssel vinné adósságrátáját Olaszországé alá

2010-ben Görögország még az eurózónabeli szomszédaitól kapott sürgősségi hitelekből tartotta magát felszínen. Most nagyjából 40 milliárd EUR készpénztartaléka van, és önként, tíz évvel a határidő előtt törleszti ezeket a hiteleket. A következő, június 15-én esedékes 6,9 milliárd EUR-s részlet után a görög államadósság-ráta először kerülhet Olaszországé alá. Nemrég ez még abszurd fordulatnak tűnt volna (Capital.gr, Fortune Greece).

A furcsaság az, hogy Athén épp az egyik legolcsóbb adósságát siet visszafizetni.

Az olcsó hitel előtörlesztésének paradoxona

A szóban forgó hitelek a Greek Loan Facilityhez, vagyis az első görög mentőcsomag kétoldalú hitelkeretéhez tartoznak. Ezt 14 eurózónabeli kormány nyújtotta Athénnak. Több átstrukturálás után a GLF rögzített kamata ma nagyjából 2,4 százalék (ESM). A görög tízéves államkötvények hozama ezzel szemben a közelmúltban 3,7 százalék körül járt (euro2day.gr, World Government Bonds).

Pusztán számtanilag ez rossz üzletnek látszik: Görögország 2,4 százalékos adósságot fizet vissza, miközben a piac 3,7 százalékot kérne tőle. Kiriákosz Pierrakákisz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az előtörlesztés teljes egészében a készpénztartalékból történik, nem új hitelből (thetoc.gr). Ez már más képlet. Görögország nem drága adósságot cserél olcsóra, hanem készpénzt használ fel az államadósság csökkentésére, abban bízva, hogy a közvetett nyereség nagyobb lesz az elvesző kamatelőnynél.

A számítás lényege egyszerű. Minden visszafizetett milliárd lejjebb viszi az államadósság GDP-arányos mutatóját, vagyis azt, hogy az állam teljes adóssága mekkora a gazdaság méretéhez képest. Június után ez az arány várhatóan 136,8 százalék körül alakul, éppen Olaszország 138,6 százalékos mutatója alatt (Capital.gr, Fortune Greece). Az alacsonyabb adósságráta javítja a hitelminősítést, ez pedig leszoríthatja a jövőbeli görög kötvénykibocsátások költségét. A három nagy hitelminősítő 2010 óta először már mind befektetésre ajánlott kategóriába sorolja Görögországot (Greek Reporter). Minden további felminősítés bázispontokat faraghat le a kötvényaukciók hozamából.

Athén közben olyasmit is vásárol, ami nem jelenik meg közvetlenül a táblázatokban: politikai mozgásteret. A GLF-hitelekhez feltételek és a trojka-felügyelet emléke tapadt. Ezek lezárása intézményi terhet vesz le Görögországról.

Ki fizet, ki nyer

A hitelező országok egy csendes bevételi forrást veszítenek el. A Bruegel korábban bemutatta, hogy több hitelező a GLF-hozzájárulását 2,4 százaléknál jóval alacsonyabb kincstárjegyhozam mellett finanszírozta, vagyis felárat keresett azon, amit otthon „szolidaritási” hitelként adott el. Az előtörlesztés ennek vet véget.

A görög adófizetők mérlege tisztább lesz, és idővel olcsóbbá válhat az állami finanszírozás. A kormány jelezte, hogy a költségvetési mozgástér egy részét személyijövedelemadó-csökkentésre és nyugdíjemelésre fordítaná; ennek nagyságát az Európai Bizottság a GDP mintegy 0,6 százalékára becsüli (European Commission).

A döntésnek azonban ára van. A 40 milliárd EUR-s tartalékból kifizetett 6,9 milliárd EUR csökkenti azt a készpénzpárnát, amely piaci sokkok esetén védi Görögországot. A stratégia csak akkor térül meg, ha a felminősítések és az alacsonyabb jövőbeli finanszírozási költségek többet hoznak, mint amennyibe a mindössze 2,4 százalékos hitelek előtörlesztése kerül. Ha a hitelfeltételek újra szigorodnak, mielőtt a felminősítések megérkeznek, Görögország olcsó bizonyosságot cserélhet drágább várakozásra.

Amit a számok nem mutatnak

A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi görögországi értékelése a kedvező költségvetési főszámok mögött szerkezeti problémára figyelmeztetett: a gazdaság továbbra is erősen függ a turizmustól és az uniós helyreállítási forrásoktól, miközben a termelékenység növekedése elmarad az eurózóna többi részétől (IMF). Egy átlag feletti szegénységgel küzdő országban a magas elsődleges többlet, vagyis a kamatkiadások nélküli állami bevételek és kiadások pozitív egyenlege elosztási kérdés is. A fiskális fegyelem finanszírozza az adósságcsökkentést, de nehezebb mérni, mit vesz el a közberuházásoktól és a közszolgáltatásoktól.

A szeptember és november közötti hitelminősítői felülvizsgálatok mutatják majd meg, működik-e a stratégia. Egy BBB+ besorolás tovább csökkentené a finanszírozási költségeket, és igazolná Athén számítását, hogy a mai többletfizetés olcsóbb holnapot vásárol. Addig Görögország ritka adósként viselkedik: elvből fizet többet, arra téve, hogy a hitelesség gyorsabban kamatozik, mint a pénz.