Hegseth felülvizsgálja az európai amerikai eszközöket

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter hat hónapos felülvizsgálatot rendelt el az Egyesült Államok minden európai katonai eszközéről. Washington ezt „NATO 3.0” néven keretezi: olyan helyzetként, amelyben Európa saját maga védi a kontinensét, az Egyesült Államok pedig hátrébb lép. A folyamat egyoldalú amerikai döntés, amelyet az elnök főparancsnoki alkotmányos jogköre alapoz meg. Sem európai kormány, sem szövetségi testület nem vétózhatja meg (CBS, Le Monde). Az európai fővárosoknak ehhez kell alkalmazkodniuk.

Mit ad valójában Washington

A beszámolók szerint a vizsgálat a 150 vadászgépből 50-et, mind a nyolc légi utántöltő gépet, a 26 tengeri járőrgépből 11-et, egy rakétahordozó tengeralattjárót, egy repülőgép-hordozó harccsoportot és a két bombázócsoport egyikét érinti (Tagesspiegel). Ezek az eszközök teszik végrehajthatóvá a NATO védelmi terveit: légi fedezetet, felderítést, nagy hatótávolságú csapásmérő képességet, tengeri megfigyelést és atlanti átcsoportosítási kapacitást adnak (Al Jazeera). Ha eltűnnek a tankerek, az európai vadászgépek nem tudnak elég sokáig a levegőben maradni. Ha kiesnek a járőrgépek, lyukak keletkeznek a tengeralattjárók követésében. A vizsgálat nem a szövetségi védelem látványos tömegét, hanem az azt összetartó infrastruktúrát célozza.

Mark Rutte NATO-főtitkár igyekezett mérsékelni a kárt. Azt mondta, a felülvizsgálat „a szövetségesekkel szoros egyeztetésben” zajlik majd, és a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka szerint sok kivonható képességet már most pótolnak, vagy hamarosan pótolni fognak (NATO). Boris Pistorius német védelmi miniszter ennél nyersebben fogalmazott: a gyors csökkentések, világos európai pótlási ütemterv nélkül, „veszélyes képességaránytalanságokat” hoznának létre (Der Spiegel, Adevărul). Rutte nyugtatása és Pistorius figyelmeztetése között látszik Európa valódi gondja.

Több pénz, változatlan függés

Washington tehermegosztási érvelésének van alapja. Az európai szövetségesek 2025-ben több mint 90 milliárd dollárral növelték alapvető védelmi kiadásaikat, ami egyetlen év alatt csaknem 20 százalékos ugrás (NATO). A GDP-arányos védelmi kiadásokban Lengyelország vezeti a NATO-t. Románia 16,68 milliárd eurót különített el a SAFE-ből (Security Action for Europe, az EU új, katonai beszerzéseket finanszírozó hiteleszköze) harcjárművekre, drónelhárító rendszerekre és lőszerre (Mediafax).

A kiadásnövelés azonban nem helyettesítés. 2020 és 2024 között az európai NATO-tagállamok fegyverimportjának 64 százaléka az Egyesült Államokból érkezett (Le Nouvel Économiste). Európának nincs elég gyára, alkatrésze, lőpora és képzett munkaereje ahhoz, hogy gyorsan felskálázza saját hadiiparát. Franciaország, Németország és Olaszország akár három külön harci repülőgép-programot is fejleszthet egy közös helyett, miután az SCAF zászlóshajó-projektje az irányításról és a technológiamegosztásról szóló viták miatt elakadt (Le Monde). Ha a nagyobb költségvetéseket amerikai beszállítóknál költik el, az éppen azt a függést mélyíti, amelyet meg kellene szüntetni.

A keleti szárny reagál először

Varsó Hegseth nyomásgyakorlását arra használja, hogy állandó amerikai bázist kérjen lengyel területre. Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter szerint a Pentagon első reakciója kedvező volt (Polsat News). Vagyis még a GDP-arányosan legtöbbet költő NATO-tag is azt akarja, hogy Amerika fizikailag beépüljön a védelmébe.

Litvánia élesebben olvassa a kockázatot. Ottani szakértők az amerikai visszalépés gyors végrehajtását „ajándéknak Oroszországnak” nevezték, mert már az átmeneti időszak is sebezhetőséget teremt (LRT). A balti védelmi tervezők pontosan látják, mit nem tudnak gyorsan pótolni: a nagy hatótávolságú légvédelmet, az elektronikai hadviselést, a korai előrejelzést és azokat a logisztikai láncokat, amelyek a szövetséges erősítéseket a helyükre mozgatják.

Románia a Fekete-tenger felől keretezi a hiányt, ahol Deveselu és Mihail Kogălniceanu bázisai tartják a szövetséges elrettentés egyik pillérét. A román beszámolók azt emelik ki, hogy Washington éppen azokat az eszközöket nem biztosítaná automatikusan: tankereket, ISR-drónokat, vadászgépeket és tengeri járőrgépeket (Euronews Romania).

A Pentagonon kívül senki nem látta a tényleges csökkentési listát. A Kongresszus előzetes jelentést ír elő, mielőtt az amerikai csapatlétszám 76 000 alá esne, a képviselőházi és szenátusi védelmi költségvetési tervezetek pedig igyekeznek korlátozni a nagyobb visszavágásokat (NOTUS). A felülvizsgálat azonban nemcsak létszámról, hanem képességekről szól. Amíg nem készül nyilvános, képességről képességre haladó pótlási térkép arról, ki, mikor és mivel tölti be az egyes réseket, a NATO megnyugtató üzenete egy olyan átmeneti menetrenden áll, amelyet Washington nem feltétlenül tart be.