Google-domainnevekhez szereztek tanúsítványokat DNS-eltérítéssel

A webcím melletti lakat azt jelzi, hogy egy böngésző által megbízhatónak tekintett tanúsítványkiállító ellenőrizte: a tanúsítványt kérő fél valóban kezeli az adott nevet. Október 6-án a Google arról számolt be, hogy támadók három országkódos domainvégződés — Ghána .gh, Sierra Leone .sl és Amerikai Szamoa .as végződése — DNS-bejegyzéseit módosították, így több Google-domainnévre és más szervezetek domainneveire is szereztek böngészők által elfogadott tanúsítványokat (Google). A Google szerint a saját rendszereit nem törték fel, és nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a tanúsítványokat látogatók ellen használták volna.

A gyenge pont nem a weboldalaknál, hanem a DNS hierarchiájának egy magasabb szintjén volt. A DNS alakítja át a neveket címekké, a lekérdezések pedig továbbítások láncán haladnak. Egy képzeletbeli acme.gh esetében a .gh zóna olyan névszervereket nevez meg, amelyek az acme.gh-ért felelnek; ezek adják meg az oldal címét. Ha valaki átírja ezt a szülőzónában lévő hivatkozást, az acme.gh-ra vonatkozó lekérdezéseket a támadó által választott szerverekre irányíthatja (RFC 1034). A Google nem közölte, mely bejegyzéseket módosították, és azt sem, mely domainnyilvántartók vagy fiókok érintettek.

Hogyan lesz lakat a meghamisított DNS-válaszból?

Tanúsítvány kiadása előtt a szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy az igénylő kezeli-e az adott nevet. Az egyik elterjedt automatikus ellenőrzés magán a DNS-en keresztül zajlik: a szolgáltató egy friss, véletlenszerű kódot ad az igénylőnek, majd megnézi, megjelent-e a hozzá tartozó rekord a név DNS-ében (RFC 8555). Ez ahhoz hasonlítható, mintha úgy igazolnánk a lakcímünket, hogy átvesszük az oda küldött levelet.

A DNS eltérítése így úgy is tanúsítványhoz vezethet, hogy senki sem nyúl a valódi tulajdonos szervereihez. Más ellenőrzési módok is léteznek, például a webes ellenőrzés (Let's Encrypt), a Google azonban nem árulta el, hogy a támadók melyiken mentek át.

A Google ezért úgy látja, hogy a tanúsítványkiállítók nem hibáztak. Az iparági szabályok szerint a sikeres ellenőrzés bizonyítja, hogy az igénylő kezeli a nevet (CA/Browser Forum). Ha azonban maga a DNS ad félrevezető választ, a szabályokat pontosan követő kiállító is rossz félnek adhat érvényes tanúsítványt.

Két bevett védelem is megmutatja, miért érzékeny pont a DNS. A DNSSEC digitális aláírással látja el a DNS-válaszokat, így a készülék lekérdezőszolgáltatása ellenőrizheti, hogy a válasz a várt hitelesítési láncon érkezett-e. Az aláírásból viszont nem derül ki, hogy a domain tulajdonosa akarta-e a változtatást: a név fölötti, eltérített DNS-hatóság által közzétett módosítás is átmehet az ellenőrzésen.

A CAA-rekordokban a domain tulajdonosa megadhatja, mely tanúsítványkiállítók adhatnak ki tanúsítványt a nevére. Ez a lista is a DNS-ben található, így elvben az is átírható annak, aki a DNS-válaszokat irányítja (RFC 8659). A Google nem közölte, hogy az érintett neveknél használták-e valamelyik védelmet.

A Chrome letiltja a tanúsítványokat

A Chrome a CRLSets nevű visszavonási listával tiltotta le a Google által azonosított tanúsítványokat; ezt a listát maga a böngésző juttatja el a felhasználókhoz (Chromium). A Google ezután átnézte a Certificate Transparency nyilvános naplóit, amelyekben rögzítik a kiadott tanúsítványokat. A rendszert egy bárki által böngészhető ingatlan-nyilvántartáshoz lehet hasonlítani (Certificate Transparency). A naplókban további érintett domaineket találtak; a Google vezető globális márkákként írja le őket, de a nevüket nem közölte.

A Google közlése szerint felvette a kapcsolatot azokkal a tulajdonosokkal, akiket el tudott érni, letiltotta a tanúsítványaikat a Chrome-ban, és együttműködött a kiállítókkal, hogy más szoftverekben is visszavonják őket. Arra is figyelmeztetett, hogy a Chrome intézkedései nem nyújtanak megbízható védelmet más böngészők használóinak, és nem garantálhatja, hogy minden érintett domaint megtalált.

A tanúsítvány önmagában nem tereli át a forgalmat. A kihasználásához a támadónak a felhasználók kapcsolatát egy olyan szerverre is kellene irányítania, amely az adott tanúsítványt mutatja be. A Google nem számolt be hamis weboldalról, elfogott munkamenetről vagy ellopott belépési adatról; az Ars Technica beszámolója pedig lényegében a Google megállapításait ismerteti, nem igazolja azokat függetlenül (Ars Technica). Nyilvános bizonyíték arra sincs, hogy a tanúsítványokat látogatók ellen használták volna.

A történtek azt mutatják, hogy a webcím melletti lakat csak annyira megbízható, amennyire az adott név fölötti DNS-hatóság — a kisebb regionális végződések kezelőit is beleértve. A Google azt javasolja a domainjeik tulajdonosainak, hogy folyamatosan figyeljék a Certificate Transparency naplóit a teljes portfóliójukra, a parkoltatott domainekre és a regionális végződésű nevekre is kiterjedően. Ezekben bukkanhat fel először egy olyan tanúsítvány, amelyet sosem kértek.