Magyarország blokkolja Ukrajna EU-klasztereit

Nyolc nappal azután, hogy az EU megnyitotta Ukrajnával az első hivatalos tárgyalási klasztert, Magyarország nem járult hozzá ahhoz a közös uniós állásponthoz, amely a következő klaszterek megnyitásához kellene. Ezzel Ukrajna csatlakozási menetrendje az első, „Alapok” nevű fejezetcsoport után megakadt. Az ügy azt is megmutatja, hogyan működik valójában az EU-bővítés: minden kormány elítéli az akadályozást, egészen addig, amíg neki nincs szüksége a saját vétójára.

Mit blokkolt Budapest

A magyar vétó szűk ponton avatkozik be, de hatásos. Június 23-án Magyarország feltartotta a közös uniós álláspont elfogadását, vagyis azt a tárgyalási pozíciót, amelyet mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia, mielőtt a csatlakozási tárgyalások továbbhaladhatnának (Euromaidan Press, RBC Ukraine).

Az uniós csatlakozási tárgyalások hat klaszterre oszlanak. Egy-egy klaszter több szakpolitikai területet fog össze, ahol a tagjelöltnek át kell vennie az uniós jogot. Az 1. klaszter, az „Alapok”, a jogállamisági és gazdasági feltételeket tartalmazza. Ezt Ukrajna és Moldova esetében június 15-én nyitották meg, miután Magyarország egy kijevi kisebbségvédelmi megállapodás után feloldotta korábbi vétóját (EEAS).

A következő klaszter megnyitásához két lépés kell: az Európai Bizottság átvilágítja a tagjelölt jogszabályait, majd a 27 tagállam közös álláspontot fogad el. Budapest a második ponton húzta meg a határt. Az Európai Tanács júniusi következtetései már jelezték a hiányt: a vezetők üdvözölték az „Alapok” megnyitását, de a további klaszterek ügyében csak annyit írtak, hogy „várakozással tekintenek” rájuk, menetrend nélkül (European Council). Magyarország korábban azt is elérte, hogy kikerüljön a szövegből a további klaszterek „a lehető leghamarabbi” megnyitására vonatkozó vállalás (Euronews).

A vétó, amelyet mindenki bírál, de senki sem adna fel

Budapest nyilvános indoklása két elemre épül: a kárpátaljai magyar kisebbség jogaira, illetve arra, hogy a csatlakozásnak „érdemalapúnak” kell maradnia. Ez azt jelenti, hogy a tagjelöltek csak akkor léphetnek tovább, ha teljesítik a reformfeltételeket, nem pedig azért, mert a háború politikailag sürgetővé tette a bővítést (kormany.hu). Magyar források a kisebbségi jogvitát valós konfliktusként kezelik, de egyben egy szélesebb alkufolyamat részeként is, amelyben a nagyjából 17 milliárd EUR értékű befagyasztott uniós források is szerepet játszanak (Portfolio, Caliber.Az).

A kényelmetlenebb rész az, hogy Berlin, Párizs és Varsó is bírálja a magyar késleltetést, miközben ugyanennek a döntéshozatali rendszernek a mozgásterére számít. Németország Ukrajnát Európához akarja kötni, Friedrich Merz kancellár ugyanakkor „megfizethetetlennek és kiegyensúlyozatlannak” nevezte a jelenlegi uniós költségvetési javaslatot (Bundesregierung). Franciaország üdvözölte a csatlakozási folyamat előrehaladását, de jelezte, hogy az agrárköltségek és a kormányzási követelmények többéves reformokat igényelnének (French EU diplomacy). Lengyelország támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben, de a tényleges piacnyitási tárgyalásoknál keményen védeni fogja saját gazdáit és fuvarozóit (PAP).

Ezek a kormányok mind fenn akarják tartani annak lehetőségét, hogy saját érdekeiknél feltételekhez kössék, lassítsák vagy átformálják a csatlakozást. Magyarország ezt most elsőként és a leglátványosabban használja. Budapest ezért könnyű célpont, de az egyhangúsági szabály nem véletlenül maradt fenn. Minden tagállam azért őrizte meg, mert később neki is lehet belőle alkupozíciója.

Moldova leválhat Ukrajnáról

Egy gyakorlati kerülőút már körvonalazódik: Moldova csatlakozási pályáját elválaszthatják Ukrajnáétól. Az 1. klaszter megnyitása után jogilag mindkét tagjelölt a saját reformtempójában haladhat tovább. Maia Sandu moldovai elnök szerint országa készen áll az összes fennmaradó klaszter azonnali megnyitására, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig jelezte, hogy a külön pályák most már lehetségesek (Euronews). Ez megakadályozná, hogy Magyarország Ukrajnára vonatkozó kifogásai automatikusan Moldovát is megállítsák.

Ukrajna következő klasztereinek megnyitását egyetlen tagállami ellenvetéssel szemben nem lehet kikényszeríteni. A 49. cikk, vagyis az új tagok felvételét szabályozó szerződéses rendelkezés minden fontos kapunál egyhangúságot ír elő: nemcsak a végső ratifikációnál, hanem menet közben az egyes klaszterek megnyitásánál és lezárásánál is (Council enlargement methodology).

Merz azt javasolta, hogy október előtt vizsgálják felül, hogyan lehetne gyorsítani a csatlakozási folyamatot (Bundesregierung). Addig viszont egyre világosabb a minta: az EU Ukrajna tagságát eljárási kapunként viszi előre, és minden kapunál más főváros döntheti el, megéri-e beszedni az egyhangúság árát.