Magyarország átengedte Ukrajna első EU-klaszterét

Péter Magyar kormánya három hét alatt 11 pontos megállapodásra jutott Kijevvel a kisebbségi jogokról, lezárva azt a 17 hónapos patthelyzetet, amelyet Brüsszel nyomása önmagában nem tudott megtörni. Ezzel mind a 27 uniós tagállam szabaddá tette az utat Ukrajna első csatlakozási tárgyalási klaszterének megnyitása előtt. A budapesti vétó eltűnése azonban nem a blokkolás végét jelenti, csak áthelyezi azt nehezebben látható pontokra: a szlovák koalíció törésvonalaira, a francia agrárérdekek csendes ellenállására és arra a hét országra, amely nem akarja, hogy Ukrajna a nyugat-balkáni tagjelöltek elé kerüljön.

Mit intézett el Magyar?

A megállapodás nagyjából 100 000 kárpátaljai magyar nemzetiségű embert érint Nyugat-Ukrajnában. Az iskolák külön jogi státuszt kapnak kisebbségi intézményként, magyar nyelvű ügyintézéssel, bizonyítványokkal és egyetemi felvételivel (Telex). Azokban az önkormányzatokban, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 10 százalékot, a magyar kvázi hivatalos nyelvvé válik a helyi közigazgatásban, a feliratokon és a politikai kampányban (Euronews).

A 11 pontot eredetileg még Orbán Viktor kormánya dolgozta ki. Ukrajna a problémás nyelvi szabályok egy részét már 2023-ban visszavonta (Balkan Insight). Magyar három hét alatt zárta le azt, amit elődje éveken át megoldhatatlan ügyként kezelt. Ez megerősíti, hogy a sérelem politikai eszközként is működött.

Június 3-án a COREPER, vagyis a tagállami nagykövetek bizottsága, amely a Tanács döntéseit készíti elő, megvizsgálta, hogy Ukrajna teljesítette-e az 1. klaszter feltételeit (osztrák parlamenti nyilvántartás). Mind a 27 tagállam hivatalos levélben jelezte Kijevnek, hogy készen áll a továbblépésre. A kormányközi konferenciát, vagyis azt a formális ülést, ahol kimondják egy klaszter megnyitását, június 15-re Luxembourgba hívták össze (Brussels Signal).

Az 1. klaszter neve „Alapok”, és öt fejezetet fog össze: az igazságszolgáltatást és alapvető jogokat, az igazságügyi és biztonsági együttműködést, a közbeszerzést, a statisztikát és a pénzügyi ellenőrzést (EU Perspectives). Ez a csomag nyílik meg először, és ez zárul le utoljára. Montenegró ugyanezt a klasztert 14 éve tárgyalja.

A csendes vétók

A szlovák koalíció törésvonala. Robert Fico miniszterelnök hivatalosan támogatja Ukrajna EU-s útját. Külügyminisztere szerint Szlovákia „soha nem blokkolta” az 1. klasztert (Blanár szlovák külügyminiszter). Fico kisebbik koalíciós partnere, az SNS viszont írásban követelte, hogy a kormányfő vállalja Ukrajna háború alatti csatlakozásának megakadályozását (Aktuality). Mivel minden további klaszterhez egyhangú tanácsi jóváhagyás kell, vagyis egyetlen ország is megállíthatja a folyamatot, Fico minden lépésnél megtartja a vétó lehetőségét. Azt a követelését sem rendezte még Kijevvel, hogy Ukrajna indítsa újra az orosz olaj tranzitját a Barátság vezetéken. Ez egyszerre ad neki alkupozíciót Ukrajnával szemben és belpolitikai indokot a keményebb fellépésre.

Franciaország csendes ellenállása. Párizs nyilvánosan „az összes tárgyalási klaszter megnyitását” támogatja (francia külügyminisztérium). A retorika mögött Franciaország olyan javaslatot köröztetett, amely fokozatossá és visszafordíthatóvá tenné a csatlakozást, és leválasztaná azt bármilyen rögzített menetrendről (Eurointegration). Franciaország és Lengyelország külön is lobbizott azért, hogy a fennmaradó klasztereket őszre halasszák, az agrárklaszter pedig akár 2027-re is átcsúszhat (Kyiv Independent).

A nyugat-balkáni méltányossági koalíció. Hét tagállam májusban aláírta a pozsonyi nyilatkozatot, amely „kiszámítható, érdemalapú és méltányos” csatlakozási folyamatot követel (olasz külügyminisztérium). Az osztrák miniszter egyenesen fogalmazott: vannak országok, amelyek „már félig az EU-ban vannak, míg másoknak évtizedek óta kell dolgozniuk a tagságért” (Serbian Monitor). A koalíció mozgástere közvetlenül kapcsolódik a következő, 2028–2034-es többéves uniós költségvetési kerethez. Minden olyan forráselosztás, amely Ukrajnának kedvez, szervezett ellenállásba ütközhet többek között Olaszország és Görögország részéről.

A konferencia után

A június 15-i konferenciát szinte biztosan megtartják. A nehezebb kérdés az ütem. Magyar maga is azt mondta, hogy nem támogatja egy háborúban álló ország gyorsított felvételét (Balkan Insight). A kétoldalú megállapodást hivatalos jogi szövegként nem tették közzé, Ukrajna jogalkotási vállalásainak betartását pedig továbbra is csak az uniós monitoring kényszerítheti ki. Ahogy egy elemző figyelmeztetett: „Hiba lenne azt gondolni, hogy túl vagyunk a vitákon” (Eurointegration).

A magyar vétó hangos, egyedi és feloldható akadály volt. A helyére csendes fékek, költségvetési félelmek és agrárvédelmi érdekek lazább koalíciója lép. Ezt éppen azért lehet nehezebb elmozdítani, mert nincs egyetlen szereplő, aki teljes egészében magára venné.