Magyarország utat nyit Ukrajna EU-tárgyalásainak

Ukrajna és Moldova nem azért lépett tovább, mert az EU megoldotta volna a vétóproblémáját. Az áttörést az hozta, hogy Magyarország elfogadott egy alkuval kísért csomagot. A tagállamok jóváhagyták a közös álláspontot, vagyis azt a tárgyalási mandátumot, amelyhez mind a 27 kormány beleegyezése kell, így június 15-én Luxembourgban megnyílhat az Alapvető kérdések klasztere Ukrajna és Moldova előtt. Ez a csomag a csatlakozás államszervezési magját érinti: az igazságszolgáltatást, az alapjogokat, a közigazgatást, a korrupcióellenes rendszert, a demokratikus intézményeket és a kisebbségvédelmet.

Megnyílt egy kapu

A döntés azért fontos, mert Ukrajna és Moldova a felkészülési szakaszból átlép az első formális tárgyalási pályára. Az Európai Bizottság bővítési kerete és az EU megújított csatlakozási módszertana is az Alapvető kérdések klaszterét teszi a folyamat középpontjába.

Ez azonban szűk előrelépés. Az alapvető kérdések tárgyalása korán indul és későn zárul, mert ezen mérik, hogy a jelölt ország tartósan képes-e átvenni és működtetni az uniós kötelezettségeket. Az RFE/RL szerint diplomaták nem számítottak arra, hogy a többi klasztert azonnal megnyitják, vagyis ezt nem érdemes Ukrajna teljes csatlakozási folyamatának újraindításaként olvasni.

Magyarország az egyhangúsági szabályt használta ki: amíg minden következő lépéshez minden kormány igenje kell, egyetlen tagállam is blokkolhatja a folyamatot. Budapest a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogairól akart engedményeket. Kijev végül olyan vállalásokat rögzített, amelyeket a magyar kormány erre a szakaszra elégségesnek fogadott el. Így átment az uniós mandátum.

A magyar minimum

A csomag Budapestnek kézzelfogható eredményt ad. A Telex ukrán vállalásokról írt a kisebbségi iskolák, a magyar nyelvű iskolai igazgatás és vizsgáztatás, valamint a nyelvhasználati, jelképhasználati és közéleti jogok ügyében azokban az önkormányzatokban, ahol a magyarok elérnek egy helyi küszöböt. A PISM hasonló ukrán cselekvési tervet ismertetett az oktatásról, a nyelvi jogokról, a szociális és politikai jogokról, valamint a kisebbségek által lakott területek meghatározásáról.

Ezek az ígéretek most bekerülnek a csatlakozási pályára. Ez azért számít, mert a Bizottság és a tagállamok ugyanabban a rendszerben ellenőrizhetik őket, amely Ukrajna bíróságait, közigazgatását és korrupcióellenes teljesítményét is méri majd.

A jogi kép továbbra sem tiszta. A DW szerint egyes, újonnan kiharcoltként bemutatott garanciák valamilyen formában már korábban is létezhettek, miközben a csomag teljes jogi státusza továbbra sem egyértelmű. Ez a homály mindenkinek segít otthon eladni a döntést: Magyarország azt mondhatja, megvédett egy határon túli nemzeti közösséget, Ukrajna azt, hogy feloldotta a tárgyalási blokkot, Brüsszel pedig azt, hogy a feltételekhez kötött bővítés működik.

Moldova is kapott lendületet

Moldova ugyanebből a politikai lendületből profitál, bár az ő ügye más tényeken nyugszik. A Moldpres szerint a tagállamok Moldova esetében is jóváhagyták az Alapvető kérdések klaszterének megnyitását, amit Chisinau előrehaladásának elismeréseként kereteztek.

A párosításnak ugyanakkor kockázata van. Moldovát és Ukrajnát politikailag együtt mozgatják, miközben a jogi dossziék külön futnak. Ha később Ukrajna ellen mezőgazdasági, közlekedési, kisebbségvédelmi vagy költségvetési kifogások érkeznek, Moldova akkor is lassulást érezhet, ha a vita nem Chisinauról szól. A román Digi24 a két pálya együtt tartását stratégiai lelkesedéssel írta le, és a nyitást stratégiai bővítési döntésnek nevezte.

Az ügy újra élesíti azt a vitát is, hogyan működne egy nagyobb EU. Reuters-alapú beszámolók szerint Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg olyan biztosítékokat vetett fel a jövőbeli tagokkal szemben, amelyek ideiglenesen korlátozhatnák a szavazati jogukat azokon a területeken, ahol az egyhangúság döntéseket fagyaszthat be. Magyarország most megmutatta, miért kíséri majd ez a kérdés az összes komoly bővítési vitát.

Ukrajna számára az ár azonnali: egy kétoldalú vita uniós ellenőrzés alatt álló feltétellé vált. Moldova előrébb jutott, de politikailag továbbra is egy nagyobb és vitatottabb csatlakozási ügyhöz kötődik. A tagállamok pedig minden kapunál megtartják az alkuerejüket.

A következő próba az ellenőrzés lesz. A kisebbségi jogokról szóló teljes szöveget a gyakorlat még nem tesztelte, és az egyes vállalások számonkérésének menetrendje az általános csatlakozási folyamaton túl egyelőre vékony. Más kormányok később saját követelésekkel állhatnak elő; a Kyiv Independent már lengyel aggályokról írt a mezőgazdaság és a közúti fuvarozás ügyében. Ukrajna és Moldova most azért jutott tovább, mert ezúttal összeálltak a feltételek. A nehezebb kérdés az, mit kezdenek a tagállamok a következő kapuval.