Gyárakat kapcsolhatnak le Paks miatt

Magyarország péntek este közzétette a 118/2026-os veszélyhelyzeti rendeletet, amely felhatalmazza a MAVIR-t, az országos villamosenergia-rendszer irányítóját, hogy nagy ipari fogyasztókat kapcsoljon le a hálózatról (444, HVG). A döntés közvetlen oka a Duna rendkívül alacsony vízállása: Paks, Magyarország egyetlen atomerőműve, már több mint a felét elvesztette a szokásos termelésének. Magyar Péter miniszterelnök szerint a háztartások a korlátozási sor végén állnak. Először az ipar viseli a terhet.

Hogyan állít le egy száraz folyó egy erőművet

Paks nem üzemanyagként használja a Duna vizét, hanem hűtésre. Az erőmű a folyóból szivattyúzott vízzel vezeti el a reaktorok hulladékhőjét, majd a felmelegedett vizet visszaengedi a Dunába. Ha a vízszint túl mélyre süllyed, két korlát egyszerre jelentkezik: a visszaengedett víz hőmérséklete túllépheti a környezetvédelmi határértékeket, a hűtővíz-szivattyúk beszívónyílásai pedig a süllyedő vízszint fölé kerülhetnek (Die Presse, MVM).

Az elmúlt héten az MVM, vagyis a paksi erőművet működtető állami vállalat, a Duna apadásával párhuzamosan blokkonként csökkentette a termelést. Augusztus 1-jére Paks nagyjából 940 MW-ot adott a szokásos 2 000 MW helyett, miközben a Duna vízállása -124 centiméteren állt, és tovább csökkent (VG). Az MVM szerint -134 centiméternél teljes leállásra lenne szükség. Az előrejelzések -144 centiméter felé mutatnak.

A gyárak fogják fel az első ütést

A rendelet háromlépcsős eljárást ad a MAVIR kezébe. Először önkéntes fogyasztáscsökkentést kérhet azoktól a nagyfogyasztóktól, amelyek 0,5 MW-nál nagyobb teljesítményt vesznek fel. Második lépésben kötelező csökkentést rendelhet el. Harmadikként kétórás figyelmeztetés után lekapcsolhatja azokat, akik nem teljesítik az utasítást (HVG).

A megnevezett célpontok az akkumulátorgyárak, cementüzemek, vegyi üzemek és autógyárak (24.hu). A sorrend politikai és rendszerirányítási döntés egyszerre: az ipar viseli az ellátási sokkot, hogy a lakossági fogyasztóknál maradjon az áram.

Aki nem tartja be a csökkentési utasítást, a HUPX, vagyis a magyar áramtőzsde azonnali árának 200 százalékát fizetheti büntetésként; ezen a piacon óráról órára adják-veszik a villamos energiát (444). A cégek a kieső termelés után nem kérhetnek kártalanítást. A leálló műszakok, üresen futó gyártósorok és termelési veszteségek teljes egészében a gyáraknál maradnak.

Magyarország valamennyi tartalékot már összerakott: ipari nagyfogyasztóktól körülbelül 240 MW önkéntes fogyasztáscsökkentés érkezhet, a Dunamenti gázerőmű javítása pedig nagyjából 400 MW-ot adhat vissza a rendszernek (Intellinews). A szomszédos országok felé futó vezetékek mintegy 3 600-3 800 MW importot képesek behozni (Aktuality). Csakhogy hőhullám idején, amikor a környező országokban is magas a fogyasztás, az importáram drága.

Az egész Duna-térség tartalékai fogynak

Európa villamosenergia-piacai össze vannak kapcsolva. Amikor Magyarország több importáramot próbál venni, ugyanazért a kínálatért versenyez a szomszédokkal. Ez Közép-Európában egyszerre hajtja fel az árakat.

Július 29-én a másnapi áram ára szűk sávban mozgott: Magyarországon 132 EUR/MWh, Romániában 133 EUR/MWh, Horvátországban 139 EUR/MWh volt. A magyar órás ár ugyanakkor nagyot kilengett: délben, amikor a naperőművek termelése tetőzött, 12 EUR/MWh-ig esett, este viszont 268 EUR/MWh-ra ugrott (Serbia Energy). A következő hétre szóló áramkontraktusok ára egy nap alatt nagyjából 218 EUR/MWh-ról 250-263 EUR/MWh körüli szintre emelkedett (Argus).

Románia ugyanazzal a problémával néz szembe: kevés a hűvös folyóvíz, és szűkül a szabad termelési kapacitás. Bukarest augusztusra energiaügyi készültséget hirdetett, miután a Duna vízhozama a szokásos 4 000+ m³/s helyett nagyjából 1 600 m³/s-ra esett, ami a cernavodai atomreaktorokat is veszélyezteti (Agerpres). Románia áramexportőrből esti importőrré vált, és főként Bulgáriából vesz át mintegy 1 700 MW-ot (Profit.ro). Ausztriában a Verbund, az ország legnagyobb vízerőművi termelője, szezonális átlagánál körülbelül 30 százalékkal kevesebb áramot termel (Deutsche Börse/dpa-AFX).

Az aszály egyszerre fogja vissza az atom- és vízerőművi termelést, miközben a hőhullám növeli a keresletet. Magyarországon az első számlát az ipar fizeti. Ha a Duna tovább apad, Magyarország és a térség egyszerre ütközhet termelési, hűtővíz- és importkapacitási korlátba.