Magyarország elengedte a €6.6B-s fegyvervétót

Magyar Péter új kormánya felszabadította az Európai Békekeretben, vagyis az EU költségvetésén kívüli, Ukrajnának átadott fegyverek után tagállami visszatérítést fizető alapban blokkolt 6,6 milliárd EUR-t, ezzel lezárva a két éve tartó magyar vétót (Euromaidanpress). Az EU védelmi miniszterei a hétvégi, nicosiai informális ülésen ezt áttörésként kezelik majd. A konstrukció alapvető hibája azonban nem tűnt el: továbbra is elég egyetlen kormány ahhoz, hogy megakasszon egy teljes biztonsági mechanizmust. A magyar vétó megszűnt, de az a sebezhetőség, amely lehetővé tette, megmaradt.

Tizenöt cent egy euróból

Az EPF számai inkább előlegnek látszanak, mint valódi rendezésnek. A tagállamok 43 milliárd EUR értékben nyújtottak be visszatérítési igényt (Ukrpravda). A most felszabadított összeg nagyjából minden tartozásként nyilvántartott euróból tizenöt centet fedez.

Magyar az EPF-blokkot egy szélesebb alku részeként oldotta fel. Budapest ezzel párhuzamosan levette vétóját Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásairól, az Oroszország elleni szankciókról és a Kijevnek szánt 90 milliárd EUR-s uniós hitelről is (Euronews). Cserébe Magyarország ismét hozzáférhet 16,4 milliárd EUR befagyasztott uniós strukturális forráshoz, vagyis a szegényebb régiók infrastruktúráját és fejlesztését finanszírozó költségvetési pénzekhez. Ennek feltétele 27 korrupcióellenes mérföldkő teljesítése, amelyekhez az előző Orbán-kormány alig kezdett hozzá (Politico).

A Fidesz ellenzékből kellemetlen egybeesésre mutatott rá. Az új finanszírozási eszközök alapján Magyarország uniós védelmi hozzájárulása akár 16,2 milliárd EUR is lehet, vagyis szinte pontosan annyi, amennyit Magyar állítása szerint „hazahozott” (Origo). A visszaszerzett források jelentős része így kimenő vállalássá válhat.

Az eljárási bizonytalanságot növeli, hogy az Európai Bizottság hivatalosan még nem erősítette meg a felszabadítást. Anitta Hipper szóvivő június 4-én azt mondta: „a blokkolt források pontos felhasználásáról még zajlik az egyeztetés” (Eurointegration). A nicosiai találkozó informális, ezért kötelező döntést nem hozhat. A legkorábbi formális szavazás hetek múlva jöhet.

Az egyhangúság megkerülése csak részben sikerült

Az EPF két évig tartó bénultsága arra kényszerítette az EU-t, hogy olyan eszközöket építsen ki, amelyek megkerülik az egyhangúsági szabályt, vagyis azt az elvet, hogy minden tagállam beleegyezése kell, így mindenkinek vétójoga van. A SAFE (Security Action for Europe) nevű, 150 milliárd EUR értékű hitelkeret lehetővé teszi, hogy a tagállamok uniós garanciával, kedvezőbb feltételek mellett vegyenek fel pénzt fegyvervásárlásra. Lengyelország májusban 43,7 milliárd EUR-ra írt alá megállapodást (PAP). Egy külön, 24 tagállam által elfogadott, Magyarországot kihagyó 90 milliárd EUR-s hitel közvetlenül Ukrajna saját hadiiparát finanszírozza.

Mindkettő jóval nagyobb az EPF-nél. Csakhogy kizárólag az EPF téríti meg a már leszállított fegyverek költségét. Ez maradt az egyetlen uniós katonai eszköz, amelynél továbbra is egyhangúság kell, vagyis egyetlen kormány is befagyaszthatja az egész mechanizmust.

A nicosiai ellentmondás

Ugyanez a minta látszik a tengeren is. Május 31-én a francia haditengerészet ellenőrzés alá vonta a Tagor nevű tankert, amely hamis kameruni zászló alatt hajózott Bretagne-tól 400 tengeri mérföldre nyugatra (Maritime Executive). Az ilyen akciók valósak, de elszigeteltek. A több mint 1 300 hajóból álló árnyékflottával szemben Európa tizennyolc hónap alatt nyolc fedélzeti ellenőrzésig jutott (ACLED). A NATO Baltic Sentry művelete éjjel-nappal követi a gyanús tankereket, de nincs felhatalmazása arra, hogy megállítsa őket.

Az az eszköz, amely érdemben megváltoztathatná az erőviszonyokat, papíron már létezik a 20. szankciós csomagban: a teljes tengeri szolgáltatási tilalom, amely minden orosz olajat szállító tanker elől elzárná az uniós biztosítást, kikötői hozzáférést és hajóosztályozási szolgáltatásokat. Görögország, Ciprus és Málta azonban blokkolja az aktiválását, mert hajózási ágazataik részt vesznek ebben a kereskedelemben. „Ez nem fog megtörténni” — mondta egy diplomata az Euronewsnak.

Ciprus június 1-jén maga is aláírt egy 1,18 milliárd EUR értékű SAFE védelmi hitelt, és éppen Nicosiában látja vendégül azt a találkozót, amelyen a kelet-mediterrán biztonságot az EU napirendjére akarja emelni (Zougla). Európai védelmi együttműködést akar, de olyan tilalmat nem, amely rontaná a hajózási nyilvántartásának üzleti pozícióját. Görögország májusban két hivatalos diplomáciai jegyzéket adott át Kijevnek, miután egy ukrán haditengerészeti drón sodródott partra Lefkadán (To Vima). Athén nyilvánosan ellenzi az árnyékflottát. A görög hajózási lobbi közben gondoskodik róla, hogy a szolgáltatási tilalom ne lépjen életbe.

Oroszország már alkalmazkodik. A KSE Institute szerint 2024 és 2026 eleje között közel megnégyszereződött az orosz zászló alatt hajózó árnyékflotta-tankerek aránya (KSE Institute), ezzel szűkül az a jogi kiskapu, amely a francia ellenőrzéseket lehetővé tette. Magyarország megmutatta, hogy egyetlen ország vétója két évre túszul ejtheti az európai biztonságpolitikát. A tengeri szolgáltatási tilalom ügye azt mutatja meg, hogy ugyanezt a hazai hajózási lobbik formális vétó nélkül, akár határidő nélkül is elérhetik.