Magyarország feloldotta kétéves ukrán EU-vétóját

Az EU-csatlakozás hosszú eljárás, amelyben minden fontos állomáshoz a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása kell. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kormány is megakaszthatja az egész folyamatot. Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter június elején levette az asztalról a leglátványosabb akadályt: feloldotta Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak kétéves blokkolását. A tempót azonban több tagállam már most igyekszik kézben tartani.

Mit változtat Budapest alkuja

Magyar Péter azután került hatalomra, hogy Orbán Viktor Fidesze elvesztette politikai fölényét Magyarországon. Orbán 2024 júniusa, vagyis a csatlakozási tárgyalások hivatalos megnyitása óta akadályozta Ukrajna útját (Council). Magyar ezzel szemben a Kijevvel való viszony rendezésére lépett.

Budapest és Kijev megállapodást jelentett be a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól, benne nyelvi, oktatási és kulturális garanciákkal (Euronews, n-tv). Ukrajna korábban elfogadta a kisebbségi szabályozást módosító 3504-IX. törvényt, így Magyar Péternek kézzelfogható eredménye lett, amelyet otthon is felmutathatott (Eurointegration).

Miután Magyarország visszavonta kifogását, az EU kormányközi konferenciát tűzött ki az első tárgyalási klaszter megnyitására. Ez az a hivatalos ülés, ahol az EU és a tagjelölt ország ténylegesen továbblép egy tárgyalási szakaszba. Az első csomag a jogállamiságot és a korrupcióellenes feltételeket érinti (Democrata).

A lépés azért számít, mert az EU-szerződés 49. cikke alapján a csatlakozás minden döntő pontján egyhangúság kell (EUR-Lex, European Parliament). Magyarország ezt a vétójogot két éven át használta. A blokk feloldása újra mozgásba hozza a bővítési eljárást.

Más tényezők is szerepet játszhattak. Az Európai Bizottság május végén 16,4 milliárd EUR kohéziós forrást szabadított fel Magyarországnak, Magyar Péter pedig napokon belül több uniós ügyben is feloldotta a magyar blokkolást. A Eurointegration szerint az időzítés szoros volt. Azt nyilvánosan nem lehet eldönteni, hogy a források körüli nyomás vagy a kisebbségjogi megállapodás volt-e a döntő ok.

Hol lehetnek a következő fékek

A csatlakozási folyamat hat tematikus klaszterből áll. Az Európai Bizottság, vagyis az EU végrehajtó-politikai központja értékeli, hogy Ukrajna teljesíti-e a feltételeket, de a döntés joga a tagállamoknál marad: ők határozzák meg, mikor nyílhatnak meg a tárgyalások, teljesültek-e a mérföldkövek, és mikor lehet lezárni az egyes fejezeteket (Commission). Ami kívülről technikai értékelésnek látszik, a gyakorlatban politikai alkuk sorozata.

A végén minden kormánynak saját alkotmányos szabályai szerint kell ratifikálnia a csatlakozási szerződést. Minden szakasz új eszközt ad annak a kezébe, aki lassítani akarja a folyamatot.

Három tagállami kör már most kijelölte a maga pozícióját.

Agrártámogatások és költségvetés. Franciaország, Lengyelország és Spanyolország azt nézi, mit jelentene Ukrajna belépése a közös agrárpolitikának, vagyis az EU mezőgazdasági támogatási és vidékfejlesztési rendszerének. Reform nélkül a CAP-kiadások 22-25 százalékkal nőnének, és Ukrajna lenne a rendszer legnagyobb kedvezményezettje a Centre for European Reform szerint (CER). A lengyel és francia gazdák számára ez nem elvont költségvetési kérdés, hanem gabonaárakról és támogatási pénzekről szól.

Nyugat-balkáni méltányosság. Ausztria, Horvátország és Görögország Ukrajna tempóját azokhoz az országokhoz kötné, amelyek sokkal régebb óta várnak. Montenegró 2012 óta tárgyal, Észak-Macedónia pedig 2005 óta tagjelölt (Commission). Ausztria és Görögország az összes tagjelölti pálya egyenlő kezelését sürgette (Serbian Monitor). Az érv legitim. Eljárási fékként is működik.

Szavazási szabályok. Több tagállam azt kérdőjelezi meg, működőképes marad-e egy 30-nál több tagú Unió, ha egyetlen ország is megvétózhat fontos döntéseket. Ez az álláspont a bővítést az EU döntéshozatalának átalakításához köti, vagyis újabb feltételt tesz Ukrajna belépése elé.

Mekkora út van még hátra

Ukrajna parlamentjének legfrissebb jelentése szerint az ország a hat klaszterből háromnál már befejezte a jogszabályi átvilágítást (Rada). A reformmunka valós, különösen háborús körülmények között. Magyar Péter ugyanakkor már felvetette, hogy Ukrajna majdani tagságáról kötelező erejű népszavazást tarthatnak. Ez azt jelenti, hogy Magyarország blokkoló ereje a ratifikációs szakaszban akkor is visszatérhet, ha a tárgyalások addig simán haladnak.

Ukrajna csatlakozási útja szűk eljárási értelemben megnyílt. Az EU megígérte a célt, de minden nemzeti féket a rendszerben hagyott.