Magyarország augusztusig mentheti a €16.4 billion-t

Augusztus 31-én dől el, hogy a május végi politikai megállapodásból valóban uniós kifizetés lesz-e. Magyar Péter miniszterelnök május 29-én von der Leyen bizottsági elnökkel állapodott meg három befagyasztott forráscsatorna megnyitásáról: 10 milliárd EUR érkezhetne az RRF-ből, vagyis az EU közös hitelfelvételből finanszírozott járvány utáni helyreállítási alapjából, 4,2 milliárd EUR kohéziós pénzből, amelyet jogállamisági aggályok miatt tartottak vissza, és 2,2 milliárd EUR az akadémiai szabadsághoz kötött forrásokból. A pénz feltétele, hogy Magyarország a nyár végéig végigvigye az igazságügyi és korrupcióellenes reformokat.

A kézfogástól az utalásig

Kármán András pénzügyminiszter a menetrendet is felvázolta (Telex, HVG): az Európai Bizottság júniusban hagyhatja jóvá a módosított magyar helyreállítási tervet, az uniós pénzügyminiszterek júliusban szavazhatnak róla, Magyarország szeptemberben nyújthatja be a kifizetési kérelmeket, ezután pedig a Bizottságnak két hónapja lesz ellenőrizni a feltételek teljesítését. Az első pénzek így legkorábban 2026 késő őszén indulhatnak meg.

Az augusztus 31-i határidő azért kemény, mert az RRF-rendelet szerint addigra minden mérföldkövet teljesíteni kell, nem elég ígéretet tenni rájuk. Ami december 31-ig nem kerül kifizetésre, az végleg elveszik. Magyarország már 2 milliárd EUR-t bukott el: ezek a források 2024 és 2025 végén jártak le, mert az Orbán-kormány nem teljesítette a feltételeket.

Tíz mérföldkő kilencven nap alatt

A 27 „szupermérföldkőből”, vagyis a magyar tervhez kötött külön feltételből az Orbán-kormány 17-et teljesített. Tíz maradt hátra. A legnehezebbek olyan törvények és intézmények visszabontását követelik meg, amelyeket Orbán több mint egy évtized alatt épített ki: erősíteni kell a bírói függetlenséget, bírósági felülvizsgálatot kell nyitni a korrupciós ügyekben hozott nyomozati döntések felett, és át kell alakítani a közbeszerzések átláthatósági szabályait (Portfolio, Transparency International Hungary).

Két feltétel politikailag különösen súlyos. Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez, vagyis ahhoz az uniós szervhez, amely az EU költségvetését érintő csalásokat vizsgálja. Emellett ki kell venni a kormányközeli vagyonkezelő alapítványok kezéből az egyetemek irányítását, amihez alaptörvény-módosítás kell. Magyar Tisza pártjának kétharmados többsége van, tehát a lépés jogilag végigvihető. A módosítást azonban még nem fogadták el.

A lengyel példa

Brüsszel egyszer már hasonló helyzetbe került. A 2023 végi lengyel kormányváltás után a Bizottság még az igazságügyi reformok teljes lezárása előtt felszabadított forrásokat. Két évvel később a lengyel alkotmánybíróság továbbra is akadályozza a reformot, az Európai Parlament pedig 2026 májusában azt rögzítette, hogy sok ajánlás „továbbra sem valósult meg”.

Daniel Freund német EP-képviselő a lengyel előzményre utalva így fogalmazott: „Magyar ma ígérettel megy haza, nem egy pénzzel teli bőrönddel.” A Handelsblatt szerint von der Leyen most „valódi reformokat akar, nem puszta nyilatkozatokat”. Németország és öt másik nettó befizető tagállam, köztük Svédország, Ausztria, Finnország, Hollandia és Észtország szigorúbb feltételeket sürget az uniós költségvetési kiadások egészére.

Egy bírósági ügy menet közben írhatja át a szabályokat

Az egész folyamat fölött ott van az Európai Unió Bírósága előtt futó C-225/24-es ügy. Az Európai Parlament azért perelte be a Bizottságot, mert az 2023-ban úgy szabadított fel kohéziós forrásokat Magyarország számára, hogy a Parlament szerint nem ellenőrizte érdemben a feltételek teljesülését. 2026 februárjában a bíróság főtanácsnoka, vagyis az a magas rangú jogi tanácsadó, akinek az indítványát a bíróság az esetek nagyjából kétharmadában követi, a döntés megsemmisítését javasolta. Az ítéletet az év későbbi részében várják.

Magyarnak van valamije, ami Tusk lengyel kormányának nem volt: alkotmányozó többsége és egy olyan Bizottság áll vele szemben, amelyet saját korábbi engedékenysége is óvatosabbá tett. Lehetséges, hogy a magyar kormány minden előírt reformot elfogad. Ha azonban az Európai Unió Bírósága kimondja, hogy a Bizottság kifizetési mechanizmusa jogsértő volt, Magyarország akár az összes mérföldkő teljesítése után is azt láthatja, hogy a pénz Brüsszelben marad.