Magyarország belép az EU-ügyészségbe

Magyarország öt éven át nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, ahhoz az uniós szervhez, amely önállóan vizsgálhatja az EU költségvetését sértő csalásokat. A kimaradás Brüsszel szemében a külső ellenőrzéssel szembeni budapesti ellenállás egyik jelképévé vált, és szerepet játszott abban is, hogy több milliárd eurónyi uniós forrás maradt befagyasztva. Az Európai Bizottság július 10-én megerősítette, hogy Magyarország az Európai Ügyészség 25. tagja lesz (EU Law Live, Devdiscourse/Reuters). A döntés augusztus 2-án lép hatályba (eucrim). Magyarországon azonban egyelőre nincs meg az a hazai intézményi háttér, amely nélkül az Európai Ügyészség egyetlen ügyet sem tud elindítani.

Ki nyomozhat

Magyarországnak először azt kell eldöntenie, ki járhat el itthon az Európai Ügyészség nevében. Az Igazságügyi Minisztérium július 22-én azt közölte, hogy egy munkacsoport őszre alkotmánymódosítást készít elő: ez szabályozná a Magyarországot képviselő európai ügyész és a magyarországi ügyekben eljáró delegált ügyészek helyzetét (24.hu). A büntetőeljárási szabályok 2027 elejére készülhetnek el.

A kinevezési lánc egyszerre fut Brüsszelen és Budapesten keresztül. Magyarország három jelöltet állít az európai ügyészi posztra. Közülük az Európai Unió Tanácsa, vagyis a tagállami miniszterek testülete választ ki egyet, miután kikérte egy független testület véleményét. Ezután a delegált ügyészeket kell beilleszteni a magyar rendszerbe, miközben a rendőrségnek, az ellenőrző szerveknek és a bíróságoknak is együtt kell működniük velük.

Ezen a ponton dől el, hogy a csatlakozás valódi ellenőrzést jelent-e. Ha a kiválasztási szabályok a kormány kezébe adják a tényleges döntést, az Európai Ügyészség magyarországi jelenléte nagyrészt formális marad. Ha viszont a szabályok érdemi függetlenséget biztosítanak, Budapest olyan külső büntetőjogi kontrollt fogad el, amelynek öt éven át ellenállt.

Mi kényszerítette ki a döntést

A csatlakozás egy nagyobb pénzügyi alku része: nagyjából 10 milliárd eurónyi helyreállítási és kohéziós forrás sorsa forog kockán, amelyet 2022 óta jogállamisági és korrupcióellenes aggályok miatt tartanak vissza. Az Európai Unió Tanácsa a pénzügyi intézkedéseket közvetlenül a közbeszerzési szabálytalanságokhoz és az ügyészi fellépés gyengeségéhez kötötte (Council Decision 2022/2506).

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás csak egy feltételt kezel a több közül. Magyarországnak augusztus 31-ig 27 reformmérföldkövet kell teljesítenie, és külön is meg kell győznie a Bizottságot arról, hogy orvosolta a 2022-ben rögzített problémákat (EU Perspectives). A Bizottság 2026-os jogállamisági jelentése elismerte az ügyészségi csatlakozást, de továbbra is kockázatként említette az ügyészi függetlenséget és a magas szintű korrupció elleni fellépést (European Commission). Ahogy a hónap elején megírtuk, a magyar Integritás Hatóság maga is rendszerszintű túlárazást talált a közbeszerzésekben akkor is, amikor az eljárások formailag megfelelnek a szabályoknak (To Brief). Ezt önmagában egyetlen ügyészség sem tudja megoldani.

Meddig ér az Európai Ügyészség keze

Az Európai Ügyészség az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik: az uniós kiadásokhoz vagy bevételekhez kapcsolódó csalással, az uniós pénzekhez kötődő korrupcióval, valamint a 10 millió eurót meghaladó, határon átnyúló áfacsalásokkal (Regulation 2017/1939). Azok a hazai korrupciós ügyek, amelyek nem érintik az EU költségvetését, kívül maradnak a hatáskörén (Le Club des Juristes).

Az időbeli hatály is korlátot jelent. A Quotidiano szerint az Európai Ügyészség azokra a hatáskörébe tartozó bűncselekményekre terjedhet ki, amelyeket 2021. június 1-je után követtek el, amikor a hivatal más tagállamokban megkezdte működését. A korábbi ügyek a magyar ügyészségnél maradnak.

Lengyelország mutatja, hogyan néz ki a működő tagság a gyakorlatban. Varsó a saját jogállamisági vitája után csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely 2026 júliusában már nyomozati intézkedéseket hajtott végre egy katowicei vám- és áfacsalási ügyben (EPPO). Románia ellenpélda: ott az Európai Ügyészség 2021 óta működik, a Bizottság legutóbbi megállapításai mégis gyenge előrelépést rögzítettek az igazságszolgáltatáson belüli korrupció feltárásában (G4Media). Az uniós ügyészség ügyeket indíthat. Igazságszolgáltatási rendszert nem tud újjáépíteni.

A csatlakozásról szóló döntés kötelező uniós jogi aktus, és az Európai Ügyészség hatásköre 2021 közepéig visszanyúlhat. Az őszi alkotmánymódosításból derül ki, hogy Magyar Péter kormánya valódi korlátként fogadta-e el a külső büntetőjogi ellenőrzést, vagy csak a forrásokról szóló tárgyalás újabb teljesítendő feltételeként kezeli.