Nyílt pályázat jöhet az egyetemi kuratóriumoknál

Magyarország nyílt pályázati rendszert ajánl az egyetemi alapítványi kuratóriumokba, hogy újra hozzáférjen a befagyasztott uniós kutatási és csereprogramokhoz. Első hallásra ez ésszerű engedmény: a megüresedő helyeket meghirdetnék, nem politikai kapcsolatrendszereken keresztül töltenék be. Az EU költségvetés-védelmi szabályai azonban nem azt vizsgálják, hogy létezik-e álláshirdetés. A kérdés az, hogy ténylegesen csökkent-e a politikai kontroll az egyetemi pénzek fölött. Az Európai Bizottság eddig minden korábbi magyar módosítást elégtelennek tartott.

Hogyan fagyott be a pénz

A forrásvesztés nem oktatáspolitikai döntésből következett. Az EU jogállamisági feltételrendszerén, a 2020/2092-es rendeleten keresztül történt, amely lehetővé teszi uniós pénzek visszatartását, ha egy tagállam jogállamisági hiányosságai veszélyeztetik az EU költségvetését.

2022 végén a Tanács, vagyis a tagállami kormányok fóruma, ezt az eszközt alkalmazta Magyarországgal szemben. A végrehajtási határozat új támogatási megállapodásokat és szerződéseket tiltott meg egy meghatározott magyar intézménytípusnál: a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál. Ezek azok az alapítványi struktúrák, amelyek ma jogilag sok nagy magyar egyetemet irányítanak. Ők rendelkeznek a költségvetésről, a beszerzésekről és a személyzeti döntésekről. A Bizottság szerint a politikailag kötődő kurátorok, a gyenge összeférhetetlenségi szabályok és a hiányos ellenőrzés miatt az ezeken az alapítványokon átfolyó uniós pénz konkrét költségvetési kockázatot jelentett (bizottsági közlemény).

A következmény közvetlen volt. Az Erasmus+ és a Horizon Europe támogatási megállapodásokon keresztül működik. Ha egy intézmény nem írhat alá új megállapodásokat, kiesik a programból. A magyar alapítványi egyetemek nem azért veszítették el a hozzáférést, mert Brüsszel az oktatást vette célba, hanem azért, mert az őket fenntartó jogi személyt költségvetési kockázatként jelölték meg.

Miért lehet kevés a nyílt pályázat

A legújabb magyar javaslat szerint a kuratóriumi helyekre nyíltan lehetne pályázni, miközben az alapítványi modell egy egyéves átmeneti időszakban változatlanul fennmaradna. A szélesebb pályázói kör átláthatóbb, mint a zárt kinevezés. Ez önmagában nem vitás.

A Bizottság kifogásai azonban soha nem pusztán arról szóltak, hogyan hirdetik meg az üres helyeket. A probléma az volt, ki választ a jelöltek közül, ülhetnek-e politikusok a kuratóriumokban, hogyan ellenőrzik az összeférhetetlenséget, leválthatók-e a kurátorok, és végső soron ki gyakorolja az ellenőrzést az egyetemi vagyon fölött. A nyílt pályázat az első lépést módosítja. A döntési lánc többi részét nem érinti.

A Bizottság a korábbi magyar változtatásokat sem tartotta elegendőnek, és fenntartotta a korlátozást az érintett egyetemekkel szemben. A 2023. decemberi bizottsági frissítés is azt erősítette meg, hogy a jogállamisági feltételrendszer alapján hozott intézkedéseket fenntartják Magyarországgal szemben. A minta eddig világos volt: Budapest bejelent egy korrekciót, Brüsszel megvizsgálja, valóban visszaszorult-e a politikai befolyás, majd arra jut, hogy nem.

A magyar ügyön túli költség

A befagyasztás nem áll meg Magyarország határainál. Egy Horizon Europe kutatási konzorcium csak akkor működik zavartalanul, ha minden partner jogosult a részvételre. Ha egy magyar alapítványi egyetem kiesik, a projektnek át kell szerveznie a munkacsomagokat, vagy új partnert kell keresnie. Az Erasmus+ esetében a blokk a magyar oldalon keletkezik: más országok partnerintézményei nem tudnak kétoldalú megállapodást kötni olyan egyetemmel, amely nem írhat alá.

A Portfolio szerint a bizalom újjáépítése és a programokhoz való hozzáférés helyreállítása évekig tarthat. A szlovák sajtó a helyzetet inkább költségvetési és reformkérdésként keretezi, nem szuverenitási vitaként (Denník N).

A feltételrendszeri rendelet alapján a helyreállításnak egyetlen útja van: a Bizottság értékeli, Magyarország megszüntette-e az azonosított kockázatokat, javaslatot tesz az intézkedések feloldására, majd a Tanács dönt (2020/2092-es rendelet, 7. cikk). Ezt az eljárást semmilyen hazai bejelentés nem rövidíti le.

A hozzáférés visszaállításához továbbra is ugyanazokra a kérdésekre kell választ adni. Ki választ a nyílt pályázók közül? Szolgálhatnak-e továbbra is politikailag kötődő szereplők a kuratóriumokban? Mi történik az átmeneti év alatt, amikor a jelenlegi testületek megtartják az ellenőrzést? Az EU a feltételrendszeri eszközt azért hozta létre, hogy a költségvetését megvédje a kormányzási hiányosságoktól. Most azt kell eldöntenie, hogy a magyar nyílt pályázati rendszer valóban átrendezi-e az egyetemi pénzek fölötti hatalmat, vagy csak más formanyomtatványt ad ugyanahhoz a rendszerhez.