Magyarország törvényekkel oldaná fel a €16.4bn EU-pénzt

A magyar Országgyűlés a múlt héten 142 igen és 39 nem szavazattal fogadott el egy átfogó korrupcióellenes csomagot, amellyel a kormány nagyjából 16,4 milliárd EUR befagyasztott uniós forrás felszabadítását próbálja elérni (Brussels Signal, kormany.hu). Az új szabályok szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, erősítik az Integritás Hatóságot, vagyis a magyar korrupcióellenes ellenőrző szervet, és megszüntetik az Orbán-kormányhoz kötődő közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Az ügy tétje az, hogy az Európai Bizottság elégnek tekinti-e a jogszabályi változást a pénz kifizetéséhez, vagy előbb látni akarja, hogy a reformok a gyakorlatban is működnek.

Három pénzügyi csomag, egy határidő

A befagyasztott összeg három külön kosárban van. Körülbelül 10,4 milliárd EUR a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, vagyis az EU járvány utáni beruházási alapjából járna Magyarországnak, de ezt Brüsszel addig nem fizeti ki, amíg Budapest nem teljesíti a bírói függetlenségre, a korrupcióellenes szabályokra és az ellenőrzési rendszerekre vonatkozó 27 „szupermérföldkövet” (Európai Bizottság). Ettől külön, a tagállami kormányok 6,3 milliárd EUR kohéziós forrást is befagyasztottak. Ez az EU regionális fejlesztési pénze, amelyet a jogállamisági feltételrendszer alapján tartanak vissza, ha a jogállamisági hiányosságok veszélyeztetik az uniós költségvetést (az EU Tanácsa). Egy harmadik, nagyjából 2,2 milliárd EUR-s rész attól függ, sikerül-e helyreállítani a kormányközeli alapítványok alá szervezett egyetemek autonómiáját (Európai Bizottság).

A legsürgetőbb a helyreállítási pénz. Magyarország automatikus forrásvesztés miatt már végleg elveszített körülbelül 1 milliárd EUR-t (Centre for European Reform). A fennmaradó összegnél augusztus 31. a határidő: addig minden mérföldkövet teljesíteni kell, szeptemberig be kell adni a kifizetési kérelmeket, év végéig pedig le kell zárni a folyósítást. Ha akár egy szupermérföldkő hiányzik, a pénz elvész (DW).

A fejlesztési banki kerülőút

Budapest módosított helyreállítási terve a pénz jelentős részét a Magyar Fejlesztési Bankon, az MFB-n keresztül csatornázná be. A kormány uniós forrásból tőkét emelne a bankban, ez pedig az EU-s szabályok szerint igazolható beruházásnak számítana. A tényleges költés, például a kkv-hitelekre, bérlakásprogramokra és vasúti járművekre szánt finanszírozás, ezután éveken át az MFB programjain keresztül menne tovább (Telex).

Vitézy Dávid, a folyamatért felelős miniszter június 25-én jelentette be, hogy a Bizottság jóváhagyta a módosított tervet, és új MFB-törvény következik. A javaslat célja szerinte az, hogy az MFB a kormány „házipénztárából” uniós pénzek kezelésére alkalmas bankká alakuljon (Portfolio).

A kockázat a konstrukcióban van. A Bankwatch arra figyelmeztetett, hogy ha a helyreállítási pénz MFB-s tőkeemelésként jelenik meg, gyengülhet az ellenőrzés: a pénz felhasználását meghatározó befektetési politikák nem az RRF monitoringbizottsága alatt futnának, hanem külön szakmai bizottságok felügyelete alá kerülnének, amelyek összetételét a monitoringtestület nem ellenőrzi (Bankwatch). A Bizottság azt igazolhatná, hogy a tőke megérkezett egy átalakított bankba. Az viszont, hogy ez a tőke később valóban versenyalapú pályázatokra megy-e, és elkerüli-e az összeférhetetlenségeket, már attól függ, fennmarad-e az ellenőrzés az elszámolási pillanat után is.

Ki ellenőriz, és meddig tart a nyomásgyakorlás

A feltételrendszer mellett ebben az ügyben van valós érv. A pénzt befagyasztották, a befagyasztás nyomást teremtett, Budapest pedig most éppen azokon a területeken alkot törvényt, amelyeket a Bizottság kifogásolt: a közbeszerzési átláthatóság, az alapítványi irányítás és a vagyonnyilatkozatok ügyében (Europa Press, Al Jazeera). Német közszolgálati médiumok ezt hitelességi tesztként írták le: az EU-s nyomásra elfogadott korrupcióellenes törvények csak akkor indokolhatnak kifizetést, ha teljesen végre is hajtják őket (Deutschlandfunk, Euractiv).

A gyorsaságnak külön kockázata van. Az Amnesty International a siettetett konzultációs folyamatot bírálta, azzal érvelve, hogy a kapkodva elfogadott jogállamisági reform könnyen újratermelheti azt a problémát, amelyet elvileg kezelni akar (taz).

A két legnagyobb pénzügyi csomagról ráadásul nem ugyanaz dönt. A helyreállítási kifizetéseket a Bizottság a mérföldkövek saját értékelése alapján hagyhatja jóvá. A kohéziós pénzek befagyasztásáról viszont a tagállami kormányok döntöttek a Tanácsban, ezért a feloldáshoz külön politikai döntés kell. Az MFB-s pénzköltés szabályait egyelőre a folyamaton kívül senki sem látja: Vitézy saját bejelentése szerint a törvényjavaslat szövegét még nem tették közzé.

A törvénycsomaggal Magyarország bekerült az ellenőrzési szakaszba. Az teremti majd meg a precedenst minden későbbi uniós forrásbefagyasztáshoz, hogy a Bizottság követi-e a pénz útját azután is, hogy az megérkezik a fejlesztési bankba, vagy a tőkeemelést önmagában a reform lezárásának tekinti.