Magyarország €10 billion felszabadításáért fut

Vitézy Dávid közlekedési miniszter augusztus 14-én azt mondta, hogy a magyar helyreállítási alapból finanszírozott projektek nagyjából felénél már teljesültek a mérföldkövek, és augusztus 31-ig minden döntést le kell zárni (24.hu, Portfolio). Ez politikai előrelépést jelez, nem kifizetési döntést. Magyarország egyelőre nem nyújtotta be azt a hivatalos kifizetési kérelmet, amely elindítaná az Európai Bizottság ellenőrzési eljárását.

Az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből, vagyis a járvány utáni alapból, amely előre vállalt reformok teljesítéséért fizet a kormányoknak, még mintegy 10 milliárd EUR támogatás és hitel maradt zárolva Magyarország számára (Schoenherr, Bizottsági országoldal). A szám azért fontos, mert Magyarország a hasonló programmal rendelkező régiós országokhoz képest látványosan lemaradt. A BNP Paribas július végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar RRF-keret 91 százalékát még nem fizették ki; ez nagyjából a GDP 4,3 százalékának felel meg, és Közép-Európában ez a legnagyobb fennmaradó arány (BNP Paribas). Lengyelország, Csehország és Románia ennél jóval többet lehívott, így Magyarországon dőlhet el, mennyire veszik komolyan az alap lezárási szabályait.

A határidőlánc: előbb teljesítés, aztán papírmunka

A Bizottság lezárási útmutatója egyértelmű határt húz: az összes RRF-mérföldkövet és célt 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell. Az ezután megtett lépéseket már nem lehet pozitív értékelés alapjául figyelembe venni (Bizottsági lezárási közlemény). Ugyanezt a határnapot erősítette meg az Európai Számvevőszék is (ECA).

Augusztus 31. után már nem végrehajtás következik, hanem igazolás. Magyarországnak szeptember 30-ig kell benyújtania a kifizetési kérelmet az alátámasztó dokumentumokkal együtt. A Bizottságnak ezután két hónapja van az ellenőrzésre, közben kikéri a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét; ez a tagállami pénzügyi tisztviselőkből álló testület a kifizetésekről ad tanácsot. A cél az, hogy a kifizetési döntések december 18-ig megszülessenek (Bizottsági lezárási közlemény, Európai Parlament).

Amikor Vitézy teljesített mérföldkövekről beszél, a folyamat első elemét írja le. Ezután jön a Bizottság ellenőrzése, a pénz átutalása, majd az, hogy a beruházások a valóságban is érzékelhetők legyenek. Magyarország most ennek a láncnak az elején tart.

Spanyolország megmutatja, hogyan néz ki az ellenőrzés

Négy nappal Vitézy bejelentése előtt Spanyolország 6,234 milliárd EUR-t kapott meg a saját hatodik RRF-kifizetéséből. A Bizottság 73 mérföldkövet vizsgált, bruttó 7,021 milliárd EUR-t hagyott jóvá, majd az előfinanszírozási korrekciók levonása után utalta át a nettó összeget (Spanyol Pénzügyminisztérium, El País).

A spanyol ügy azt is megmutatta, hogy a Bizottság képes szétválasztani az eredményeket. Brüsszel felszabadított 265 millió EUR-t, amelyet korábban az ötödik kifizetésből függesztett fel, miközben a hatodik kérelem három célkitűzését tovább vizsgálja (Brussels Times). Ez Magyarország szempontjából lényeges: a Bizottságnak nem kell egyetlen igen-nem döntést hoznia a teljes 10 milliárd EUR-ról. Jóváhagyhatja azt, ami átmegy az ellenőrzésen, és visszatarthatja azt, ami nem.

Egy banki átutalást könnyebb ellenőrizni, mint egy korrupcióellenes rendszert

A szokásos mérföldköveknél sokszor az a kérdés, elkészült-e egy vasútvonal, vagy elindult-e egy digitális rendszer. A magyar tervben azonban 27 úgynevezett „szupermérföldkő” is szerepel: olyan kiemelt feltételek, amelyek teljesítése nélkül a pénz befagyasztva marad. Ezek az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, a korrupció elleni fellépéshez és a közbeszerzésekhez kapcsolódnak. Az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében a régóta fennálló jogállamisági aggályok miatt kapcsolta őket a magyar tervhez (Tanács).

Budapest formálisan lépett a korrupcióellenes vállalások ügyében: közzétették azoknak a cégeknek a nyilvántartását, amelyeket korábbi jogsértések miatt kizártak a közbeszerzésekből (Euronews). Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez is, vagyis ahhoz az uniós szervhez, amely az EU költségvetését érintő csalásokat vizsgálja, bár az ügyészek kinevezésére vonatkozó hazai szabályokat még dolgozzák ki (eucrim, 24.hu).

A módosított magyar terv közben olyan mérföldkövekre is támaszkodik, amelyeket gyorsabban lehet igazolni: tőkejuttatásokra az állami fejlesztési banknál, illetve vasúti járműfinanszírozási konstrukciókra. Egy könyvvizsgálók által megerősített banki átutalás gyorsabban teljesít pénzügyi mérföldkövet, mint ahogy egy vasútvonal megjelenik a mindennapi közlekedésben (Zenith Market Intelligence). Ez önmagában nem szabálytalan, ha a Tanács által jóváhagyott mérföldkő valóban befizetett tőkét ír elő. A vizsga tárgya azonban így eltolódik. A választópolgár augusztus 31-ig nem feltétlenül lát új kórházat vagy vonatot, miközben Brüsszel egy működő nyilvántartást vagy lezárt tőkeemelést érvényes teljesítésként ellenőriz.

A gyors kifizetés a magyar költségvetésnek és a jóváhagyott projekteket kezelő állami közvetítőknek kedvezne, később pedig az állampolgároknak is, ha a lakhatási, közlekedési és egészségügyi beruházások valóban megvalósulnak (Kormany.hu). A szigorú ellenőrzés viszont az uniós költségvetés hitelességét védi. Az Európai Parlament 2024-ben éppen azért perelte be a Bizottságot, mert szerinte túl könnyen szabadított fel magyar kohéziós forrásokat; emiatt Brüsszelnek politikailag is sokba kerülne, ha engedékenynek látszana (Európai Parlament).

Magyarország még hozzájuthat a pénzhez. A jogszabályokat és átutalásokat azonban könnyebb ellenőrizni, mint azt, hogy a korrupcióellenes garanciák a gyakorlatban is működnek-e. A Bizottság bizonyítékokat fog vizsgálni, nem a jogalkotási tempót.