Magyarország átengedte az előkészítő leveleket, vétója marad

Magyar Péter miniszterelnök arra utasította a diplomatáit, hogy ne akadályozzák tovább azokat a leveleket, amelyekben Ukrajnától és Moldovától kérik álláspontjukat az uniós csatlakozási tárgyalások következő szakaszáról – írta a Financial Times két tisztviselőre hivatkozva. Ezzel véget érhet egy hónapok óta tartó blokád az előkészítésben. Tárgyalások azonban még nem nyílnak meg: az ehhez szükséges szavazást továbbra is megakadályozhatja Magyarország.

Előrelépés az előkészítésben, marad a vétó

Az uniós csatlakozási tárgyalások klaszterekbe, vagyis szakpolitikai területeket összefogó csoportokba rendeződnek. A tagjelöltnek ezekben kell az uniós szabályokhoz igazítania a jogrendjét. Ukrajna 2026. június 15-én nyitotta meg az első klasztert, amely a jogállamiságot és más alapvető kérdéseket foglalja magában (az Európai Unió Tanácsa). A mostani levelek a következő két klaszterre vonatkoznak: a belső piacra, valamint a versenyképességre és a növekedésre.

A tagállami tisztviselőknek október 6-án kellett volna jóváhagyniuk a leveleket (European Pravda). Ezekkel csak elkezdődik az előkészítő munka: Ukrajna kidolgozza a saját álláspontját, majd a 27 tagállami kormány közös uniós választ alakít ki.

A döntő lépés ezután következik. A tárgyalások hivatalos megnyitásához mind a 27 tagállam egyetértése kell, így bármelyikük megállíthatja a folyamatot (tárgyalási keret). Írország, amely jelenleg az uniós kormányok üléseit vezeti, közvetíthet a kompromisszum érdekében, de saját hatáskörben nem nyithat meg klasztert. Magyarország viszont egyedül is blokkolhatja a döntést.

Az alku tárgya az iskolatörvény

Budapest azt szeretné, ha a kárpátaljai magyar kisebbség biztosan magyar nyelven tanulhatna az iskolákban. Az első ukrán tárgyalási klaszter megnyitása után a magyar kormányzati tisztviselők júliusban, majd szeptemberben is megakadályozták a továbblépést (To Brief).

Kijev válasza a 16119. számú törvényjavaslat, amelyet október 1-jén 14 képviselő – köztük Ruszlan Sztefancsuk házelnök – terjesztett be (Verhovna Rada). A Budapest aggályaira reagáló rendelkezés különleges státuszt adna azoknak az iskoláknak, ahol a tanulók több mint fele olyan kisebbségi nyelven tanul, amely az EU-ban is hivatalos nyelv. Így a magyar nyelv megfelelne a feltételnek, az orosz viszont nem (Ukrán Oktatási Minisztérium). Az ilyen iskolákat minisztériumi jóváhagyás nélkül nem lehetne bezárni vagy átszervezni. A garancia így az anyanyelvi oktatás jogát az azt biztosító intézmények védelmével egészítené ki.

A Reuters két uniós diplomatára hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország elállna a két klaszter megnyitásának blokkolásától, ha az ukrán parlament elfogadja a törvényt. Orbán Anita külügyminiszter október 2-án üdvözölte a javaslatot (Reuters). A Financial Times szerint a teljes magyar támogatás feltétele egy október 12-re várt parlamenti szavazás (Financial Times). Az ukrán parlament nyilvántartása ezt a dátumot nem erősíti meg: október 5-én a javaslat még bizottsági szakaszban volt (Verhovna Rada).

Budapest érve érdemi: a kisebbségek védelme az EU csatlakozási feltételei közé tartozik, Ukrajna csatlakozási kerete pedig kisebbségjogi cselekvési tervet is előír. A vita a módszerről szól: egy tagállami kormány egy kétoldalú konfliktust használ fel arra, hogy megállítson egy mind a 27 tagállamot érintő folyamatot.

Moldova is ugyanarra vár

Moldovának nincs iskolákkal kapcsolatos vitája Budapesttel, mégis viseli ennek a konfliktusnak a következményeit. Magyarország nem vétózta meg külön Moldova versenyképességi klaszterének megnyitását, más tagállamok azonban nem fogadták el, hogy a két tagjelölt ügyét szétválasszák (Euronews). A beszámolók nem részletezik, miért döntöttek így. A következmény viszont egyértelmű: Moldova előrehaladását is a Magyarország és Kijev közötti vita szabja meg.

Marta Kos bővítési biztos szerint a két klasztert a következő héten, luxembourgi konferenciákon is meg lehetne nyitni, ha a tagállamok felgyorsítják saját eljárásaikat (az Európai Bizottság felvétele). Lehetőségként beszélt erről, nem meghozott döntésként.

A történtek alapján pontosan körülírható a magyar kormány lépése. Magyar a hírek szerint engedett az előkészítés ügyében, és feloldotta a levelek blokkolását. Magyarország ugyanakkor a hivatalos megnyitást egy olyan törvény elfogadásához köti, amelyet Kijev parlamentje még nem szavazott meg, és megtartja a tárgyalások megnyitását eldöntő vétót. Ha az ukrán parlament elfogadja a javaslatot, Magyar kormányának a csatlakozási konferencián egyértelmű választ kell adnia: igent mond, vagy új feltételt szab a következő kapunál.