Egy törvényen múlik 10 milliárd euró

Magyarországnak augusztus 31-ig kell igazolnia, hogy teljesítette az EU által előírt reformokat. A bizonyítás egyik eleme azonban egy olyan törvény, amely éppen az Alkotmánybíróság előtt van. A határidő augusztus 31. — tizenegy nap múlva jár le. Ami addig nem számít teljesített reformmérföldkőnek, azt Magyarország már nem használhatja fel a helyreállítási alapból járó kifizetéshez (a Bizottság lezárási értesítése, Európai Számvevőszék).

A kérdéses jogszabály a 2026. évi XVIII. törvény, amely az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó átláthatósági és energetikai reformokat foglalja egybe. A HVG és a Népszava szerint ez az utolsó olyan, uniós pénzekhez kötődő beadvány, amelyről az Alkotmánybíróság még nem döntött. A testület augusztus 14-én már elutasított egy másik indítványt, amely egy alaptörvény-módosítást támadott. Az Ab szerint a beadvány nem az elfogadás módját, hanem a módosítás tartalmát kifogásolta, márpedig az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosításokat csak eljárási alapon vizsgálhatja (444, Kontroll). Az az ügy viszonylag egyszerű volt. A XVIII. törvény nem az: rendes törvényként az Ab érdemben vizsgálhatja a szövegét, és a döntés közvetlenül befolyásolja, mit tud Magyarország bemutatni Brüsszelnek.

Mit csinál a törvény, és miért kell Brüsszelnek?

A XVIII. törvény augusztus 26-i hatállyal kiterjeszti a központi közadat-nyilvántartást az állami vállalatokra és azokra a kormányközeli vagyonkezelő alapítványokra, amelyekbe az Orbán-kormány alatt jelentős közvagyont szerveztek ki. Ezek az alapítványok régóta az uniós összeférhetetlenségi aggályok középpontjában állnak. A nyilvántartás bővítését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megerősítette (NAIH). A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumai emellett olyan energetikai rendeletmódosításokat kötnek a törvényhez, amelyek a helyreállítási terv reformjaihoz kapcsolódnak (kormany.hu).

A törvény tehát azt szolgálja, hogy Magyarország ne csak politikai ígéreteket, hanem hatályos jogszabályokat tudjon felmutatni Brüsszelnek. Ha az Alkotmánybíróság a határidő előtt megsemmisíti, a magyar kormány bizonyításának egy része elveszíti a jogalapját. Ha helybenhagyja, a kifizetés útjából egy fontos akadály elhárul.

A nehezebb helyzet az, ha a döntés augusztus 31. után érkezik. Ebben az esetben az Európai Bizottságnak olyan kérdésre kellene választ adnia, amelyre nincs egyértelmű precedens: teljesített reformnak számít-e egy olyan törvény, amely ellen még folyamatban van az alkotmánybírósági eljárás? Vagy már a nyitott ügy is elég ok arra, hogy Brüsszel visszatartsa a pénzt?

Kinek jó az időhúzás?

Az indítványokat a Fidesz-KDNP nyújtotta be, vagyis Orbán Viktor pártszövetsége, amely Péter Magyar kétharmados győzelme után ellenzékbe került. Az ellenzéki Fidesz most alkotmánybírósági normakontrollal szűkíti annak a kormánynak az időkeretét, amely uniós pénzeket próbál felszabadítani. Hogy a beadványok mögött tudatos akadályozás vagy valódi jogi kifogás áll-e, ebből a szempontból másodlagos: a hatás ugyanaz, a kormány mozgástere napról napra kisebb.

Az Európai Unió Tanácsa júliusban jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási tervét, amellyel mintegy 10 milliárd EUR támogatás és hitel vált elérhetővé, de csak a mérföldkövek ellenőrzése után (Tanács). A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, vagyis az EU járvány utáni teljesítményalapú pénzügyi programja a 2021/241-es rendelet alapján működik: nem ígéretekre fizet, hanem dokumentált teljesítésre. Magyarországnak be kell mutatnia a lezárt reformokat, szeptember 30-ig kifizetési kérelmet kell benyújtania, a Bizottságnak pedig év végéig kell utalnia. A pénz ellenőrzött részletekben érkezik, nem politikai váltásért járó egyösszegű kifizetésként (Tagesschau). Az Európai Parlament, amely korábban beperelte a Bizottságot magyar források felszabadítása miatt, külön nyomást jelent arra, hogy Brüsszel szigorúan ellenőrizze a feltételeket.

A kohéziós források befagyasztása ettől külön ügy. Azok a hosszú távú uniós költségvetésből érkező pénzek, amelyek főként a szegényebb régiók felzárkóztatását szolgálják, más jogi rendszer alatt állnak: a közbeszerzési és korrupcióellenes jogállamisági aggályokhoz kötött költségvetési feltételrendszer alapján tartják vissza őket (2022/2506 tanácsi határozat). Ott nincs augusztus 31-i szakadék. A közvetlen határidős kockázat most a helyreállítási alapnál van.

Három szereplő, tizenegy nap

Az Alkotmánybíróság még az augusztus 28-án véget érő ítélkezési szünet előtt lezárhatja a XVIII. törvény ügyét: vagy hatályban hagyja a jogszabályt, vagy megsemmisíti. Magyar kormánya készíthet pótlólagos törvényjavaslatot, de amit augusztus 31. után fogadnak el, az már nem számíthat határidőre teljesített reformnak. Az Európai Bizottságnak pedig el kell döntenie, hogy egy még vitatott jogszabály alapján lezártnak tekinti-e a reformot.

Lengyelország legutóbbi pozitív helyreállítási tervértékelése (gov.pl) azt mutatja, hogy Brüsszel fizet, ha a bizonyíték átmegy az ellenőrzésen. Éppen ezért okozhat zavart egy magyar belső jogi eljárás. Mire Brüsszelben meg kell ítélni a kérelmet, Budapesten dől el, hogy Magyarország bizonyítéka jogilag egyben marad-e.