A 139–6-os szavazás elsöpörte Sulyokot

A magyar parlament vasárnap 139 igen és 6 nem szavazattal módosította az Alaptörvényt: a döntés megnyitja az utat a hivatalban lévő köztársasági elnök eltávolítása előtt, és átalakítja az alkotmánybíráskodás kereteit (Le Figaro, Reuters). A Fidesz bojkottálta az ülést. Magyar Péter miniszterelnök most azokat az intézményi szerkezeteket bontja le, amelyeket Orbán Viktor tizennégy év alatt épített fel. Ehhez ugyanazt az eszközt használja, amelyet Orbán tökélyre fejlesztett: a kormányzó kétharmad alkotmánymódosítással rendezi át, ki gyakorolhat hatalmat. Brüsszelnek így azt kell eldöntenie, hogy a jogállami mérce akkor is ugyanaz marad-e, ha a normákat egy Európa-párti kormány feszegeti.

Mit bont le a módosítás?

A csomag az Orbán-korszakból visszamaradt személyeket és intézményi pozíciókat célozza. Egy átmeneti rendelkezés megszünteti Sulyok Tamás, az Orbán-érában kinevezett köztársasági elnök mandátumát: az államfőnek öt napja van aláírni a szöveget, ezután indulhat az eltávolítása (Reuters). Az Alkotmánybíróság tagjaira bevezetett új, 70 éves korhatár négy hivatalban lévő bírót érint, köztük a testület elnökét is (Euronews, CMS). Ennek azért van súlya, mert az Alkotmánybíróság a kormány teljes programját megakaszthatja vagy jóváhagyhatja.

A módosítás visszaadja a testületnek a költségvetési törvények felülvizsgálatának jogát is, amelyet Orbán korábban elvett tőle. Emellett alkotmányos szintre emel egy vagyon-visszaszerzési hivatalt, amelynek a visszaélésszerűen felhasznált közpénzeket és EU-forrásokat kellene feltárnia (CEAC Law, Frankfurter Rundschau).

Helyreállítás vagy fordított intézményfoglalás?

A beavatkozás mellett van komoly érv. Orbán lojális szereplőket ültetett az államfői hivatalba, a bírósági rendszer kulcspozícióiba és az állami televízióba, miközben lebontotta azokat a fékeket, amelyek korlátozhatták volna őket. Ha ez a rendszer érintetlen maradna, egy választáson legyőzött politikai hálózat továbbra is érdemi hatalmat gyakorolhatna az új kormány felett (CER).

Az ellenérv ugyanilyen erős. Egy név szerint azonosítható elnökre szabott szabály nem semleges szabály, hanem alkotmányos eszköz egy konkrét személy ellen. A visszamenőleges hatású korhatár, amely előre tudható bírákat távolít el, nagyon közel áll ahhoz a bírósági átrendezéshez, amely ellen az EU jogállamisági normái eredetileg védelmet akarnak adni (CMS). A Le Monde Magyar Pétert Európa-párti politikusként írta le, de az eljárást „vitatottnak” nevezte. A Le Figaro arra figyelmeztetett, hogy a jogállam helyreállítása nem igazolhatja a jogi garanciák félretételét (Le Monde, Le Figaro).

Sulyok még a szavazás előtt megtámadta a módosítást. A Velencei Bizottsághoz fordult, vagyis az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, amelynek véleménye nem köti a kormányokat, de Európa-szerte politikai és jogi súlya van. Azt kérte, vizsgálják meg, megfelel-e a jogállami elveknek egy olyan átmeneti rendelkezés, amely kifejezetten az ő mandátumának megszüntetésére irányul (Budapest Times). A testület csak októberben tárgyalja az ügyét (Telex). Magyar többsége júliusban szavazott. Egy kormány, amely megvárja a külső kontrollt, azt üzeni, hogy kész a korrekcióra. Amelyik előbb átviszi a módosítást, azt, hogy a gyorsaság fontosabb.

Brüsszel következetességi tesztje

Három nappal a szavazás előtt az Európai Bizottság megerősítette, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Ez az a szervezet, amely az EU költségvetését érintő bűncselekményeket vizsgálhatja, vagyis olyan ügyeket is, amelyeket Budapest korábban nem engedett külső kontroll alá. Az uniós pénzügyminiszterek egy módosított helyreállítási tervet is jóváhagytak, amely nagyjából 10 milliárd EUR felszabadítását teheti lehetővé korrupcióellenes mérföldkövek teljesítése esetén (Euronews, Telex).

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás erős jelzés. De a jelzés még nem vádemelés. A vagyon-visszaszerzési hivatal immár alkotmányos alapot kapott, de a hatásköre, függetlensége és bírósági kontrollja azoktól a végrehajtási törvényektől függ, amelyeket még nem írtak meg. A Bizottság továbbra is visszatarthatja a kifizetéseket, ha Magyarország nem teljesíti a mérföldköveket (CER). A kérdés az, megteszi-e. Orbán kormányzása alatt Brüsszel a jogállami feltételeket egy ellenséges politikai szereplővel szembeni nyomásgyakorlásként használta. Magyar szövetséges. Elfoglalt intézményrendszert örökölt, és annak lebontása legitim feladat. De a módszer nem mellékes: az Európa-párti szándék nem helyettesíti a kikényszeríthető jogállami helyreállítást.