A reformok után is befagyott 4,2 milliárd euró

Magyarország uniós forrásainak egy része továbbra is zárolva van. Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta, hogy oldják fel azokat a költségvetési szankciókat, amelyek 4,2 milliárd EUR regionális fejlesztési forrást blokkolnak, és megtiltják az új uniós támogatások odaítélését az alapítványi fenntartású egyetemeknek (a Bizottság bejelentése). Most a tagállami kormányoknak kell eldönteniük, hogy Magyarország orvosolta-e a problémát, miközben az ügy középpontjában álló egyetemi alapítványok továbbra is léteznek.

Néhány cím már a pénz „felszabadításáról” írt (Euronews). Ez korai következtetés: a kormányok szavazásáig semmi sem változik.

Miért fagyasztották be a pénzt?

A szankciók 2022 decemberére nyúlnak vissza. Az Európai Unió Tanácsa, amelyben a tagállami kormányok szavaznak, akkor arra jutott, hogy az uniós pénzeket Magyarországon manipulált közbeszerzések, a csalások elégtelen büntetőjogi üldözése és összeférhetetlenségi kockázatok fenyegetik (a Tanács 2022-es határozata). Külön is megnevezte a „közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyek számos magyar egyetemet tartanak fenn.

A Tanács három regionális programban függesztette fel Magyarország egyes kötelezettségvállalásait, vagyis a jövőbeli projektek finanszírozására tett uniós ígéreteket. A befagyasztott pénz egy része azóta elveszett, más részét más programokhoz csoportosították át. Ezért kisebb most az érintett összeg, mint az eredeti befagyasztáskor (Portfolio).

A javítás még nem teljes

Orbán Viktort váltó Magyar Péter kormánya szeptember 9-én értesítette a Bizottságot a megtett intézkedésekről (a Bizottság közleménye). A Bizottság két héten belül elegendőnek ítélte ezeket. A változtatások között említette a korrupcióellenes felügyelet megerősítését és Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amely az EU költségvetését érintő bűncselekményekkel foglalkozik. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a jogállamiság szempontjából fontos lépéseknek nevezte a változtatásokat (a Bizottság bejelentése).

Az alapítványok ügyében azonban még nem zárult le a folyamat. Magyarország megkezdte a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését, de nem fejezte be. Tineke Strik holland zöldpárti európai parlamenti képviselő üdvözölte az előrelépést, de azt kérdezte, miért tekinti a Bizottság rendezettnek a költségvetési kockázatokat, ha az alapítványok felszámolása még tart. A Bizottság saját közleménye is jelzi a hiányt: úgy fogalmaz, hogy a kockázatokat az alapítványok megszüntetéséig kezelik (a Bizottság közleménye). Strik a saját álláspontját képviseli; az Európai Parlamentnek nincs szavazati joga az ügyben.

Ki dönt, és mi marad zárolva?

Az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel dönt. Ez súlyozott szavazási rendszer: Magyarország egyedül nem tudja átvinni a döntést, de egyetlen kormány sem vétózhat (a Tanács tájékoztatója). A kormányoknak a javaslattól számított egy hónap, október 23. áll rendelkezésükre; kivételes esetben ezt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatják (a feltételességi rendelet). A tisztviselők szeptember 24-én technikai egyeztetést tartottak, a következő október 1-jén lesz, de miniszteri szavazás még nincs a naptárban (EUobserver). Egyetlen kormány sem közölte nyilvánosan, hogyan szavazna.

A Bizottság szerint további 3,5 milliárd EUR regionális forrás marad zárolva, mert más feltételek vonatkoznak rá: az akadémiai szabadság, az LMBTQI-emberek védelme, a menekültügy, a szegénység és a romák társadalmi befogadása (a bizottsági tájékoztató). Ezekre a pénzekre külön szabályok vonatkoznak, a mostani szankció sorsától függetlenül. Budapest ebben a hónapban több uniós forrásügyben is sürgette az előrelépést (To Brief); ezek nem haladnak együtt.

A tanácsi igen elsőként a diákok és a kutatók helyzetét érintené. A támogatási tilalom megszüntetésével az EU új megállapodásokat köthetne a korlátozással érintett mintegy 21 egyetemmel az Erasmus+ és a Horizon Europe keretében, vagyis diákcsere- és kutatási programjaiban (EU News). A helyekre és támogatásokra továbbra is a szokásos kiválasztási eljárásban lehet majd pályázni.

A kormányoknak most egy konkrét kérdésben kell dönteniük. A Bizottság azt kéri, hogy oldják fel a szankciókat, miközben az alapítványok felszámolása még nem zárult le; átmenetileg kezeltnek tartja a kockázatot. A javaslat új szabályokról és intézményekről szól, de még nem mutatja meg, milyen bizonyítékok alapján jutott a Bizottság arra, hogy ezek működnek: például megváltozott-e a közbeszerzések gyakorlata, vagy ténylegesen indultak-e büntetőeljárások. Október 23-ig kell eldönteniük a kormányoknak, elegendőek-e az új jogszabályok (a feltételességi rendelet). A Bizottságnak a szavazás előtt be kell mutatnia az ezt alátámasztó bizonyítékokat a kormányoknak és Striknek is.