A magyar igen két tagjelölt előtt nyit utat

Október 12-én mind a 27 uniós tagállam kormánya megállapodott arról, hogy megnyitják Ukrajnával és Moldovával a tagsági tárgyalások két újabb klaszterét: az egységes piacról és a gazdasági versenyképességről szólót (Byrne bejelentése, DPA). Magyarország ahhoz kötötte hozzájárulását, hogy az ukrán parlament elfogadjon egy, a kisebbségi nyelvű oktatásról szóló törvényt; a szavazásra még aznap sor került. A tárgyalási klaszterek hivatalosan ma nyílnak meg Luxembourgban.

A megállapodást Thomas Byrne, Írország európai ügyekért felelős minisztere jelentette be. Írország tölti be jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét, vagyis felváltva vezeti a tagállami kormányok egyeztetéseit.

Hogyan nyitotta meg az utat egy oktatási törvény Magyarország hozzájárulása előtt?

Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak minden lépéséhez egyhangú döntés kell. Minden klaszter megnyitása előtt mind a 27 kormánynak egyet kell értenie; a klaszter egy-egy témakör tárgyalási fejezeteit összefogó csomag (tárgyalási keret). Így bármelyik főváros megakaszthatja a folyamatot, Magyarország pedig szeptemberben ismét élt ezzel a lehetőséggel, és feltartóztatta Ukrajna csatlakozási folyamatát (Euronews).

Budapest kifogásának van előzménye. Az Európa Tanács jogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság 2017-ben bírálta az ukrán oktatási szabályok módosítását, mert azok visszaszorították a kisebbségi nyelvű középiskolai oktatást (Velencei Bizottság).

A hónap elején Magyarország üdvözölte a Kijevben benyújtott törvényjavaslatot, de jelezte, hogy csak a parlamenti szavazás után adja meg hozzájárulását (Reuters). A héten korábban mi is úgy írtunk egy lépésről, mintha Magyarország feloldotta volna vétóját (To Brief); valójában október 7-én az EU-nagykövetek csak arra kérték Ukrajnát és Moldovát, hogy nyújtsák be tárgyalási álláspontjukat (Kyiv Independent).

Október 12-én az ukrán parlament, a Verhovna Rada 266 szavazattal elfogadta a törvényt (a parlamenti jegyzőkönyv). A jogszabály különleges státuszt ad azoknak az iskoláknak, ahol a tanulók több mint fele valamely uniós tagállam nyelvén, például magyarul vagy románul tanul; az iskolák átszervezésekor is védi ezt az oktatást (Interfax-Ukraine).

Anita Orbán magyar külügyminiszter szerint a szavazás lehetővé tette, hogy Budapest megadja hozzájárulását. Hozzátette, hogy a törvény végrehajtása számít, és Magyarország a kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetekkel együtt figyeli majd, hogyan alkalmazzák azt (Telex).

Moldova egy olyan vitára várt, amelyben nem volt érintett

Moldovának nem volt szerepe az iskolai vitában. Saját tárgyalási folyamatot folytat, és önálló álláspontokat dolgoz ki. Cristina Gherasimov, az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes október 7-én megerősítette, hogy kormánya felkérést kapott ezek benyújtására (MOLDPRES).

Az időzítés feltűnő. Moldovát ugyanazon a napon kérték fel a tárgyalási álláspontok benyújtására, mint Ukrajnát; a két ország ügye egyszerre kapott zöld utat, és a tárgyalási klaszterek is ugyanazon a napon nyílnak meg. A legegyszerűbb magyarázat az, hogy az uniós kormányok nem akarták Moldovát Ukrajna előtt továbbengedni, amíg Kijev ügye elakadt. Ez azt jelentené, hogy Budapest és Kijev vitája egy harmadik ország menetrendjét is meghatározta. Ez egyelőre csak következtetés: sem Chișinău, sem Bukarest nem közölt indokot arra, miért tartották együtt a két ország menetrendjét.

Mi nyílik meg ma, és mi marad zárva?

A mai csatlakozási konferenciákon, amelyeket külön-külön tartanak Ukrajnával és Moldovával, az uniós kormányok ismertetik az egyeztetett álláspontjukat (Tanács: Ukrajna, Tanács: Moldova). Ukrajna esetében ezek a júniusban megnyitott jogállamisági klasztert, majd a júliusban megnyitott külkapcsolati klasztert követik (Tanács).

Ezután is két klaszter marad zárva: a zöld menetrendről, valamint a mezőgazdaságról, a regionális alapokról és a költségvetésről szóló. Az utóbbi tárgyalásain dől el, hogyan jutnak majd uniós források a gazdákhoz és a szegényebb régiókhoz. Az uniós kormányok még nem alakították ki közös álláspontjukat a mezőgazdasági intézkedésekről (Agra).

A Bizottság október 6-án azt javasolta, hogy az ilyen köztes lépésekről minősített többséggel döntsenek, a végső tagfelvételhez viszont továbbra is egyhangúság kelljen (bizottsági kérdések és válaszok). Minősített többséghez a 27 tagállamból legalább 15 támogatása kell, amelyek együttesen az EU népességének legalább 65 százalékát képviselik (EU-Szerződés). A szabálymódosítást azoknak a kormányoknak is el kellene fogadniuk, amelyek ma vétózhatnak. A holland szenátus európai ügyekről szóló, szeptember 29-i vitájában felszólalók amellett érveltek, hogy a fontos csatlakozási döntéseknél maradjon meg az egyhangúság (az Eerste Kamer jegyzőkönyve).

A történtekből annyi állapítható meg pontosan, hogy Magyarország megnevezte az árát: az ukrán parlament szavazását. Budapest ugyanazon a napon adta meg hozzájárulását, amikor teljesült a feltétel, és továbbra is figyelemmel kíséri a törvény alkalmazását. A jelenlegi szabályok szerint a még zárva lévő két klaszter megnyitásához minden kormány egyetértése kell (tárgyalási keret); a Bizottság terve a végső tagfelvételnél is meghagyná a vétót. A rendelkezésre álló információkból nem derül ki, ki döntött úgy, hogy Moldovának Ukrajnával együtt kell várnia. Erre Chișinăunak és a vétójoggal rendelkező uniós kormányoknak kell választ adniuk.