Magyar hivatal kerülhet az ügyészség fölé

Magyarország új vagyonvisszaszerzési hivatalt hozna létre, amely adatokat kérhetne be, iratokba nézhetne bele, bírságolhatná az akadályozást, és bizonyos ügyeket átvehetne az ügyészségtől, írta a HVG és a Portfolio. A kormány ezzel részben válaszolhatna az uniós korrupciós aggályokra. Közben viszont új jogállamisági kérdést is nyithatna, még mielőtt Brüsszel döntene a befagyasztott pénzekről.

Az erő a hatáskörök összekapcsolásában van

A tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal, az NVVH, mélyen belenyúlhatna a közpénzek világába. A Telex szerint vizsgálhatná a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az állami hátterű szervezeteket, a közpénzből működő cégeket és az uniós forrásból finanszírozott projekteket.

A hatásköre nem állna meg a közintézményi iratoknál. A büntetőeljárás előtti egysége bankszámlákat, nyilvántartásokat és hivatalos dokumentumokat is vizsgálhatna, a rendőrség, az ügyészség és a NAV közreműködésével, ugyanazon Telex-cikk szerint. Ez adja a javaslat súlyát: a hivatal a közkiadási adatokat összeköthetné a magánpénzügyi nyomokkal.

Ennek van gyakorlati logikája. Magyarország uniós vitái régóta közbeszerzésekről, tulajdonosi láncokról, közvagyonról és gyenge végrehajtásról szólnak. A Portfolio szerint a tervezet lehetővé tenné, hogy az NVVH feltérképezze a pénzmozgásokat, szerződéseket és tulajdonosi kapcsolatokat, beleértve a Magyar Nemzeti Bankhoz, illetve a jegybanki közreműködéssel létrejött szervezetekhez kapcsolódó vagyonelemeket is. Ha a pénz cégek és alapítványok rétegein keresztül mozgott, egy hagyományos ellenőrzés gyakran már csak akkor ér oda, amikor a nyomok kihűltek.

A kockázat ugyanebből a szerkezetből következik. A HVG szerint a hivatal már bűncselekmény gyanúja előtt vizsgálódhatna. Ha az ügy büntetőjogi irányt venne, az NVVH átvehetné azt az ügyészségtől, amely a tervezet alapján nem vinne párhuzamos eljárást, és vádemelés előtt nem is vehetné vissza az ügyet. Ez már túlmutat egy ellenőrző szerv szerepén: a hivatal külön vizsgálati és vádelőkészítési csatornává válna, szokatlanul koncentrált jogosítványokkal.

Ezért döntő kérdés, ki ellenőrzi ezt a csatornát. A Portfolio szerint az elnököt és az elnökhelyetteseket az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választaná, a mandátum nem lenne megújítható. Ez formális távolságot adna a napi kormányzati irányítástól. Egy kétharmados parlamenti logikában ugyanakkor az első kinevezések évekre bebetonozhatják az intézmény tényleges irányát.

A kaput továbbra is Brüsszel őrzi

Az eddig ismert információk alapján az NVVH nem önállóan nevesített uniós feltétel. A kormány számára inkább politikai és intézményi érv: azt mutathatja vele, hogy valós végrehajtási kapacitást épít a vagyonvisszaszerzésre és a közpénzek védelmére.

Az uniós pénzek azonban nem attól indulnak el, hogy létrejön egy új hivatal. Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási tervét, de a Tanács döntése és a még teljesítendő „szupermérföldkövek” továbbra is a kifizetések előtt állnak az RRF-ben, vagyis a pandémia után létrehozott uniós helyreállítási alapban, írta az Euronews. Az Európai Parlament háttéranyaga szerint Magyarország azért nem nyújtott be kifizetési kérelmeket, mert a jogállamisági mérföldkövek teljesítetlenek maradtak; a jogszabály-módosítások, a mérföldkövek lezárása, a kifizetési kérelmek és a tényleges utalások külön kapukon mennek át az ütemezésben.

Ez az ügy európai tétje. Magyarország azt teszteli, hogy Brüsszel jutalmazza-e az új végrehajtási kapacitást, vagy előbb azt vizsgálja, ki irányítja azt. A Reuters beszámolója szerint a mostani csomagban nem önmagában az NVVH a pénzek feloldásának kulcsa, hanem a vagyonnyilatkozatok, a közbeszerzési garanciák, a tulajdonosi átláthatóság, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az Integritás Hatóság, vagyis Magyarország EU felé vállalt korrupcióellenes intézménye is része a brüsszeli feltételrendszernek.

A precedens másoknak is számít

Az Európai Bizottság feladata nem merül ki abban, hogy ellenőrizze: Magyarország létrehozott-e még egy intézményt. Azt kell vizsgálnia, világos szabályok között működik-e a hivatal: hogyan választják ki az ügyeket, milyen bírósági kontroll vonatkozik a kutatásokra és a bírságokra, és milyen eszköze van az ügyészségnek, ha vitatja egy ügy átvételét. A magyar RRF-feltételekről szóló tudományos elemzés szerint Brüsszel biztosítékai eddig is a korrupcióellenes fellépést, a közbeszerzéseket, a bíróságokat, az auditokat és az uniós pénzek védelmét együtt kezelték, nem egyetlen kiemelt intézményre épültek önmagukban.

A precedenssel más kormányoknak is együtt kell majd élniük. Ha Brüsszel a koncentrált végrehajtási hatalmat önmagában reformbizonyítéknak tekinti, későbbi kormányok átvehetik a formát a fékek nélkül. Ha viszont túl gyorsan elutasítja, úgy tűnhet, mintha egy olyan eszközt vetne el, amely ténylegesen visszaszerezhet vagyont és védheti az uniós pénzeket.

Magyarországnak erősebb vagyonvisszaszerzésre van szüksége. A nyitott kérdés az, ki irányítja a hivatalt akkor, amikor a jogosítványai valódi ügyekben kezdenek működni. Amíg ez a kinevezésekből, a bírósági kontrollból és a konkrét eljárásokból nem látszik, az NVVH egyszerre marad lehetséges végrehajtási megoldás és figyelmeztetés arra, hogyan építhet ki új hatalmi központot egy korrupcióellenes intézmény.