Sulyok aláírta a €16.4 billion kulcstörvényeit

Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amellyel Magyar Péter kormánya 16,4 milliárd EUR befagyasztott uniós forrás előtt nyitna utat (Telex, Portfolio). Az Országgyűlés három nappal korábban 142 igen szavazattal, 39 ellenében fogadta el a csomagot.

Az aláírással a magyar belpolitikai lépés lezárult. Ettől azonban még egyetlen euró sem érkezik meg. A pénz felszabadításáról az Európai Bizottság dönthet, vagyis az EU végrehajtó testülete, amely ellenőrzi, hogy a tagállamok teljesítik-e a vállalt reformokat. A források egy részénél a Tanácsban szavazó tagállami kormányok jóváhagyása is kell.

Három pénzcsomag, három kapuőr

A 16,4 milliárd EUR nem egyetlen kassza. Ha így kezeljük, eltűnik, ki melyik rész felett rendelkezik.

Nagyjából 10 milliárd EUR a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből érkezne, vagyis abból a Covid utáni uniós beruházási alapból, amely csak akkor fizet, ha az adott ország teljesíti az előre rögzített reformmérföldköveket. A haladást a Bizottság értékeli, majd a Tanácsban a tagállami kormányok szavaznak a kifizetésről (Commission RRF page).

További 4,2 milliárd EUR a jogállamisági feltételrendszer alapján maradt zárolva. Ez a 2020-as uniós rendelet lehetővé teszi a források csökkentését, ha a demokratikus visszalépés az EU költségvetését veszélyezteti. A felfüggesztés feloldásához minősített többség kell a Tanácsban: ebben a rendszerben a nagyobb országok szavazata többet nyom, és egyetlen tagállam önmagában nem tud vétózni (EUR-Lex, CER).

A harmadik rész 2,2 milliárd EUR regionális fejlesztési pénz. Ehhez a Bizottságnak azt kell igazolnia, hogy Magyarország teljesíti az akadémiai szabadságra és az intézményi irányításra vonatkozó feltételeket (Euronews, Brussels Signal).

Mit változtat a törvény, és mit kell ellenőriznie a Bizottságnak

A reformok nem jelképesek. A törvény mintegy 30 meglévő jogszabályt módosít. Erősebb beavatkozási jogot ad az Integritás Hatóságnak a gyanús közbeszerzéseknél, büntethetővé teszi a valótlan vagyonnyilatkozatot, és lebontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k rendszerét, amelyen keresztül korábban közvagyon került politikailag bekötött kuratóriumokhoz (DW). A csomag pontosan azokat a korrupciós csatornákat célozza, amelyek miatt az EU befagyasztotta a pénzt.

Törvényt elfogadni és törvényt működtetni két külön dolog. A Bizottság most ugyanazzal a döntéssel néz szembe, amelyet korábban már rosszul kezelt: elégnek tekinti-e a jogszabály szövegét, vagy bizonyítékot kér arra, hogy az új szabályok ténylegesen működnek.

2023-ban a Bizottság úgy oldott fel forrásokat Orbán Viktor Magyarországának, hogy a reformok még nem teljesültek maradéktalanul. Az Európai Bíróság egyik főtanácsnoka februárban arra jutott, hogy a Bizottság ezzel túllépte a hatáskörét, és azt javasolta, hogy a bíróság semmisítse meg a korábbi felszabadítást (European Relations, NDFR). Ha a bíróság ezt az álláspontot követi, a jövőbeli kifizetésekhez nem jogalkotási ígéret, hanem igazolt végrehajtás kell majd. Az ítéletet még idén várják.

Az idő szűkíti a mozgásteret. Magyar sajtóértesülések szerint a legnagyobb helyreállítási pénzcsomagnál augusztus végéig minden feltételt teljesíteni kell, a kifizetési kérelmeket pedig szeptemberben kell benyújtani (Telex). A Bizottságnak így nagyjából két hónapja marad annak megítélésére, hogy a frissen megerősített korrupcióellenes hatóság valóban meg tud-e állítani gyanús tendereket, és a KEKVA-vagyon tényleg visszakerült-e közkézbe. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága július 14-re meghallgatást hívott össze a biztosokkal, hogy válaszokat kérjen (Euronews).

A budapesti ügyön túli precedens

A döntés nem csak Magyarországról szól, mert azt is kijelöli, mennyire vehető komolyan az EU reformokért pénzt kínáló alkuja. Lengyelország friss példája azt mutatta, hogy a Bizottság az általános blokkolásról át tud térni a szakaszos kifizetésekre, ha egy új kormány elkezdi teljesíteni a vállalásait (Bankier). A magyar ügy bonyolultabb: itt nem egy, hanem három külön jogi eszközről van szó. Közben Szlovákiában a Fico-kormány gyengítette az ügyészségi függetlenséget, miközben Magyarország épp erősíteni próbálja a saját intézményi garanciáit. Ez tovább növeli a nyomást a Bizottságon, hogy világosan megmagyarázza, miért fogadja el az egyik ország törvényeit, és miért nem a másikét (Denník N, IBA).

A következő hétéves uniós költségvetés tárgyalása előtt minden kormány figyelni fogja, mit tekint Brüsszel valódi reformnak. Ha az aláírt törvény önmagában elég, a reformért cserébe pénzt adó modell megmarad, de elveszíti az erejét. Ha a Bizottság előbb működő intézményeket kér számon, azt kockáztatja, hogy egy valóban irányt váltó kormányt büntet az elődje által kiépített rendszer miatt. Ezen a nyáron a gyorsaság és a hitelesség között kell választania, és augusztusig a kettőt egyszerre aligha tudja teljesíteni.