Túlárazást fedhetnek el a tenderek

A magyar Integritás Hatóság, amelyet Budapest 2022-ben uniós nyomásra hozott létre korrupcióellenes szervként, arra jutott, hogy a túlárazás nem kívülről tapad a közbeszerzésekre, hanem sokszor már a tenderek tervezésébe és elbírálásába épül be (Integritás Hatóság). A papírok rendben vannak, az árak nem feltétlenül. Ez a különbség a formai megfelelés és a valódi ár-érték arány között pontosan az a rés, amelyet az uniós pénzek védelmére létrehozott eszközök ma csak korlátozottan tudnak kezelni.

Hogyan lehet szabályos egy tender, amely mégis rosszul működik

Egy ajánlatkérő közzéteszi a felhívást, betartja a határidőket, értékeli az ajánlatokat, majd szerződést köt. Formailag minden lépés megvan. A verseny azonban már azelőtt beszűkülhet, hogy az első ajánlat beérkezne.

A műszaki feltételeket meg lehet írni úgy, hogy valójában egyetlen beszállítóra illeszkedjenek. Az alkalmassági küszöbök kizárhatják az új szereplőket anélkül, hogy nyíltan diszkriminatívnak tűnnének. A részeket össze lehet vonni akkora csomagokba, amelyeket kisebb cégek nem tudnak vállalni. A határidők lehetnek olyan rövidek, hogy a piacra belépni próbáló cégeknek esélyük sincs felkészülni. Az OECD a látszatajánlatokat, a körbenyerést és a piacfelosztást is olyan technikaként írja le, amely papíron alig különböztethető meg a valódi versenytől (OECD). Az EU saját közbeszerzési eredménytáblája ezért kezeli figyelmeztető jelként az egyajánlatos tendereket és az alacsony versenyt: ezek a mintázatok arra utalhatnak, hogy a piaci próba inkább díszlet, mint valós kontroll (Single Market Scoreboard).

Az eredmény kiszámítható nyertes és uniós pénzből fizetett, felduzzasztott szerződés lehet úgy, hogy a dokumentumokban nem látszik egyértelmű eljárási szabálytalanság.

Brüsszel pénzt tud befagyasztani, árakat nem tud ellenőrizni

Az EU-nak vannak erős eszközei. A jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság és a tagállami kormányokból álló Tanács védje az uniós költségvetést, ha a kormányzási hibák pénzügyi kockázatot okoznak. A Tanács 2022-ben Magyarországgal szemben alkalmazta ezt az eszközt: 6,3 milliárd eurónyi kohéziós kötelezettségvállalást függesztett fel, mert a közbeszerzési és korrupcióellenes hiányosságokat rendszerszintűnek minősítette (Council Implementing Decision 2022/2506, CER). Ettől külön a helyreállítási alaphoz való magyar hozzáférést is reformfeltételekhez kötötték, többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes garanciák és a közbeszerzési biztosítékok terén (Commission Hungary RRF page).

Ezek valódi súlyú eszközök. Csakhogy felülről működnek: pénzt fagyasztanak be, feltételeket szabnak, mérföldköveket ellenőriznek. Arra nem adnak szerződésenként választ, hogy egy út, egy informatikai rendszer vagy egy épület mennyibe került volna valódi verseny mellett.

Az OLAF, az EU csalás elleni hivatala vizsgálatot indíthat és pénzvisszafizetést javasolhat, de nem emelhet vádat (OLAF). Az Európai Ügyészség vádat emelhet az uniós költségvetést sértő bűncselekményekben, de ehhez csalásra, vesztegetésre vagy más büntetőjogi magatartásra van szükség, nem pusztán magas árra (EPPO). Az Európai Számvevőszék a helyreállítási alap csalás elleni keretét még alakuló rendszerként írta le, ami tovább erősíti a különbséget a mérföldkövek kipipálása és a tisztességes ár tényleges ellenőrzése között (ECA Special Report 06/2026).

Ugyanaz a vakfolt, más keretekben

A történetet Európa-szerte másként olvassák, de a nemzeti keretezések ugyanazt a kérdést hagyják nyitva. Németország, az EU legnagyobb nettó befizetője, költségvetési kontrollként nézi az ügyet: megkapják-e az adófizetők a pénzük ellenértékét? (Spiegel). Románia azt emeli ki, hogy Magyarország közeledhet az Európai Ügyészséghez, és ezt tekinti korrekciós iránynak (Digi24). Lengyelország a saját befagyasztott forrásainak tapasztalatán keresztül értelmezi a helyzetet (Brussels Times). Szlovákia az új kormány korrupcióellenes lépéseit annak bizonyítékaként mutatja be, hogy a rendszer képes lehet önkorrekcióra (Aktuality.sk).

Mindegyik nézőpont valós elemet ragad meg. Az árkérdést azonban egyik sem oldja meg. Az ügyészek bűncselekményeket büntetnek. Az auditorok rendszerszintű hibákat jeleznek. A feltételességi eljárás pénzt fagyaszt be. A túlárazás bizonyításához viszont az Európai Bizottságnak azt kellene megmutatnia, mennyibe került volna ugyanaz a szerződés valóban nyílt piaci versenyben. Ma nincs olyan uniós intézmény, amely erre rendszeresen választ adna.

A magyar Integritás Hatóság azt a rést nevezte meg, amelyet Brüsszel eddig nem zárt be. Egy tender lehet jogszerű, papíron versenyző, és közben túlárazott. Az Európai Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek megvan a mandátuma és az adatállománya ahhoz, hogy piaci árbenchmarkokat dolgozzon ki. Amíg ez a kapacitás nem épül ki, az uniós költségvetés védelme továbbra is könnyebben találja meg a megsértett szabályokat, mint azokat a felduzzasztott szerződéseket, amelyek formailag egyetlen szabályt sem sértenek.