Magyarország új korrupciós fellebbezési utat nyit

Magyarország augusztus 26-án módosította a büntetőeljárási törvényt: ezentúl bárki megtámadhatja azokat a döntéseket, amelyekkel a hatóságok megszüntetnek vagy elutasítanak korrupciós nyomozásokat. Az új szabályok szerint a rendőrségnek és az ügyészségnek anonimizált formában meg kell küldenie ezeket a határozatokat az Integritás Hatóságnak, vagyis a magyar korrupcióellenes intézménynek, amely online közzéteszi őket. Ezután bármely személy vagy szervezet két hónapon belül felülbírálati indítványt nyújthat be (Telex, Magyar Közlöny).

Az időzítés nehezen választható el az uniós pénzek ügyétől. Budapestnek augusztus 31-ig kell teljesítenie azokat a korrupcióellenes feltételeket, az úgynevezett szupermérföldköveket, amelyek nagyjából 10 milliárd EUR befagyasztott helyreállítási forrás kifizetésének előfeltételei (tanácsi közlemény). Ahogy a To Brief korábban írta, név nélkül nyilatkozó bizottsági és budapesti források szerint Magyarország jó úton járhat. Ezt azonban eddig nem támasztotta alá nyilvános jogi értékelés.

Mit csinál valójában a törvény?

A módosítás nem nyitja újra automatikusan az Orbán-korszak minden korrupciós ügyét. Egy már létező magyar jogorvoslati eljárást szélesít ki: korábban csak a sértettek és az eredeti feljelentők kérhettek felülvizsgálatot, mostantól bárki megteheti ezt (Index, K-Monitor). A határozatokat azért kell közzétenni, hogy külső szereplők egyáltalán megtalálják őket. Amit nem lehet látni, azt megtámadni sem lehet.

Az indítvány először ahhoz a hatósághoz kerül vissza, amely lezárta az ügyet. Ha a rendőrség vagy az ügyészség nem változtat a döntésén, az iratokat a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója vizsgálja meg (UJBTK). Az Integritás Hatóság ebben a rendszerben közzétesz, de nem dönt; külön eljárásban maga is benyújthat felülbírálati indítványt (Magyar Közlöny). Az érintett bűncselekmények közé tartozik a korrupció, a hivatali visszaélés, a költségvetési csalás, a közbeszerzési kartell és az ezekhez kapcsolódó pénzmosás; a 2026-os bővítés a nemzeti vagyont érintő súlyos vagyon elleni bűncselekményeket is bevonta (Telex, Jogászvilág).

A számok óvatosságra intenek

Az eljárásnak már volt kézzelfogható eredménye. Az Integritás Hatóság nyilvántartása szerint egy járási ügyészség legalább egy ügyben hatályon kívül helyezte a megszüntető határozatot, és elrendelte a nyomozás folytatását; egy másik esetben az ügyészség maga vonta vissza a lezáró döntését (JOG/107/2025, JOG/53/2025). Az összkép mégis gyenge. A K-Monitor szerint a sikerarány 2023-ban 13,8%, 2024-ben 5%, 2025-ben pedig 7% volt (K-Monitor). Egy külön jogi áttekintés 101 ügyet vizsgált: ebből 78 elutasítással, és csak 11 hatályon kívül helyezéssel zárult (UJBTK).

Bíró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke a Politicónak azt mondta, 2027-ig nem mondana ítéletet a korrupcióellenes lépésekről. Arra figyelmeztetett, hogy egy hosszú korrupciós múlttal terhelt rendszerbe nagy összegeket önteni új visszaélési kockázatokat teremt (Politico).

A Bizottság próbája nem az újabb törvény, hanem a végrehajtás

Budapest a határidő előtt szélesebb pénzfelügyeleti csomag részeként mutatja be a módosítást. Ebbe tartozik egy közbeszerzési kizárási nyilvántartás az elítélt cégekről, uniós kockázatszűrő eszközök alkalmazása a finanszírozott programoknál, valamint az első lépések az Európai Ügyészséghez való csatlakozás felé. Az Európai Ügyészség az EU határokon átnyúló ügyészi szerve, amely az uniós pénzekkel kapcsolatos bűncselekményekben jár el (Schoenherr, Euronews).

A döntő kérdés az, hogy az Európai Bizottság, amely a mérföldkövek teljesítéséről dönt, a jogszabályi formát vagy a bizonyítható végrehajtást tekinti-e mércének. Az Európai Unió Bíróságának egyik főtanácsnoka, vagyis a bíróság nem kötelező, de nagy súlyú jogi véleményt adó tanácsadója korábban azt állította: a Bizottságnak addig nem lett volna szabad felszabadítania Magyarországhoz kapcsolódó forrásokat, amíg a reformok nemcsak hatályba lépnek, hanem ténylegesen alkalmazzák is őket (Onvista/Reuters). Holland parlamenti dokumentumok pedig azt hangsúlyozzák, hogy a pénzek visszakövetelésének lehetőségét fenn kell tartani, ha egy korábbi kifizetésről utóbb kiderül, hogy téves indoklással hagyták jóvá (Rijksoverheid).

Az EU helyreállítási alapjáról szóló szabályok szerint (2021/241-es rendelet, 24. cikk) Magyarországnak hivatalos kifizetési kérelmet kell benyújtania, bizonyítékokkal és ellenőrzési összefoglalóval együtt, mielőtt a Bizottság értékelheti a mérföldkövek teljesítését. Ilyen értékelést még nem tettek közzé. A felülvizsgálati út valódi javulás: azok a korrupciós ügyek, amelyek korábban eltűnhettek az ügyészségi hallgatásban, most láthatóvá és megtámadhatóvá válnak. Az már a rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságokon múlik, hogy ez tömegesen is megváltoztatja-e az ügyek kimenetelét. A Bizottságnak ezt a különbséget kell világossá tennie, amikor nyilvánosságra hozza az értékelését.