Irán nem nevezte meg a hormuzi tankereket

Irán nem nevezte meg a Hormuzi-szorosban állítólag aknára futott tankereket

Október 17-én az iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy két tanker aknára futott a Hormuzi-szorosban. A Reutersnek a gCaptain hajózási portálon közölt beszámolója szerint az állításokat függetlenül nem erősítették meg (gCaptain). Teherán egyik hajót sem nevezte meg. A brit haditengerészeti megfigyelők azon a héten más helyszínen, más támadásokat rögzítettek, egy olyan hajózási útvonalon, amelyen Európa földgázellátásának egy része érkezik.

Két állítás, hajónevek nélkül

A Gárda első közleménye szerint egy több mint kétmillió hordó kőolajat szállító óriástanker azután gyulladt ki, hogy az iráni megfogalmazás szerint „engedély nélküli útvonalon” haladt (Tasnim). Ez a kifejezés azt jelzi, hogy Irán magának követeli a jogot annak eldöntésére, ki használhatja a szorost. A közlemény nem nevez meg jogalapot ehhez a szabályhoz.

A második közlemény szerint egy hasonló méretű másik óriástanker gépházában robbanás történt, és a hajó megállt (Tasnim). Egyik közlemény sem adta meg a hajó IMO-számát, azt az állandó azonosítót, amely összeköti a hajótestet a tulajdonosával és a követési előzményeivel. Helyszínt sem közöltek, és a legénység beszámolója sem szerepelt bennük.

Mit mutatnak a brit figyelmeztetések

A brit haditengerészet UK Maritime Trade Operations (UKMTO) nevű szolgálata, amely a hajók és a haditengerészetek között továbbítja az incidensekről szóló jelentéseket, október 16-án arról számolt be, hogy ismeretlen lövedék talált el egy tankert Szaúd-Arábia Perzsa-öböl menti partjainál, messze a Hormuzi-szorostól (UKMTO). A legénység biztonságban elhagyta a hajót.

Aznap este egy hajó kapitánya arról számolt be, hogy egy kishajóról rakétagránátot lőttek ki egy tankerre Al Jubayl szaúdi kikötőnél (UKMTO). Egyik figyelmeztetés sem nevez meg hajót, és aknát sem említ.

A héten megnevezett egyetlen tankert könnyű összekeverni az iráni közleményekben szereplő óriástankerekkel. India hajózási minisztere azt mondta, hogy október 16-án lövedék találta el az MT ST 3-at, amelyen 15 indiai tengerész tartózkodott; mindannyian biztonságban vannak (The National). A lövedék nem akna, és egyik forrás sem kapcsolja ezt a hajót a Gárda állításaihoz.

A szorosban az aknaveszély nem pusztán elméleti lehetőség. A pakisztáni haditengerészet vízrajzi hivatalának júniusban kiadott, október 17-én még érvényesként feltüntetett hajózási figyelmeztetése egy „megerősített aknáról” számol be a keleti irányú hajózási sáv bejáratának közelében (Pakistan Navy). A közlemény hivatalosan rögzít egy veszélyt, de nem bizonyítja, hogy az akna még ott van, vagy hogy bármelyik tankert eltalálta.

Európa kitettsége

Már a szombat előtt is kevés hajó haladt át a szoroson. A UKMTO az október 14-éig tartó héten 254 áthaladást számolt össze, ami a háború előtti szinthez képest körülbelül 70 százalékos visszaesés (Anadolu). Irán bejelentett lezárása önmagában nem állítja meg a hajókat: a tulajdonosok, a kapitányok és a biztosítók döntik el, hogy útnak indulnak-e.

Az európai vevőket elsősorban a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítása érinti. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2025-ben az Európába érkező LNG-import mintegy 7 százaléka haladt át a Hormuzi-szoroson; Katarból nem vezet csővezetékes útvonal a szoros megkerülésére (IEA).

Az olasz Edison szeptember 28-ig 35 katari szállítmányt nem kapott meg, és ezek közül 23-at pótolt (Edison). Ezek a kiesések megelőzték az új állításokat, ahogy azok a teherhajó-süllyedések is, amelyekről október 15-én írtunk (To Brief). Eddig nincs olyan értesülés, amely szerint európai vevő, biztosító vagy hajótulajdonos a két feltételezett aknatalálat miatt változtatott volna a tervein.

Az európai haditengerészetek egyelőre nem tudják ellenőrizni az aknákról szóló állításokat. A holland kormány október 2-i levele szerint a Hormuzi-szorosra tervezett francia-brit védelmi missziót még nem indították el, a kelet felé tartó holland fregatt pedig parancsnoki hajó, nem aknakereső (Tweede Kamer). A parancsnoki hajó más hajók tevékenységét hangolja össze. Az aknakereső aknák felkutatására és hatástalanítására szakosodott hajó; a kísérőhajók önmagukban nem tudnak megtisztítani egy útvonalat.

A Gárda egyelőre nem közölt olyan hajónevet, azonosítót vagy helyszínt, amely alapján bárki ellenőrizhetné az állításait. A két brit figyelmeztetés Szaúd-Arábia partjainál történt lövedékes, illetve rakétagránátos támadásról szól, nem a Hormuzi-szorosban történt aknatalálatról, ezért nem erősíti meg az iráni beszámolót. Más, ettől független esetek lehetőségét viszont nem zárja ki. Teherán a hajók megnevezésével tisztázhatná a történteket. Enélkül a hajótulajdonos vagy a lobogó szerinti állam, vagyis a hajó lajstromozásának országa jelentheti, ha megsérült a hajótest. Amíg egyikük sem teszi ezt, az aknákról szóló állítások a hajózásnak szóló figyelmeztetésnek számítanak, nem pedig támadások bizonyítékának.