Irán amerikai engedményekhez köti Hormuz megnyitását

A konfliktus előtt naponta mintegy 125 nagy kereskedelmi hajó haladt át a Hormuzi-szoroson; szeptember 25-én viszont mindössze kilenc hajót lehetett látni átkelni (Cyprus Mail). Irán azt ajánlotta, hogy egy héten belül újra megnyitja a szorost, ha előbb az Egyesült Államok lép. Donald Trump sajtóértesülések szerint elutasította az ajánlatot, Teherán viszont azt állítja, hivatalos választ nem kapott.

Az elutasításról a Wall Street Journal számolt be. A lap névtelen amerikai tisztviselőkre hivatkozott, akik szerint Trump arra számít, hogy a novemberi félidős választások után újraindul az Irán elleni bombázás (WSJ). Ez azt mutatja meg, mit mondtak a lapnak, nem azt, hogy Washington már döntött. A Fehér Ház hivatalosan nem utasította el az ajánlatot, a német közszolgálati Deutschlandfunk pedig hangsúlyozta, hogy a hírt nem erősítették meg hivatalosan (Deutschlandfunk). A Berliner Zeitung Reutersre hivatkozva azt írta, Irán továbbra is hivatalos amerikai válaszra vár (Berliner Zeitung).

Washington lép először, Irán később nyitja meg a szorost

Abbas Araghchi iráni külügyminiszter az ENSZ-ben ismertette a tervet, és azt mondta, Katar közvetítésével eljuttatták Washingtonba (ENSZ-felvétel). A folyamat csak akkor indul, ha az Egyesült Államok igent mond. Araghchi szerint Washington négy-öt napon át tenne lépéseket, Irán a hatodik napon megnyitná a szorost, a hetediken pedig megkezdődnének a tárgyalások a végleges megállapodásról (ENSZ-felvétel).

Az Associated Press szerint az alku központi eleme az iráni kikötők amerikai tengeri blokádjának feloldása és az olajszankciók enyhítése (AP). Teherán emellett befagyasztott pénzeszközök felszabadítását és Libanonra is kiterjedő tűzszünetet kér.

Washington nyilvánosan nem utasította el a javaslatot. A Reuters szerint Araghchi megszólalásának napján egy amerikai tisztviselő „pozitívnak és konstruktívnak” nevezte a közvetítőkön át zajló kapcsolatfelvételt (Reuters az Al-Monitoron). Ez arra utal, hogy folyik egyeztetés, és nem zárja ki, hogy zárt ajtók mögött elutasították az ajánlatot.

Ki mit tud megtenni?

Az Egyesült Államok kezében a blokád a legerősebb tárgyalási eszköz. Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint szeptember 23-ig 115, iráni kikötők felé tartó vagy onnan induló kereskedelmi hajót tereltek más útvonalra (CBS). Irán menetrendje arra kéri Washingtont, hogy mondjon le erről az eszközről, még mielőtt a tengeri forgalom igazolná az iráni vállalást.

Kevés szereplőn múlik a következő lépés: Washington válaszolhat az ajánlatra, és változtathat a blokádon meg a szankciókon; Irán megnyithatja a szorost. A legnehezebb a Libanonra is kiterjedő tűzszünetet elérni, mert az Izraeltől függ. Washington nyomást gyakorolhat Izraelre, de nem kötelezheti.

Európa nem része az alkunak, a következményekből viszont részesül. A háború előtt a globális kőolaj-fogyasztás nagyjából egyötöde haladt át a szoroson, így a forgalom zavara a világpiaci árakon keresztül az európai háztartásokat és az ipart is érinti (EIA). Johann Wadephul német külügyminiszter szeptember 24-én támogatta 80 ország nyilatkozatát, amely a Hormuzi-szoros teljes megnyitását követelte (Handelsblatt). A nyilatkozat fokozza a nyomást, az alku feltételeit azonban nem változtatja meg.

Más európai lépések inkább az alternatív útvonalak védelmét szolgálják. Emmanuel Macron katonákat, radarokat és légvédelmi eszközöket jelentett be Yanbuba, a Vörös-tenger partján fekvő szaúdi olajkikötőbe; a létszámról és a kezdés időpontjáról nem közölt részleteket (Le Monde). Innen a szaúdi kőolaj egy része a Hormuzi-szoros érintése nélkül is eljuthat a vevőkhöz, a kikötő védelme ezt a kerülőutat biztosítaná. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője több hajót és repülőgépet kér a tagállamoktól az Aspideshez, az EU Vörös-tengeri missziójához, amely a húszi támadásokkal szemben védi a hajóforgalmat (Euronews). A rendelkezésre álló információk szerint a misszió nem működik a Hormuzi-szorosban.

Mit jelentene a szoros újranyitása?

A diplomáciai nyilatkozatoknál többet mond, hány hajó kel át. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szeptember 24-ig 85 incidenst és 24 tengerész halálát erősítette meg a térségben – írta ugyanez a Cyprus Mail-cikk (Cyprus Mail). A nagy tankerek továbbra is jelentős mennyiségű olajat szállítanak, ezért az alacsony átkelési szám nem jelenti azt, hogy leállt az export.

A kevés átkelés magyarázza az óvatosságot. A hajótulajdonosok, a legénységek és a biztosítók útvonalanként mérlegelik, elég biztonságos-e az áthaladás. A hónapok óta tartó támadások után napokon át látniuk kell, hogy más hajók is átjutnak, mielőtt megbíznának egy teheráni vagy washingtoni bejelentésben.

Teherán feltételekhez kötött ütemtervet tett le az asztalra, Washington viszont nyilvánosan nem válaszolt. A Wall Street Journal beszámolója szerint a válasz akár nem is lehet, ám az értesülés névtelen tisztviselőktől származik. A Hormuzi-szoros akkor lesz nyitva, ha a hajók rendszeresen áthaladnak rajta; ezt a napi forgalmi adatok mutatják majd meg.