Írország megszünteti az ENSZ-vétót

Az ír kormány még ebben a hónapban beterjeszti azt a törvényjavaslatot, amely megszüntetné az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétóerejét az ír katonák külföldi bevetéseinél. A 2026-os védelmi módosító törvény ennél tovább megy: az 50 vagy annál kevesebb katonát érintő misszióknál a Dáil, vagyis a parlament szavazására sem lenne szükség, a döntés teljes egészében a kormány kezébe kerülne (RTÉ).

A javaslat az úgynevezett „hármas zárat” bontja le. Írország eddig három feltételhez kötötte, hogy 12-nél több katonát küldhessen külföldre: kellett hozzá kormánydöntés, parlamenti jóváhagyás és ENSZ BT-mandátum. Helen McEntee külügyi és védelmi miniszter javaslata az ENSZ-feltételt teljesen kivenné a rendszerből. A kisebb bevetéseknél a parlamenti kontroll is kiesne, vagyis a végrehajtó hatalom olyan mozgásteret kapna a katonai missziók ügyében, amelyet Írország eddig nem próbált ki.

Miért számít Oroszország vétója, és miért nem

A kormány érve egyszerű: a Biztonsági Tanács 2014 óta nem hagyott jóvá új békefenntartó missziót, mert Oroszország és Kína rendre blokkolja ezeket. Írország így ugyan részt vehetett az EU harccsoportjainak kiképzésében, vagyis válsághelyzetekre készenlétben tartott többnemzetiségű gyorsreagálású egységekben, de bevetni már nem tudta őket. A gyakorlati következmény május 24-én látszott: a Biztonsági Tanács hagyta lejárni az Irini művelet, az EU földközi-tengeri embercsempészet elleni haditengerészeti missziójának mandátumát. Írország azonnal kivonta a személyzetét, noha az uniós tagállamok széles körben támogatták a műveletet.

McEntee ezt szuverenitási kérdésként írja le: „Más országok vétója miatt blokkolnak minket” (Dáil-felszólalás). A probléma ugyanakkor egyelőre elvi. A kormány maga is elismeri, hogy Oroszország még soha nem vétózott meg ír katonai bevetést.

Az ellenzéki pártok egyöntetűen elutasítják a törvényt. A Sinn Féin népszavazást követel, azzal érvelve, hogy Írország uniós szerződésratifikációi hallgatólagos semlegességi garanciákat tartalmaztak (Sinn Féin, Irish Times). McEntee szerint a hármas zár egyszerű törvényi szabály, nem alkotmányos előírás, ezért nem kell népszavazás a módosításához. A kormányzó Fianna Fáil–Fine Gael-koalíciónak kényelmes többsége van a Dáilban, de Catherine Connolly elnök, akit semlegességi platformon választottak meg, már jelezte, hogy alkotmányossági vizsgálatra a Legfelsőbb Bíróság elé küldené a törvényt.

Európa semleges államai más irányokba mozdulnak

Európa megmaradt semleges országai nem ugyanarra keresik a választ. Christian Stocker osztrák kancellár májusban azt mondta, hogy „a semlegesség nem véd meg minket”, és mélyebb európai védelmi együttműködést sürgetett. A közvéleményben egyszerre van jelen a ragaszkodás és az alkalmazkodás igénye: az osztrákok 88 százaléka a nemzeti identitás részének tartja a semlegességet, miközben 81 százalékuk támogatja a közös uniós védelmi politikát. Ausztriában a semlegesség az alkotmány része, ezért bármilyen változtatás jóval nehezebb lenne, mint az ír törvényi korrekció.

Málta a másik végpont: az egyetlen EU-tagállam, amely nem vesz részt a PESCO-ban, vagyis az EU 27 tagállamából 26-ot összefogó állandó strukturált védelmi együttműködésben. A május 31-én lezárult választásokon egyik nagy párt sem említette a semlegességet. Svédország végigment a teljes úton: a 2022–2024 közötti időszakban a katonai el nem köteleződéstől eljutott a NATO-tagságig, most pedig olyan szabályozást készít elő, amely parlamenti jóváhagyás nélkül is engedné NATO-műveletek indítását svéd területről.

Amit a törvény nyitva hagy

Írország egyelőre nem jelentett be katonai hozzájárulást az EU gyors telepítésű képességéhez, az 5 000 fős erőhöz, amely 2025 májusa óta működőképes. Az új szabályozás előírná, hogy a misszióknak meg kell felelniük az „ENSZ Alapokmányának elveinek”, de nem hozna létre eljárást annak eldöntésére, hogy egy ENSZ-mandátum nélküli uniós művelet teljesíti-e ezt a feltételt. Az elv és az eljárás közötti rés elég széles ahhoz, hogy szinte bármilyen bevetési indoklás beleférjen.

A fordulatot nem az ír választók sürgetik. Az ukrajnai háború mindössze 1 százalékon áll a prioritásaik között, messze a lakhatás és a megélhetési költségek mögött. A kormány hamarosan megkaphatja a jogi felhatalmazást a katonák külföldi bevetésére. Azt még nem mondta meg, hová küldené őket, és milyen céllal.